A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-05 / 1. szám

Nemrég új épületbe költö­zött a Járási Építőipari Válla­lat. Az építkezés során végig jelen voltak az ipari tanulók. Most a már említett fürdő bővítési munkálatain kívül Nagymegyeren (Čalovo) la­kásépítésen, Somorján (Ša­­morín) bolt és vendéglő épí­tésén és Dunaszerdahelyen d „Nyugat" lakótelep építésén dolgoznak. Ez utóbbi helyen kerestük fel Lábody László művezető-szakoktatót és hozzá beosztott villanyszerelő tanuló­kat. — Próbáld meg kisimítani a huzalt, hogy szépen feküd­jön a falon — figyelmezteti Lábody mester a létrán álló Klofács Lászlót. Magyarázat­ként jegyzi meg: — Most hideg van, merev a huzal. Jól oda kell figyelni, ha azt akarjuk, hogy szót fo­gadjon. László is lelép a létráról, úgy szemléli művét. — Nem mindegy hogyan hajlítjuk a sarkaknál, mert ha hézagot hagyunk, a kőműve­sek alá vágják a habarcsot. Az pedig csúnya munka len­ne. A másik szobában Csápai János bajlódik egy kapcsoló­val. - Fordítva tették ide, vagy mi a szösz?- Ez a három fiú, — mond­ja a mester - cukorgyári munkás lesz. Ugyanis az in­tézetünk más vállalatok ré­szére is képez szakembere­ket. Kardos Györgytől, miköz­ben lehámozta a huzal felső burkát, sikerült megtudnom, hogy nem is keresnek rosszul a villanyszerelő tanoncok. ö például az elmúlt hónapban hatszáz koronát vitt haza.- Ez a hónap gyengébb lesz, mert csak javítgatáso­kon dolgozunk - teszi mind­járt hozzá.- Befolyásolt a pályavá­lasztáskor az a tény, hogy ez az iskola magyar tanítási nyelvű?- A lényeg a szakma volt. Villanyszerelő akartam lenni. Az csak természetes, hogy így könnyebben megértem, job­ban megtanulom a szakmát. Ügyesek a tanulók. A komp­likáltabb villanybekötési mó­dozatok sem hozzák őket za­varba - dicséri védenceit Lábody László. - Múltkoriban elosztószekrényeket készítet­tünk. Eladásra. Került belőlük az ország mjnden részébe. Egyre sem érkezett panasz. Értik a dolgukat ezek a fiúk. Minden szakma jó szakma lehet, ha magas fokon műve­lik. Ha valaki nem csak érti a dolgát, de szereti is a mun­káját, akkor jó szakember. A jó szakmunkást pedig meg­becsülik, megfizetik a munka­helyén. így summázhatnám az építőipari szaktanintézetben gyűjtött tapasztalataimat. PRANDL SÁNDOR FELVÉTELEI 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom