A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-09 / 6. szám
mellett. Gigantikus völgyzárógátak (környékén vagy a bányák kimerült fejtéseit feltöltő israpbesajtolóskor gyakran jeleznek a műszerek kisebb rengéseket, sőt a bányavidékeken — vágathajtás után' 1-2 hónappal — olykor több méteres süllyedés 'is tapasztalható. Az ilyen domborzatvá Hozások — ellentétben a nagy erejű és váratlan földlökésekkel - lassan és alattomosan alakulnak ki, gyakran nem is észlelhetők szabad szemmel, A jugoszláviai földrengés katasztrofális földrengéskárokat okozott. A Slavija szálló tartószerkezetét szinte elnyírta a földlökés A radonsugárzás változása geod inami kai lag aktív területek közelségét jelezheti. Donyeck új városrészének néhány lakóháza ilyen „mozgékony" rétegek fölé épült. A szürke sávok mentén a házak falain végigfutó repedések a mélyben végbemenő kéregmozgásokra utalnak TUDOMÁNYTECHNIKA képezik fel. Ez a módszer azonban nem tökéletes: a magassági pontok egymáshoz viszonyított emelkedésének, süllyedésének mérése költséges és időigényes, és így csak megfelelően nagy felszínmozgást tehet nyomon követni. Arakon a területeken, ahol a földkéreg „lélegzik" (szakaszosan emelkedik és süllyed), a mérési eredmények értékelhetetlenek. Jóllehet a geodéziai szintezés fontos információt ad a geológusoknak és a geofizikusoknak a földfelszín alakváltozásainak folyamatáról, az adatsorokból mégsem lehet biztonsággal követkeltetni egy-egy 'hirtelen földmozgásra. Szovjet és amerikai kutatók nemrégiben olyan egyszerű eljárást dolgoztak ki, amellyel nagy valószínűséggel élőre jelezhetik a földrengéseket, földmozgásokat, kőzetrengéseket és földcsuszamlásokat. Az új módszer - az emanóció- (sugárzás-) mérés — a földkéreg állapotáról szolgáltat gyors és megbízható adatokat. Az új módszerrel a kéregmozgások során megrepedt kőzetekből kiszabaduló radioaktív gázok radonkoncentrációját mérik. A radon az urán természetes bomlásakor, az urán-atommag hasadásakor keletkezik, s egyike azoknak a gázoknak, amelyek a földkéreg felső rétegeiben természetes körülmények között is előfordulnak. A kéreg repedései, törései mentén, valamint a likacsos kőzetekben keletkező radon a földalatti folyamatok érzékeny jelzője: ha koncentrációja nagyobb az átlagosnál, repedések, törések keletkezését vagy jelenlétét sejteti. L. V. Gorbuscsina és S. Rjabostan szovjet geológusok rendszeresen mérték a radonkoncentrációt a Donyec-medence új keletű földmozgásainak övezetében, s az így megrajzolt radon-térképük adatai egybevágtok a párhuzamosan végzett geodéziai megfigyelések eredményeivel: földrengésekre a maximális radonkoncentráció időszakában lehetett számítani, s amikor be Is következtek, a geológiai megfigyelések céljára szolgáló épületek falai rövid FÖLDRENGÉSEK ELŐREJELZÉSE SUGÁRZÁSMÉRÉSSEL időn belül rendre megrepedtek, igazolva a mérés megbízhatóságát. A földrengéseket a lemeztektonika elmélete szerint a földrésznyi méretű földkéreg-közettáblák érintkezési, súrlódási vonalai mentén hirtelen keletkező nagyobb mozgások okozzák. A kéregben felhalmozódó feszültségcsúcsnál felszabaduló pusztító erejű földrengés döntötte romba áprilisban a Kotori-öböl 150-200 kilométer sugarú körzetét is. Kisebb kérgi mozgásokat az emberi tevékenység is okozhat. Igaz, ezek hatása kevésbé pusztító, kisebb területre korlátozódik, hiszen az emberi tevékenység okozta energiafelszabadulás rendszerint eltörpül a Kotori-öbölt sújtó katasztrófa energiájának nagyságrendje mégis súlyos épület- és műtárgykárokat okozhatnak. Ha egy házat geodinamikailag aktív (rengésveszélyes) területre, például egy törésvonal — vagyis az egymáshoz képest ellentétesen emelkedő-süllyedő kéreglemezek találkozási vonala — fölé építenek, a földmozgás során keletkező „lépcső" o ház falán végigfutó repedésekben folytatódik. A földmozgástól