A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-22 / 12. szám
A RIMÁTÓL A SAJÓ VÖLGYÉIG 1979 végén mintegy 99 ezer lakosa volt a járásnak, csaknem 38 százalékkal több, mint a háború utáni első békeévben. Az ipar államosításával és a mezőgazdaság szocializálásával alapvető változások következtek be a lakosság szociális és osztály-szerkezetében. Megnövekedett az iparban, s erősen csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Ez a körülmény - tekintettel a viszonylag fejletlen iparra - különösen az ötvenes-hatvanas években éreztette hatását, amikor különböző munkalehetőségek után nem kevesebb, mint 15400 személy vándorolt el a járásból. A migrációs folyamat napjainkig teljesen lelassult, mondhatni meg. is szűnt, s ez elsősorban a hatvanas évek elején megkezdett gyors iparosításnak köszönhető. IPAR Az iparfejlesztés elsősorban a járási Székhelyre és a járás északi részében levő további két városra, Tiszolcra (Tisovec) és Nyustyára (Hnúšfa) összpontosult. A hatvanas években Tornaija (Šafárikovo) iparosítása is megkezdődött. Az egykori kaszárnyaépületben ekkor indítja meg a termelést a ma már országos hírű ruhagyár, melyben ezernél több ember, főként nő talált megélhetési forrásra. Az újjáépített téglagyár is a legkorszerűbb üzemeink közé tartozik. A járás déli részén a közelmúltig Feleden (Jesenské) volt még három számottevőbb üzem (Agrostav, gép- és traktorállomás, Ipoly menti téglagyár) ; ezeket a hetvenes évek elején a termelés koncentrációja következtében megszüntették, illetve erősen csökkentették a termelést és a munkáslétszámot. Viszonylag fejlett szolgáltatóiparral és egy téglagyárral rendelkezik Ajnácskő (Hajnáčka) község, Korláton (Konrádovce) pedig kőfejtőüzem működik. MEZŐGAZDASAG ÉS VIZGAZDALKODAS A népgazdaság nagymérvű szerkezeti átalakulása ellenére Gömör déli részén ma is a mezőgazdaság a meghatározó ágazat. A hatvanas évek elején a földművesszövetkezetek száma meghaladta a százharmincat, ám jó tíz esztendővel később - az összevonásokat követően — már csak húsz mezőgazdasági nagyüzemet tartottunk számon. A járás gabonatermése 5118 vagonról 10 906 vagonra emelkedett. Hasonló eredmények születtek az állattenyésztésben is. A sertéshús-termelés 750 vagonról 1985 vagonra, a tojástermelés 17 millióról 50 millió darabra emelkedett. A húsz A fügéi (Figa) nagyhizlalda AZ EPIT0 MUNKA HARMINCÖT ETE nagyüzem (három állami gazdaság és 17 efsz) alapeszközeinek értéke 1978 végén 1 milliárd 775 millió koronát képviselt. A vízgazdálkodás területén az elmúlt évek során az elegendő mennyiségű ivóvíz és ipari víz biztosítására irányult a fő figyelem. Az 1968-ban megépült klenóci (Klenovec) víztárolóval egyidejűleg létrejött a Klenóc- Rimaszombat-Feled csoportos vízvezetékhálózat, s ezzel megoldódott az egész Rimavölgye vízellátása. Elkészült a Csíz- Hanva vízvezeték is. A nagyberuházások 53 községet érintettek, vagyis az összlakosság 36,5 százalékát. KERESKEDELEM A lakosság pénzbevételeinek növekedésével párhuzamosan nőtt a személyi fogyasztás. Ez a kiskereskedelmi forgalom alakulásán is lemérhető. Míg 1965- ben a kiskereskedelmi forgalom 441 millió koronát, 1973-ban már 1 milliárd 113 millió koronát tett ki. A vidék kereskedelmében fontos szerepe van a Jednota fogyasztási szövetkezetnek, amely jelenleg 287 ABC áruházat, boltot és 134 vendéglőt működtet. SZOLGÁLTATÁS Bővülnek a lakossági szolgáltatások. A szolgáltatóipari hálózatnak a lakosságtól származó bevételei 1960-ban 16,5 millió koronát, 1978-ban pedig már 48 millió koronát tettek ki. A szocialista szektoron kívül, ha-A Kovohron gépkocsijavító tósági engedély alapján, 55 magánkisiparos nyújt különböző szolgáltatásokat a lakosságnak. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS Az elmúlt három és fél évtized során számos egészségügyi létesítménnyel gazdagodott a járás. A meglevő és korszerűsített létesítményeken kívül új orvosi rendelőintézet épült Feleden és Ráhón (Hrochovo), s a kórházi fekhelyek száma 239 ággyal gyarapodott. A szociális ellátás keretében három intézetben (Nagybalog, Hubó, Naprágy) gondoznak idős embereket és elmebetegeket, s három gyermekotthon (Feled, Oldalfalva, Korlát) is létesült a járásban. KÖZLEKEDÉS A közlekedésben a legnagyobb szerepe a közúti hálózatnak van, melynek hossza a járásban 625 kilométer (583 km aszfaltburkolatú). Az autóbuszvonalak hosszúsága négyszerese a felszabadulás előttinek, s gyakorlatilag a járás minden községe be van kötve az autóbuszhálózatba. LAKÁSKULTÚRA A felszabadulás utón kulcsfontosságú feladattá vált a lakásépítés. Míg 1961-ben a járásban a lakások 36,2 százaléka volt kétszobás s csupán 11,9 a három- vagy többszobás, 1978-ra a kétszobás lakások részaránya 42,8 százalékra, a három- és többszobás lakásoké 35,9 százalékra emelkedett. ÉLETSZÍNVONAL Az olyan tartós fogyasztási cikkek, mint a rádió, televízió, mosógép, hűtőszekrény szinte minden lakásban megtalálhatók, a magánüzemeltetésű személygépkocsik száma pedig megközelíti a tízezret. 1977-ben 73,4 kg hús, 112 liter tej, 27,7 kg cukor, 265 db tojás, 4,8 kg vaj és 116 kg zöldség fogyasztása jutott egy lakosra. A lakosság takarékbetétein elhelyezett összegek 1961 és 1978 között megtízszereződtek. ISKOLA A járás 95 óvodájában 3945 gyermek részesül iskoláskor előtti nevelésben, s a 108 általános iskolát 12191 tanuló látogatja. Két gimnáziumban és két szakközépiskolában folyik magyar nyelvű oktatás. Többek között Rimaszécsen, Gesztetén, Bátkában, Gömörújfaluban, Tornaiján, s legutóbb Almányon épült korszerű iskola. KULTÚRA A járás területén jelenleg 20 mozi üzemel, s mintegy 150 kisebb-nagyobb művelődési házban zajlik pezsgő kulturális élet. HACSI ATTILA Borii László felvételei 8
