A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-09 / 6. szám

A PERDÖNTŐ VÉR külön írni, mert az egész Azúr­part szép, s nehéz eldönteni, melyik része a legszebb. Min­denütt, ahol a part üde zöldje átöleli a tengert, újabb és újabb elragadó kép tárul elém, amíg Európa miniállamába, Monaco­­ba nem érek. Ennek egyik vá­rosrésze Monte Carlo, amely nemcsak a Kaszinóból áll. Ismert tudományos és kutató intézetek tevékenykednek itt, mint például az Oceánograliai Kutató Intézet és Múzeum, amely Földközi­tengeri akváriumáról is ismert. Az intézet egyik vezető egyéni­sége a Tv-sorozatból ismert Custeau (Kusztó) kapitány. Meg kell említenem még a Nemzet­közi Hidrográfiai Intézetet és a Nemzetközi Mélytengeri Rádió­aktivitást kutató laboratóriumot. A városból trolibusz visz fel a meredek napsütötte hegy­oldalba, Európa egyedülálló Egzotikus Kertjéhez, a kaktuszok birodalmába. Itt érzik magukat a legjobban ezek a mindenféle alakzatú szúrós növények. Tudo­mányos kutatóintézet ápolja, gondozza és figyeli a kaktuszok életét és viselkedését, hogy ho­gyan tűrik a különböző hatáso­kat. Bujkáló kanyargós ösvény visz végig a sziklateraszokon épült kerten, néhol utat törve magának a kaktusz-rengetegen, majd egy-egy fordulóban elra­gadó szépségében előbukkan a tenger, a vöröses sziklákon pedig szirmokat bontott ez az igénytelen növény. A kaktusz­virágok itt-ott elhintve olyanok akár a szétszórt drágakövek. Télen itt nem ismerik a fagyot, sem a hóesést és az emberek karácsonyfa helyett a fikuszokat díszítik fel az erkélyen szalon­cukorral. Innen kitűnően lehet látni az egész várost, sőt az egész or­szágot. Tengerparton a patinás Kaszinót és a Grand Prixért köröző versenyautók útvonalát, egészen a vadonatúj Sport Ka­szinóig. Ennek az építési költsé­ge. meghaladta a négyszáz mil­lió dollárt. Nemrég, amikor át­adták a rendeltetésének, egy estén a Középkeleti olajexportá­ló országok egyik gazdag és tekintélyes embere ült le a já­tékszalonban a rulettasztalhoz. Mielőtt távozott, otthagyta az asztalon az építkezési költségek felét, mint veszteséget, viszont a kaszinó ezt az összeget nye­reségként könyvelte el. A kaszi­nók részvénytársasági alapon működnek, s a részvények fele a miniáNam tulajdonát képezik. A bevételek néha meglepően magasak. Visszafelé menet vijjogó, sziré­názó autók dermesztik meg az útkereszteződés forgalmát. Csak nem most rabolják ki a kaszi­nót? Nem történt semmi, csupán esküvői menet jön velünk szem­be az úton, felvirágzott és színes szalagokkal agyontűzdelt kocsi­kon. A mi buszvezetőnk is bele­adja a dudájába minden tudá­sát, hadd legyen boldog az ifjú pár. Cannes esti fényeit nézem. A tengerparti éttermek teraszain kagylót, osztrigát esznek a ven­dégek. A halkereskedés késő estig nyitva tart, ahol a vevő előtt percek alatt megtisztítják az akváriumból kiválasztott pon­tyot és felszeletelik. A kikötő fölött esti fényben ragyog a vár, alatta az óváros, szűk utcáival, a lépcsők pihe­nőin pici presszókkal, ahol két szék is alig fér el. A hegyek felől fúvó szél a pálmaligetek, virágok mediterrán leheletét ér­zem az arcomon. A nagy hullámok miatt nem tud eljutni a propellerünk a ten­geren horgonyzó hajónkhoz. Rá­dión értesítik a kapitányt, hogy most mit kezdjenek százhúsz emberrel itt a parton éjjel ne­gyed kettőkor. A válaszra nem kell sokat várnunk, értünk jön az ezernyi fénnyel sziporkázó hajónk egészen a kikötő öblébe. (lolytatjuk) DUSEK IMRE 1. LANYFEJJEL, TUDATOSAN? A hematológiai és