veszélyeztetett környezetekben az is előfordulhat, hogy egyes terű létszakaszok megemelkednek, más terepszakaszok pedig megr süllyednek. A földkéreg mozgásait általában magassági jelekkel ellátott geodéziai szintjelbálózattal térA földcsuszamlás- és omlós veszélyeztette területeket állandó megfigyelés alatt tarthatják az emanóció-iméréssel: a sugárzás növekedése a várható kőzetmozgás közelségére figyelmeztet. Különösen azokon a területeken nagy az ilyen mérések gyakorlati jelentősége, ahol a földcsuszamlás utakat, vasútvonalakat, nagyobb épületeket rongálhat meg. Az Egyesült Államokban végzett kísérletek megerősítik a szovjet geofizikusoknak azt a megállápítását, hogy a radonkoncentráció állandó mérése a földrengés-előrejelzés hatékony módszerévé válhat. ÜZEMANYAG-TAKARÉKOS „CSIGA“ Az angol Shell-társasóg üzemanyag-takarékossági versenyére ezzel a maguk készítette járművel neveztek be holland diákok. Ha gyorsasági versenyt nem is nyerne a „csiga" névre keresztelt kétkerekű „buborék", üzemanyag-felhasználása rendkívül gazdaságos. A kísérleti modell 700 kilométeren óránként 15 kilométeres sebességgel összesen egy liter benzint fogyaszt. VÁNDORLÓ ISMERETLEN MÁGNESES KÓROKOZÓK PÓLUSOK A 2400. évre a déli mágneses pólus jelenlegi helyéről átvándorol a Bakterítő trópusi övezetébe, az északi mágneses pólus pedig Kanadából átkerül a Szovjetunió területére. Nyikoláj Medvegyev szovjet kutató jutott erre a prognózisra, behatóan tanulmányozva a XVIII. század hajósainak 'hajónaplóit. Megállapította, hogy a déli mágneses pólus napi 30 méteres sebességgel mozog Ausztrália irányába. Az északi mágneses pólus napi 20 méteres sebességgel vándorol északi irányban és 2185-re eléri majd a földrajzi északi pólust, plusz és mínusz 20 év eltérési lehetőséggel. 1977-ben két olyan, eddig ismeretlen pneumákokkusz-törzset fedeztek fel Dél-Afríkában, amelyek tüdőgyulladást okoznak és minden eddig 'ismert antibiotikummal szemben rezisztensek, ellenállók. Először csak erősen toxikus (mérgező) gyógyszerekkel sikerült leküzdeni őket. Amerikai tudósok véleménye szerint fel kell készülni ró, hogy ezek az ismeretlen kórokozók esetleg a világ más részein is felbukkannak, akkor pedig szükség lőhet ró, hogy egész országok lakosságát védőoltásokkal védjék meg a tüdőgyulladástól. A megfelelő oltóanyagot nemrégiben már sikerült kifejleszteni. FOKHAGYMA AZ ÍNYGYULLADÁS ELLEN T. V. Melkocerova, jaltai fogorvosnő legújabban fokhagymát használ az ínygyulladás (paradentitis) gyógyítására. 32 betegén először elvégezte a szokásos fogorvosi beavatkozást (a fogkövek eltávolítása, a tasakok kitisztítása, oxigénkezelés, vízmasszázs), majd fokhagymaemulziós ínymasszázst rendelt betegeinek, fokhagymaolajos bedörzsölést, szájzuhanyozást vagy öblítést fokhagymalével. 15—20 nappal a kezelés megkezdése után a 32 betegből 29-nek gyógyulttá vált az ínye, a többi három félbehagyta a kezelést, az égő érzés és kellemetlen szájíz miatt. FORRÓ LEVELŰ BETEG NÖVÉNYEK A talajban élő betegségokozó gombák kiterjedt mértékben elroncsolják a növények gyökérzetét, mielőtt a növény levelein bármilyen betegségtünet lenne könnyen felfedezhetők, ha kézi észlelhető. Az ilyen betegségek infravörös hőmérővel megmérik a növény hőmérsékletét. Az új módszert amerikai kutatók alkalmazzák a növények betegségeinek észlelésére. A kutatók már korábban kimutatták, hogy szárazságban, aszályban a növények levelei több hőt sugároznak ki. A gombák elroncsolók a gyökérzetet és így kadályozva a vírfelvételt, a. szárazsághoz hasonló hatást okoznak. Normális körülmények között a levelekről elpárolgó víz hűti o növényeket. Ha viszont kevesebb víz jut a növényi szervezetbe, csökken a párolgás - a felszíni hőmérséklet emelkedik. A beteg gyapotnövény levelei például délben 3-5 fokkal több hőt sugároznak ki. mint az egészséges növények. 18