A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-09 / 6. szám

Következő számunk tartalmából: Mács József: MÁSOKON SEGÍTENI A HÉT KÉPES VERSENYE Kortársaink: VINCENT SIKULA Miklósi Péter: „SASOK“ — SÍTALPAKON Lacza Tihamér: DESCARTES Dusek Imre: „GRÚZIÁVAL“ A FÖLDKÖZI­­TENGEREN Az első oldalon Ferenczy Anna és Dráfi Mátyás — Sütő András: Egy lócsiszár vi rágva sárnapja című drá­májában a MATESZ szín­padán, A címlapon és a 24. olda­lon Prandl Sándor felvé­telei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes heti­lapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásá­ban, 893 36 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszer­kesztő: Varga János. Tele­fon: 3341-34, főszerkesztő­helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bra­tislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizeté­seket elintéz: PNS - Úst­redná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwal­­dovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tla­čiarne, n. p., Košice. Elő­fizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden posta­­hivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk visz­­sza. Index: 49 211. Nyil­vántartási szám: SÚTI 6/46. HOGYAN Minden hónapban egy könyv, ajánlja olvasóinknak Koncsol László. Mert ugye, ahogy ő ma­ga írja: „A műveltség fő közve­títője változatlanul a könyv.” Vagy: „A szocialista eszmény, a tudás, a szépség, az erkölcs, a szabadság, az erő és az anyagi biztonság harmóniája — a teljes személyiség, s ez a cél a múlt, jelen és jövő kultúrájá­ban eligazító könyvek nélkül elképzelhetetlen.” Vagyis: „a könyvre ma már mindenkinek szüksége van", de főleg a szlo­vákiai magyar tanulóknak, akik­re a holnap épül. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) magyar tanítási nyelvű gimnázium tantestületében és a tanulók körében élénk vissz­hangra talált az Egy hónap - egy könyv mozgalom. Horváth Tibor igazgatót arra ösztönözte Koncsol cikke, hogy még jobban propagálja az olvasást a több mint négyszáz diákot nyilvántar­tó iskolában. Intézkedett, hogy a tanárok ismerkedjenek meg a szakukhoz vágó, ajánlható könyvekkel, s a szakosok készít­senek jegyzéket a szóba jöhető könyvekről. Ez volt az első lépés az igaz­gató részéről, ezt követte nem­sokára a második is. Szakosítot­ták az iskolai könyvtárat. A vegy­tannal, a földrajzzal, a biológiá­val, a számtannal, a fizikával és az idegen nyelvekkel foglalkozó könyvek mind külön helyre ke­rültek. Csak a magyar és a szlo­vák kötelező olvasmányok ma­radtak az eredeti könyvtárban. Horváth Tibor az évi tervbe is belefoglalta: minden tanár kö­telessége olvasásra nevelni a tanulókat, s megfelelő szak- és szépirodalmi könyveket ajánlani számukra. Azonkívül minden ta­nár feltünteti a tantárgyához ajánlható könyveket. És ez még mindig nem minden. Az igaz­gató arra is felhívta a figyelmet, hogy a tanárok vigyék be a könyveket az órára, hívják fel rájuk a figyelmet! Az iskola könyvtárából hétfőn délután és csütörtökön délelőtt kölcsönözhető ki könyv a szüne­tekben. Körülbelül évi tízezer koronát fordít az iskola a könyv­tárállomány feltőltésére. Húsz évvel ezelőtt kétszáz kötete volt a gimnázium diákkönyvtárának, ma viszont már (a tantestületét Benkovszky Lajos könyveket árul MÁCS JÓZSEF is beleértve) megközelíti a tizen­hét ezret. Hölgye István, magyar-szlovák szakos tanár, a diákkönyvtár ve­zetője mondja: — Gazdag könyvtárunk van. Amit Koncsol mond, az inkább az általános iskolákban lehetsé­ges. Középiskolában mindez illú­zió. A diákok nem bírnak annyit olvasni. Könyvtárunk látogatott­sága nem olyan, mint amilyen 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom