A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-22 / 12. szám
A rozsnyói énekkar az 1972-es galántai Kodály-napokon Prandl Sándor felvétele ROZSNYÓ (ROŽŇAVA) A csehszlovákiai dolgozók 1948 februári győzelme meghatározó jelentőségű volt az itteni magyarság számára is. 1960-ig, vagyis a területi átszervezésig a 22 helyi szervezetben közel 2000 tag dolgozott. Ma a rozsnyói járás 83 helysége közül 35-ben van CSEMADOK helyi Szervezet. Ez azt jelenti, hogy mindenütt van CSEMADOK, ahol a szervezet megalakításához megvannak a feltételek. A járás lakosainak száma az 1970-es népszámlálás adatai szerint 82154 fő. Ebből a felnőtt lakosság száma 32 290, ebből magyar nemzetiségűnek vallja magát 23 018 fő, vagyis az összlakosságnak 27,8 %-a. A magyar nemzetiségű felnőtt lakosság 49 %-a CŠEMADOK- tag. A CSEMADOK helyi szervezeteinek munkáját a 35 tagú járási bizottság, az 5 tagú ellenőrző bizottság, a mintegy 100 taqot számláló szakbizottságok, 150—200 aktivista, valamint a helyi szervezetek mintegy 400 vezetőségi tagja irányítja, szervezi és ellenőrzi. Ezeknek a tisztségviselőknek kb. 60 %-a végez aktív munkát. A helyi szervezetek még 1966- ban versenymozgalmat indítottak a szervezeti élet, a népművelési és az amatőr művészeti tevékenység minőségi és menynyiségi megjavítása érdekében. A legjobb helyi szervezeteket a járási konferenciák alkalmával vándorzászlókkal jutalmazza a járási bizottság. Ebben az időszakban a legjobb szervezési munkáért a dernői, a legjobb népművelést tevékenységért a rudnai' és a legjobb népművészeti munkáért a gömörhorkai szervezet kapta meg a járási bizottság vándorzászlaját. A felnőttoktatás, a néoművelés és a világnézeti nevelés területén kifejtett tevékenység a CSKP XV. kongresszusának vonatkozó határozatából indul ki s összhangban van a párt- és állami szervek irányelveivel, valamint az állami kulturális intézmények kívánalmaival, tevékenységével. A járási bizottság munkatervébe nagyon körültekintően felveszi a kulturális-népművelési munka és a világnézeti nevelés legfontosabb feladatait, a megfelelő munkaformákat. Ilyenek: szakmai értekezletek és szemináriumok (csak az 1979-es évben 42 ilyen rendezvényünk volt), ismeretterjesztő előadások és előadássorozatok, vitaestek és beszélgetések neves személyiségekkel (tavaly ilyenekből a helyi szervezetek és a különböző szakkörök mintegy 350-et tartottak). Különösen kedveltek a tematikai-csillagászati, jogi, egészségügyi - előadások, beszélgetések és vitaestek. Ezeknek többségét filmvetítéssel vagy keretműsorral teszik még érdekesebbé. E téren nagy segítséget nyújt a Szocialista Akadémia (TIT) járási bizottsága. A népkönyvtárak és az üzemi könyvtárak is jelentős népművelési tevékenységet fejtenek ki. Munkájuk élénk, a kölcsönzők száma főleg az utóbbi időben jelentősen szaporodik. Tavaly 90 200 magyar nyelvű könyvet kölcsönöztek ki az olvasók a közkönyvtárakból. Ez azt jelenti, hogy a járás minden magyar nemzetiségű lakosára majdnem 4 kikölcsönzött könyv jut. A könyvtárosok a magyar és vegyes lakosú községekben szinte valamennyien tagjai a CSEMADOK-nak. Többen közülük részt vesznek a szocialista munkaversenyben. Vannak, akik már járási, kerületi, sőt országos helyezést is elértek. Az irodalmi vagy szerzői, est alkalmával a legtöbbször árusítással egybekötött könyvkiállítást is rendeznek a CSEMADOK szervezetek. Az irodalmi estek szervezése terén még van behozni való. Egyes helyi szervezetek vezetői idegenkednek á népművelési tevékenységnek ettől a nagyon hatásos módjától. Pedig a CSEMADOK járási bizottsága messzemenően segíti a helyi szervezeteket ebben a munkában. Ami a szerzői estek és író-olvasó tolálkozók szervezését illeti, itt már jobbak az eredmények. 1976-ban a helyi szervezetek 9, 1977-ben 7, 1978-ban 16 és 1979-ben már 17 szerzői estet tartottak. Az elmúlt négy évben megtartott 49 szerzői estén több mint háromezren vettek részt. A CSEMADOK járási bizottsága, a Járási Művelődési Központtal karöltve minden éven megrendezi a vers- és prózamondók, valamint az irodalmi színpadok járási versenyét, átlagosan 600—700 versenyző közreműködésével. Közülük mintegy 100-120-an vesznek részt a járási versenyen. Ennek győztesei sikeresen szerepelnek a kerületi versenyen, sőt sokan az országos döntőben is. A Járási Pedagógiai Központ és a CSEMADOK járási bizottsága évente közösen megrendezi a szép magyar beszéd járási versenyét. Ezenkívül a járási bizottság az évente rendszeresen megtartott Fábry Zoltán irodalmi és kulturális napok szervezéséből is kiveszi a részét. A helyi szervezetek tagsága aktívan részt vesz az agitációs és propagandamunkában. Főleg kulturális műsorokat adnak politikai rendezvényeken. Említésre méltó munkát végez a honismereti és néprajzi szakbizottság. Gyűjtik a járás munkásmozgalmi hagyományait, a járásra vonatkozó publikációkat, a járás eseményeit megörökítő anyagokat; helytörténeti előadásokat, vetélkedőket rendeznek, honismereti kirándulásokat szerveznek, honismereti klubokat létesítenek, szervezik a CSEMADOK-krónikók írását, szervezetten végzik a szellemi és tárgyi néprajzi anyagok gyűjtését, kiállításokat szerveznek, közönségszervező munkát folytatnak, szorgalmasan feldolgozzák a palóc vidék néprajzi gyűjtőíveit és még sok más hasznos munkát végeznek. A járásban jelenleg 5 tánccsoport, 7 folklórcsoport, 4 felnőtt énekkar, 5 ifjúsági (diák) énekkar, több mint 30 éneklő csoport, 1 citerazenekar, 2 népi zenekar, 6 hangszeres szólista, kb. negyven szólóénekes, kb. 6-8 színjátszó csoport és mintegy 10- 15 esztrádcsoport _ működik. A tánccsoportok közül a legkiemelkedőbbek a gömörhorkai Cellulóz gyár üzemi klubjának népművészeti együttese (sajnos, jelenleg éppen kényszerszünetet tart), a CSEMADOK dernői, szalóci, rozsnyói stb. tánccsoportjai. A folklórcsoportok közül érdemes megemlítenünk a csoltói, barkóit, a jabloncait, a kecsőit, a kiskovácsvágósit, a rudnait és a várhosszúrétit. SZÖLLŐS SÁNDOR lása és a különböző művészetek is teret kaptak munkatervében. A Gömör Népi Együttes tevékenysége a hetvenes években ismét jelentősen fellendült. Adóm Lajos első önálló alkotása a Gömöri esték című kompozíció volt, mellyel a zselizi Országos Dal- és Táncünnepélyen a nagydíj harmadik fokozatát nyerte el a csoport. Tardoskeddi találkozó című produkciójuk szintén díjat kapott. 1974-ben a Bodrogközi csárdás az országos fesztivál nagydíjának második fokozatát érdemelte ki. 1975-ben a Fonóház című koreográfia a harmadik díjat kapta; 1976-ban pedig a Medvesalji táncok című produkciójukat a nagydíj első fokozatával jutalmazták. 1978-ban a Bányásztónc c. kompozícióval arattak nagy sikert Zselizen. A nagydíj második fokozatát hozta el az együttes, míg a koreográfiát első díjjal jutalmazta a zsűri. 1979-ben új műsorral, a Csűrdöngölővei jelentkezett az együttes, s a svidníki országos ukrán dal- és táncünnepségen is több ízben nagy sikerrel szerepelt. 1978-ban az énekkor tagságának fele újból elhagyta a kó-A SZÍNJÁTSZÁS fénykora Iro-olvaso találkozón rust. A IV. Kodály-napokra való felkészülés sok nehézségbe ütközött, így ezen a versenyen csak a bronzkoszorús minősítést sikerült megszerezniök. 1979- ben fiatal tagokkal gyarapodott a kórus, s így remélhető, hogy a következő országos szemlén jobb helyezést ér el. A Fáklya feloszlása óta mindmáig nem sikerült felnőtt irodalmi színpadot alakítani a városban. Működik viszont egy diákegyüttes a gimnáziumban Danis Tamósné tanárnő vezetésével, főként alkalmi és ismeretterjesztő műsorokat szerepeltetve programján. A magyar tannyelvű általános iskolában a hetvenes évek közepétől Csomós Barnáné végez hasonló jellegű munkát. Gyermekegyüttese két alkalommal a dunaszerdahelyi országos fesztiválon is színpadra léphetett. Hasznosak és színvonalasak az iskola irodalmi vetélkedői, amelyek Csomósné és Poór János kezdeményezésére honosodtak meg. DEÁK ROZALIA Kontár Gyula (1), Prandl Sándor (1) és archív felvételek Az 1920-as években a műkedvelő színjátszás fénykorát élte Rimaszombatban, Blaha Lujza és Tompa Mihály szülővárosában. Nem kevesebb mint 5 aktív színjátszó együttes működött ekkor a városban. A februári események után 1950-ben a Ludas Matyi bemutatásával kezdődött újra az öntevékeny színjátszás városunkban. A kezdeti sikereken felbuzdulva a csoport szorgosan és tervszerűen folytatta munkáját, élén Drobka Géza rendezővel. Az elmúlt 30 évben húsz színművet mutatott be a CSEMADOK-szervezet színjátszó csoportja. A magyar öntevékeny színjátszók legrangosabb fesztiválján, a komáromi Jókainapokon három alkalommal szerepelt a csoport. 1964-ben Dunai Ferenc: A nadrág című vígjátékóval, 1973-ban Siposs Jenő: Tülekedők című darabjával és 1974-ben a rimaszombati Tóth Ernő: Törlesztés című drámájával. A 20 színmű több mint 250 előadást ért meg, a nézők száma pedig eléri a 65-70 ezret. A színjátszó együttes egyik örökké emlékezetes, igen szép eredménye volt, hogy a felszabadulás után a kassai Városi Színházban az abban az időben épülő HUKO dolgozóinak bemutathatta Egri Viktor államdíjas írónk Közös út című színművét. Tudomásunk szerint ez volt az első magyar nyelvű előadás 1945 óta a kassai színházban. A felsorolt 20 színpadi művet kettő kivételével Drobka Géza rendezte és tanította be. Az Olympia és A szabin nők elrablása című darabok rendezése Komlósi Zsolt munkáját dicséri. d. g. 7