vértranszfú­ziós klinika főorvosának dolgozó­­szobájában megcsörren a tele­fon. A vonal túlsó végén izgatott férfihang: „Elnézést a zavarásért, de felvilágosítást szeretnék kérni egy dologban: egy 0 vércsopor­tú férfinek és egy ugyancsak 0 vércsoportú nőnek lehet A vér­csoportú gyermeke?" A főorvos, ha nem is ad szí­vesen telefoninformációt, de azért készséggel válaszol: „Nem! Az ilyen vércsoportú szülők egyikének szervezetében sincsenek meg az A vércsoport sajátosságai. Ha önnek nem volt viszonya a szóban forgó gyermek anyjával, úgy az apa­sága kizárt." A férfi megköszönte a választ és letette a kagylót. És mert már a régi rómaiak is úgy tartották, hogy: mater semper čerta, pater incertus — azaz az anya mindig biztos, az apa bizonytalan; egy további kisgyerek nevelkedik majd föl félárván vagy a bíró­ságon pörrel állapítják majd meg, hogy voltaképpen ki is az apja? ... § § § Nemcsak anya, apa is egy van. Még akkor is, ha több férfinak megvolt az esélye rá, hogy a gyerek tőle származzék. Az édes­anya kiléte viszont ritkán kétes. Az apaságot azonban sokszor a bíróságnak kell megállapíta­nia, főleg olyankor, amikor ha­jadon vagy elvált nők — meg­bízható társ nélkül — megszülik gyereküket. Egyedül állnak. És a férfiak legtöbbször hallani sem akarnak a kicsiről. Törvényeink nem tesznek kü­lönbséget a házasságban és a házasságon kívül világra jöttek között. Az igazságügyi orvos­szakértők feladata kideríteni, ki­től nem származhat a gyerek. A gyámhatóságok és a bírósá­gok arra törekszenek, hogy a feltételezhető apák legalább anyagilag segítsék az anyát és szülöttét. Jogszabályok írják elő az egyedülálló anyák fokozott védelmét, segítését. Mindez ko­rántsem biztosíték arra, hogy az ilyen csonka csalódban nevel­kedők a két szülő mellett élők­höz hasönló módon nőnek föl. Kevés nő képes arra, hogy anyagilag, értelmileg és érzelmi­leg pótolja az apát, és egyedül is jó családi légkört teremtsen. Az igazságügyi orvosszakértők révén a természettudomány is bevonul - s általában korona­tanúként - a tárgyalóterembe. Sőt, az apasági perek révén megvizsgált emberekről már bi­zonyos tapasztalatok is kialakul­tak. ... Ha egy nő érett fejjel számot vet életével, és úgy látja, hogy már nem fog férjhez men­ni, mégsem akar lemondani az anyaságról és gyereket szül — ez megérthető. Megérhető, bár az egyedül vállalt gyereknevelés ezernyi buktatóját csak kevesen tudják elkerülni. Vagy elkényez­tetik, vagy elhanyagolják fiukat, lányukat — s közben végképp társtalanok maradnak. Mégis általános tapasztalat, hogy az átgondoltan tervezett, házassá­gon kívüli gyerekek akár jobb körülmények között is élhetnek, mint a megromlott házasságok légkörében vergődő társaik. De vajon érthető-e, ha egy tizennyolc éves lány gyereket szül olyan férfitől, akit egyszer látott s csak a becenevét tudja? Az apasági perbe bonyolódó nők átlagéletkora tizenkilenc­­huszonöt év. Tehát a legjobb korban vannak ahhoz, hogy tár­sat válasszanak és családot alapítsanak. Ehelyett gyakran leányanyákként gyereket szülnek. Ugyancsak általános tapasz­talat, hogy a legtöbb leányanya saját felelőtlensége miatt lesz terhes. Semmiféle fogamzásgát­lót sem használ, annak ellenére, hogy már hallott ilyesmiről. So­kan meg sem gondolják, hogy egyszeri vagy alkalmankénti együttlétből is származhat gye­rek. Ritka/ hogy tartós kapcso­lattól esnek teherbe. Az alkalmi partnerektől pedig - általában - szinte felesleges előrelátó óvatosságot várni, annak elle­nére, hogy