A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-12 / 2. szám
335. Este már csak a fények sejtetik, merre hajlik a murányi völgy. A gicei (Hucín) házak sárga fénye, mint a földre hullt maréknyi csillag, Nemrégen, Dunaszerdahelyről jövet, Fábry Istvánnal emlegettük a kis gömöri falut. Mentek onnan az emberek a szélrózsa minden irányába. Még a tengerentúlra is. Vitték a szegényes", nyomorúságos élet hírét a világba. Otthonmaradottak sóhaja szegődött a nyomukba. Szegénységsóhaj, világsóhaj! Mentek az emberek hittel, reménnyel, hogy ami otthon nem sikerült, az a távolban majd sikerülni fog. Persze dicsekedni is volt mivel a giceieknek. Itt gyártották a híres-nevezetes agyagpipákat. Valamikor a XV—XVI. században. Senki nem tudja egészen pontosan. Kimosódott az emlékezetből. Nincs aki felmutassa: emberek, ez az a bizonyos gicei agyagpipa! Talán-talán a nagy palóc író, Mikszáth Kálmán tesz említést róla valamelyik regényében vagy elbeszélésében, de ezt sem meri senki határozottan állítani. Eltűnt a pipa, a füstje-gondja azonban megmaradt. A három úri kastély miatt, amelyek állandósították a bajt. Fáynak, Márkusnak és Nagy Elemérnek volt a faluban kastélya, övék volt majdnem az egész határ. Fáy Gicén élt, Nagy Elemér meg Pesten. A földbirtokos és szeszfőzde-tulajdonos Tasnádi Nagy Elemér csak nyáron mutatkozott. A Rózsadombon volt villája. Nagy politizált, a felesége meg gazdálkodott. Közvetlen a háború befejezése előtt, a nagy öszszeomlás napjaiban két gicei szekér vitte legértékesebb ingóságait Pestre. Tasnádi veje rendőrfőtanácsos • volt. Rendőrök várták a szekereket Pest-megye határában. A helyi nemzeti bizottság épületének falán márványtábla. 1945. január 15-én szabadult fel a falu. Nem könnyen, kínoskeservesen. Három napig állt itt a front. Három napig okádta a tüzet az ágyú. A szomszédos Süvöte kétszer cserélt gazdát. Sok ártatlan ember vére folyt a földre. Gömörnánáson hat embert állítottak puskacső elé a németek. Azt hitték, partizánokkal van dolguk. De csak ötnek oltották ki az életét. A hatodik, Jankócsi Laci bácsi hamarább eldőlt. így csak megcsapta a halál szele. Gice önálló község. Postája, orvosi rendelője, vasútállomása van. Négy község (Lice, Gömörnánás, Mikolcsóny) központja. Vendéglátó üzemmel, hús- -és textilbolttal. Meg négyosztályos magyar és szlovák általános iskolával. Bencs Alajos igazgató, a helyi pártszervezet elnöke az iskola életképességét magyarázza : — öt mérnök, egy orvos, egy tanár és sok szakközépiskolás ff v ' 1 '■ Szőllős Sándor, a CSEMADOK rozsnyói (Rožňava) járási bizottságának titkára a gicei CSEMADOK-tagság körében Bencs Alajos, Beke Zoltánná, Micsky Árpád neveltje van a hétszáz lakosú falunak. Sőt, külföldön tanuló főiskolai hallgatóval is dicsekedhetünk. — Kiről van szó? — Krajnák Ildikóról. Számítástechnikát tanul Leningrádban. — Most kezdte vagy már végez? MÁCS JÓZSEF — Negyedéves. — S a szülei? — Állami gazdaságban dolgoznak. — Mit szólnak a lányuk merészségéhez? — Büszkék a lányukra. Az állami gazdaság ezerszáz hektáron gazdálkodik. Helyben szolgáltat jó munkalehetőséget. A kirajzás azonban így is nagy. Jolsva (Jelšava) és Lubenyík (Magnezit üzem) sok giceit foglalkoztat. Viszi-hozza őket az autóbusz meg a vonat. Egyébként az állami gazdaság határában épül a járás legkorszerűbb, ötszáz férőhelyes istállója. Micsky Árpád, a helyi nemzeti bizottság elnöke a jelenről és a jövőről vall: — Teljesítettük, amit a választási programba foglaltunk. — Maradéktalanul? — Nem egészen. Az óvoda központi fűtése még megoldatlan. Persze, ami késik, nem múlik. — Közgondú kívánságai? — A gáz bevezetése. A vezeték ötszáz méterre halad el a falunk mellett. — Tóvóbb? — Az elöregedett villanyhálózat kicserélése. — S végül? — A híd megjavítása. — S mi épül Gicén a közeljövőben? — Repülőtér. A mezőgazdaság számára. Az öregebbek ugyancsak csóválják a fejüket. Eddig csak eső meg jég hullt az égből. Most már majd műtrágya is. — Mi történik még? — Bővül az orvosi rendelő, szabályozzuk a Muránykát, átalakítjuk a Nagy Elemér féle kastélyt. Földszintjén borozó lesz meg egy afféle mindenes terem, s az emeletre kerül a klubhelyiség, a tanácsterem és az öregek étkezdéje! A kultúrházat is hamarosan rendbetesszük! Sok az új ház, sok az autó, néhol kettő is, s szinte minden korszerű gép megtalálható a gicei háztartásban. Az este fényében csillognak a háztetőkön a tévéantennák. A vétel jár Mind Budapestről mind Bratislavából. De azért az emberek nem ragadnak bent a házakban. Tévéműsor ide, tévéműsor oda, kijönnek az otthon nyújtotta kényelemből, ha értelmét látják. Beke Zoltánné, az óvoda tanítónője, a CSEMADOK helyi szervezetének elnöke nincs tekintettel a giceiek otthoni kényelmére. Olykor-olykor nyugtalanítja a falu lakosságát. Egyegy emlékműsorral, író-olvasó találkozóval, egészségügyi előadással, gyermekek és fiatalok esztrádműsorával. —- Kilencven fős a CSEMADOK-tagság — mondja a tanítónő. — Rendszeresen megtartjuk a vezetőségi és a tagsági gyűléseket. Részt veszünk a polgári ügyeket intéző testület munkájában. A Nemzeti Front üléseire meghívót kapunk. Ebben az évben egy versenyzőnk (Miien Elvira) benevezett a vers- és prózamondók járási versenyébe ... Az esketőlerem párját ritkítja. Bútor, szőnyeg, minden nyugalmat áraszt. Mindjárt a bejáratnál villanyharmónium és lemezjátszó. Távolabb az élet értelmére utaló bölcső. Az új élet ringatja bele egyre több gyermekét. Kint járok az utcán. Közelben és távolban hegyek sötétlenek. Innen is, onnan is fényes ablakszemek néznek rám. Ablakok, parányi csillagok, meleget sugárzók, december elsején, szombaton este. Az esztendő 335. napján! Prandl Sándor felvételei 4
