A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-01 / 9. szám
9. Az európai kultúra egyik bölcsője___ A FÖLDKÖZI GRÚZIÁVAL” I-TENGEREN Hajónk a naplementében kelet felé tart a Földközi-tengeren. Az aranyhíd még összeköt Afrikának a távolba vesző partjaival, de négyszáz mérföld van előttünk Kréta szigetéig, ahol majd holnap kikötünk és partra szállhatunk. Vacsora után tust húz a zenekar azok tiszteletére, akik ezekben a napokban ünnepük a születési évfordulójukat. A hajókapitány is odajön közénk és ajándékokkal kedveskedik. Mint ‘a pezsgő gyöngyözik, forr a jókedv, most senki sem akar gondolni arra, hogy Krétához, majd Isztambulhoz közeledve egyre fogynak a napok, melyeket a hajón töltünk. Másnap újból ragyogó napsütésre ébredünk. A koránkelők törülközővel igyekeznek a fedélzetre megfürödni a reggeli napfényben és a medence pezsgő vizében. Amint nézem Kréta közeledő partjait, mintha történelem-tanárom szavait hallanám. Itt Krétán, melyet az európai kultúra bölcsőjének tartanak, már négyezer évvel ezelőtt ismerték az ékírást, az építészek pedig alkalmazkodva a statika és geometria szigorú törvényeihez, monumentális palotákat emeltek, amelyek közül a gyakori földrengések ellenére máig is áll néhány. Igaz, sok rombadőlt, de nem a földrengések következtében, ezeket a szárazföldről jött hódítók pusztították el, időszámításunk előtt másfélezer évvel. Amikor Róma még nem állt, és Periklész sem kezdte el építtetni az athéni Akropoliszon a görög istenek templomait. Két évezreddel ezelőtt Krétán már virágoztak a művészetek, ragyogó színekben, sziporkázó freskók díszítették a márványpaloták falait. A pompás vázákra és az olívaolaj s bor tárolására szolgáló amforákra művészi domborműveket véstek, jeleneteket festettek. Heraklion kikötője előtt az amerikai hatodik flotta cirkálói emlékeztetnek a NATO támaszpontra. Csak rá kell nézni a térképre, azonnal szembe tűnik a sziget földrajzi, stratégiai jelentősége. Kréta már az ókorban közvetítő szerepet játszott Egyiptom és Dél-Európa között. Ma lehorgonyzott repülőgépanyahajónak nevezik a Nyugat stratégiái Görögországnak ezt a legnagyobb, mintegy félmillió lakosú szigetét. A napsütötte olivaligeteken túl kéklő tűzhányók szétszabdalt kúpjai mintha minden percben kitörni készülnének. Közülük a majd két- és fél ezer méter magas a leghatalmasabb, s Zeusz barlangjával dicsekszik. Ma egészen lilás színben játszik. Ki tudja, miért. Talán dühében? Pedig mi békés szándékkal közeledünk, üdvözöllek villámlás és mennydörgés istenének otthona! Borzongtál, dühöngtél éppen eleget évezredek során, sokszor megkeserítették a földeken élő néped életét a gőgös rómaiak, bizánciak, az arabok; majd amikor a felfegyverzett velencei gályák jelentek meg partjaidnál. Amint a történelem vizein továbbhajóztak, müezzinek imájának hangjától visszhangoztak a sziklafalaid. Végül századunk elején Görögországhoz került a sziget, de néhány évtized múlva újból idegen s barbár hódítók harcoltak itt: a második világháborúban Hitler ejtőernyősei tiporták le. Sziklái és erdei között partizánok, a szabadság katonái rejtőztek, akik közül Manolisz Glezosz nevét jegyezte meg az egész világ. Ö tépte le a horogkeresztes zászlót Athénban az Akropolisz tetejéről. Heraklion utcáin megindul az élet. A gyümölcskereskedő kirakosgatja üzlete elé a vérpiros naranccsal, fügével, mazsolával és mézédes szőlővel teli kosarakat. Vennék is belőle, de a busz nem vár, indulunk a Knósszosz palotához. A nyitott ablakon át arcomba csap a mediterrán illatú szél. Csontváry festett ilyen kék eget, de itt nem magányos a cédrus, ligetekké sűrűsödik a domboldalban. Közülük régi faragott kövek fehérlenek ki, amelyeket a múlt század derekán Schümann fedezett fel, aki azelőtt Tróját ásta ki a földből. Utána a brit Arthur Evans végzett nagyszabású régészeti ásatásokat Kréta szigetén, ő tárta fel Minosz király palotájának romjait itt Knósszoszban. Évezredekkel ezelőtt virágzó városokat épített a sziget népe, uralkodói pedig nem takarékoskodtak sem a rabszolgák erejével, sem a márvánnyal, amikor palotáikat emelték. Kötőanyagként egy-egy rétegben a rugalmas cédrusfenyőt használták, 16
