A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-22 / 12. szám
HÉT Kővetkező számunk tartalmából: Fister Magda riportja az ógyallai (Hurbanovo) óvónőképző szakközépiskoláról Lovicsek Béla: EGY BANKJEGY MESÉJE Kortársaink: DOBOZY IMRE Miklósi Péter: MELEG TENGER A LÁBUK ALATT Gál Sándor: A GUTENBERGGALAXIS FÉNYE Neumann János írása SINKOVITS IMRÉRŐL Címlapunkon Prandl Sándor, a 24. oldalon Prandl Sándor és Keszeli Ferenc felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztőhelyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS - Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p„ Košice. Előfizetési díj egész évre 156,- Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk viszsza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÚTI 6/46. A hála, a szeretet és a barátság szavaival vannak beírva 1944 decemberi és 1945 januári napjai Gömör keleti része, a mai rozsnyói (Rožňava) járás lakóinak szívébe és emlékezetébe, a járás községeinek és városainak krónikáiba. Ezekben az emlékezetes na: pókban jött meg a szabadság a Sajó, a Torna völgye, a Murányi és a Csetneki-medence lakóinak. Keletről jött, amikor a IV. Ukrán Front csapatai kezdték felszabadítani a mi településeinket is. A mai rozsnyói járás első felszabadult községe Kecső (Kečovo) volt. Ezt követte a járás további városainak, községeinek felszabadítása, köztük Rozsnyóé 1945. január 23-án. Első ízben történt népünk életében és történetében, hogy valóban szabad lett, amikor meghozták neki a szabadságot a hősök, a szovjet emberek. Rozsnyó, Rőce (Revúca), Jolsva (Jelšava), Dobsina, Pelsőc (Pleši vec) , Cselnek (Štítnik) és környékük lakói hálásak a Vörös Hadseregnek, a Szovjetunió népének felszabadításukért, s a felszabadulás utáni békés, nyugodt életért és alkotó munkáért. Szorgalmas munkával új értékeket kezdtek alkotni. Tényekkel bizonyíthatjuk, minden elfogultság nélkül, hogyan változott népünk élete boldoggá a már csaknem négy szabad évtized alatt. Ez a rozsnyói járás lakói munkájának eredményeivel is dokumentálható. A járás lakosságának száma 61 708-ról 85 000 főre, az utolsó húsz évben 10 407 fővel növekedett. Évente 700 lakás épül a lakásépítés különböző formáiban. Az ipari termelés értéke 1979 végéig több mint 3 milliárd koronára növekedett. Az iparban foglalkoztatottak száma 6649- ről 14 000-re, az egy dolgozóra jutó munkatermelékenység - összehasonlítható árakban számolva - 42 412 koronáról 223 508 koronára emelkedett. Az ipari termelés felszabadulás utáni növekedésének bizonyítéka új üzemek építése, amilyenek a nagyrőcei Gyékénygyár, a Szlovák Magnezit Művek lubeníki és jolsvai üzeme, a gombaszögi mészégető, az clsósajói (Nižná Növekedtek a lakosság pénzbevételei a bérek és fizetések, valamint az össztársadalmi alapok és a szociális juttatások révén. A lakosság takarékbetétei több mint 730 millió koronát tesznek ki, vagyis 8500 korona körül mozog az átlagos betét összege egy főre számítva. A járás területén 19 890 nyugdíjas él, ezek évente összesen 295 millió korona járadékban részesülnek. Ez bizonyítja, milyen kiterjedt gondoskodásban részesíti a szocialista társadalmi rendszer a produktív életkoron túli személyeket. Hatalmas fejlődést mutat fel a szocialista mezőgazdaság. A CSKP 1949-ben megtartott IX. kongresszusa után, annak köszönhetően, hogy áttértünk a nagyüzemi termelési formára, pozitív eredményeket értünk el a mezőgazdaságban. A felszabadulás nagy választóvonal volt. Megszűnt a kivándorlás, az árverés, a paraszt eladósodása, a szegénység. Megváltozott a falu. A népgazdaság egy másik ágazatában, a szállítóiparban is nagy változások következtek be. JÁN GALL0 mérnök, az SZLKP rozsnyói járási bizottságának vezető titkára Slaná) vasércbánya, a Keletszlovákiai Áramelosztó Vállalat dobsinai, a Tatrasvit rozsnyói, a Szellőzéstechnikai Vállalat dobsinai üzeme, a szádalmási (Jablonov nad Turňou) kompreszszorállomás. Modernizálták a nagyszlabosi (Slavošovce) papírgyárat s a közeljövőben sor kerül a gömörhorkai (Gemerská Hôrka) cellulóz- és papírgyár rekonstrukciójára. További kisebbnagyobb üzemek építése, illetve bővítése folyik; ilyenek a Tátrámat pelsőci, a Mezőgép (Agrostroj) rozsnyói, a Breznói Hídelemgyár rozsnyói, a Szellőzéstechnikai Vállalat dobsinai és rozsnyói üzeme stb. A nemzeti gazdagság értéke a termelési álló alapok növelésével 3,5 emelkedett. milliárd koronával Alapvető változásokra került sor az elmúlt 35 évben a lakosság osztály- és szociális szerkezetében. A lakosság gazdasági szerkezete is lényegesen megváltozott. Növekedett az iparban, az építőiparban és a kisiparban foglalkoztatott lakosság aránya, és csökkent a mező- és erdőgazdaságban foglalkoztatott lakosság aránya. A járás mezőgazdaságában a felszabadulást követő első években nagy számú dolgozó dolgozott a termelés alacsony intenzitása mellett. A kollektivizálás fejlődése és a korszerű technika bevezetése lehetővé tette a dolgozók jelentős részének átirányítását a népgazdaság más ágazataiba. A beruházásfejlesztés és az állóeszközök fejlesztése egyik meghatározó feltétele volt járásunk gazdasági fejlődésének. Két ötéves tervidőszak folyamán 600 millió korona került beruházásra a járás gazdaságába. A beruházások terjedelme 1960- ban, 1949-hez képest, a háromszorosára növekedett. Ebben az időszakban épült fel a Középszlovákiai Cementgyár Vállalat Tisovecben, a hnúšťai Smrečina, a tisoveci Zornica, a rimaszombati (Rimavská Sobota) Középszlovákiai Tejipari Vállalat, a rimaszombati Közép-szlovákiai Sütő- és Cukrászipari Vállalat és sok más. Több üzem, illetve üzemegység került átadásra 197,0-ben, így például a rimaszombati cukor- és sörgyár, a Ruhaipari Vállalat tornaijai (Šafárikovo) üzeme, a tisoveci gépgyár, a rimaszombati szikvízgyár stb. A nem termelői szektorban a beruházások elsősorban a lakásépítés, az oktatás- és művelődésügy, valamint az egészségügy területére összpontosultak. 1948 óta több mint 70 új iskola épült, és nagy számú régi iskola rekonstrukciója történt meg. Az egészségügyi beruházások főként az egészségügyi központok hálózatának kiépítésére irányult. A lakásprobléma megoldása ezekben az években túlnyomórészt önerőből, egyéni építkezésekkel történt. A lakásépítés üteme 1950 után gyorsult fel, azóta 1978 végéig a járásban 20118 lakást adtak át, míg a kétéves tervidőszak folyamán 929 lakás került ái adásra. Csak az 5. ötéves tervidőszakban több mint 2,6 milliárd koronát ruháztak be a járás gazdaságába. A felszabadulás után épült legnagyobb ipari üzemek közé tartoznak: Tisoveci Nehézgépipari Vállalat, Rimaszombatban a Közép-szlovákiai Cukorgyár, a Közép-szlovákiai Tejipari Vállalat, a Közép-szlovákiai Sör- és Szikvízgyár, a Húsipari Vállalat, a Szlovák Nemzeti Felkelés Nyomdaipari Vállalat, Tornaiján a Ruhaipari Vállalat és a Tisoveci Gépgyár üzemegysége s néhány további üzem és gyáregység, főként az építőanyag- és az élelmiszeripar területén. Ezenkívül az ipar fejlődéséhez az is hozzájárult, hogy több mint 15 üzemnek történt meg a ki-PAVEL MACHMÁK, az SZLKP rimaszombati járási bizottságának titkára terjedt rekonstrukciója, korszerűsítése. A járás ipari bázisának bővülése lényeges befolyással volt az ipari- termelés terjedelmére, amely 1960-tól 1978 végéig 420 %-kal növekedett. Új ipari létesítmények építése s a járás folyamatos iparosítása a lakosság foglalkoztatására is kedvező befolyással van. 1960-tól 95,4 százalékkal növekedett az iparban foglalkoztatottak száma, s az ipar szocialista szektorában foglalkoztatottak a kereső foglalkozást űzőknek 30,8 %-át teszi ki a járásban. Az iparban foglalkoztatottak számának nagy fokú és állandó növekedésével párhuzamosan a nők foglalkoztatottsági aránya is növekedett. Míg a felszabadulás utáni években az iparban foglalkoztatottaknak 15, 1978-ban már 46,8 %-a volt nő. Korszakos jelentőségű mérföldkő volt a csehszlovák mezőgazdaság fejlődésében a CSKP IX. kongresszusának határozata. Már 1949 első felében kezdtek alakulni az első egységes földművesszövetkezetek a járásban, s az év végéig már 28 alakult. Szüntelenül növekedett a me-2