felelőtlenségük miatt ők is bírálhatók. Elgondolkoztató viszont, hogy a nők többsége azután sem keresi fel fogamzás­­gátlóért az orvost, miután gye­rekét világra hozta. így fordul elő, hogy másodszor, esetleg harmadszor is apasági perbe sodródnak. A leányanyák a társadalom különböző rétegéből származ­nak. A perbe fogott férfiak zö­me jól kereső szakmunkás, de közöttük is fellelhető a diplomás csakúgy, mint a segédmunkás. Legtöbbjük nős és több gyerek apja. Így nem remélhető tőlük, hogy a megesett leányanyát fe­leségül veszik vagy magas összegű gyerektartást fizetnek neki. Pedig a lányok egy része a férjhez menés reményében tartja meg gyerekét. A szülők kapcsolata gyakran csupán egy­szeri vagy kétszeri együttlétből állt; időnként az alkoholos bó­dulat hozza össze őket, máskor a nyaralás vagy a munkahelyi ismeretség. Az apaság elismeréséért folyó pörökben általában arra is fény derül: a leányanyák miért szül­ték meg gyerekeiket? Ismét a tudatlanság, olykor a felelőtlen­ség kínálkozik leggyakoribb vá­laszként. A nők jelentős hánya­da azt állítja, hogy későn vagy egyáltalában nem vették észre azt, hogy állapotosak. Mások viszont azért nem vállalkoztak terhességmegszakításra, mert at­tól tartottak - nem minden alap nélkül —. hogy utána nem lehet gyerekük. Néhányon pénzhiány­ra panaszkodtak vagy abban bíztak, hogy a férfi magáénak tekinti majd a gyereket. De ezektől riasztóbb kijelentéseket A SZOCIALISTA TÖRVÉNYESSÉG VÉDELMÉBEN § EMBFJU SORSOK is hallani a bírósági tárgyaló­­termekben: „öngyilkos akartam lenni, de nem sikerült." „Azt gondoltam, hogy a nehéz fizikai munkától majd csak elmegy a gyerek!" Az apaként megjelölt férfiak az esetek némelyikében elvállal­ják a gyereket: a gyámhatósá­gon és a bíróságon apasági nyilatkozatot tesznek; nőtlen vagy elvált férfiak esetleg utó­lag elveszik feleségül az anyát. Az első esetben fizetik a tartás­díjat, a második esetben vállal­ják a közös háztartás terheit és jó esetben részt kérnek a kis­korú nevelésének feladataiból is. Ha ez nem így történik, és a feltételezett apa tűzzel-vassal tiltakozik a gyerek ellen, a bíró­ságon a sor, hogy az igazság­ügyi orvosszakértők segítségével eldöntse a vitás származást. Miért tiltakoznak a férfiak? Egy részük azért, mert való­ban nem az övék a gyerek, eset­leg az anyával nem is volt nemi viszonyuk. Más részük megpró­bál tagadni. Nemcsak azért, hogy ne kelljen éveken át a tartásdíjat fizetniük, hanem azért is, mert — családapák lé­vén — meg akarják kímélni már fennálló házasságukat a bot­ránytól. Gyakran a független férfiak is tiltakoznak, mondván, az anya nem sokat jelentett számukra, miért érdekelné őket a gyerek? . . . Legtöbben szem­rebbenés nélkül tagadni próbál­ják az anyával való kapcsola­tukat, esetleg számolgatni kez­denek: nem egyezik az időpont, nemcsak velük volt a lány, nem biztos, hogy az övék a gyerek stb. . . A férfiak némelyikét úgy éri az apasági per, akár a derült ég­ből a villámcsapás. A gyerek néha már megszületett vagy egy-két éves, amikor behívatják a férfit a gyámhatóságra és közük vele, hogy az anya őt jelölte meg apaként. Az ilyen perek általában mély emberi indulatokat kavarnak föl, hiszen két év alatt az azelőtt még független ember megnősülhet, esetleg már gyereke is lehet. Az igazi vesztes — mint annyi­szor - most is a gyermek. Az ő érdekében, ha mód van rá, meg kell találni az igazi apát. (Következik: Példák a tárgyalóteremből) 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom