A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-05 / 1. szám
örök igazság: a jó szakma aranyat ér; a jó szakember a jég hátán is megél. Melyek a jó szakmák és hogyan válik valaki jó szakemberré? Minderről Budiás Viktorral, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Középfokú Építészeti Szaktanintézet igazgatójával és Cziszár Istvánnal, a Járási Építőipari Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettesével beszélgettem.- Mi az építészeti főiparági szakmákat - a kőműves, ács, vasbetonozó, bádogos, autó- és gépjavító, villany-, gáz-, vízvezeték és központifűtés szerelő szakmát — oktatjuk. Elsősorban is az építőipari vállalat szakemberutánpótlásáról gondoskodunk. A kerület huszonkilenc általános iskolájából toborzunk tanulókat - így az igazgató. — Sajnos, azt kell mondanom, hogy nem valami jól de mivel ettől a tanévtől kezdődően középfokú szaktanintézetté lettek, változtatniuk kell a szakmai képzés formáján. Hirtelen jött az átmenet, felkészületlenül fogtak hozzá az új koncepció szerinti oktatáshoz. Jól felszerelt tanműhelyekre lenne szükségük, de egyelőre csak a munkapadokat tudták beszerezni. Eddig a termelésben, valóságos építkezésen, természetes körülmények között tanították a szakmai fogásokat. Olyan építkezéseket vállaltak, ahol az alapoktól az átadásig, minden munkát a tanoncok végeztek. Változott a tanrend. Amit valamikor a kilencedik osztályban a politechnika órán sajátított el a gyerek, az most - kissé kibővítve - több újonnan bevezetett szakma első éves tananyaga. A kőműves szakmában az idén tértek át az új oktatási FISTER MAGDA éves tanulmányidő után szak- és általános érettségit szerezhetnek - felei az igazgató.- Nálunk eddig is gyakorlat volt a szakmunkások továbbképzése. A vállalatnak szüksége van a középkáderekre. Sikerült elérnünk, hogy a bratislavai Építészeti Szakközépiskola kihelyezett osztályt nyisson a szaktanintézet mellett. Ebben nagy érdeme volt Sohár Géza építészmérnöknek, az említett iskola tanárának. Ö toborozta a szakpedagógusokat, a huélet különféle dolgai iránt is. Érdeklődési területük egyirányú. Sokan nagyon mesziről jöttek. S a távolság itt nemcsak kilométereket jelent. Segítség e tekintetben a diákszálló. Jól felszerelt, szépen berendezett, otthonos körülmények között szoknak az új élethez. A nevelők kitartó munkája, a közös szórakozások, az esztétikai, kulturális igény feltámasztása máris érezteti hatását a diákok életében. Amióta középfokú szaktanintézet lettek, maguk a tanulók is tudatában vannak annak, hogy pályájuk nem zárul le a szakmunkás bizonyítvány megszerzésével. Vonzza őket a továbbképzési lehetőség. Elég egy-két iparkodó gyerek, aki jó példával jár elöl és az egész osztály előmenetele megjavul. így van ez az iskolán kívüli élet területén is. Egész más hangulat uralkodik az iskolában és a diákszállóban, amióta előmenetelhez az is hozzájárul, hogy a gyerekek anyanyelvükön tanulnak. Hogy mit jelent ez számukra, azt így fogalmazták meg: — Elsősorban is szakmát akartam tanulni. Eszembe sem jutott, hogy szlovák tanítási nyelvű iskolában tanuljak tovább — mondja Mátyás Lajos, balázsfai fiú. — Hogy megy a tanulás? Mihez értesz már? — Sok újat tanultunk már. Ha a rokonok segíteni hívnak valami építkezéshez, csak azt mondogatják: ügyesedik a fiú. Mucska József szakoktató felügyelete alatt a kőműves ipari tanulók a fürdő bővítésén dolgoznak. A szakoktató elmondta, hogy a tanulók egy-egy csoportja szocialista brigádban dolgozik. Az ö keze alatt jelenleg a Nagy Pál vezette brigád ismerkedik a működnek a pályaválasztási tanácsadók — folytatja Cziszár István. — A szülők olykor még azt sem tudják, milyen szakmákat oktatunk, csak hallották, hogy van itt is egy iskola. Immár hetedik éve működik ez az iskola. Szükségességét az idő bizonyította. A valamikori diák ma már csoportvezető a vállalatnál. Jól képzett pedagógusok és tapasztalt oktatók irányítják a fiatalok szakmai fejlődését. Az elméleti oktatás terén nincs is semmi hiányosság; rendszerre. A mostani elsősök tanulmányi ideje már 36 hónap lesz. Ez az előkészítési időszak. Ezután négy hónap termelési gyakorlat következik, majd a záróvizsga. Utána a fiatal ismét kikerül a termelésbe, többnyire oda, ahol a négyhónapos gyakorlatot töltötte. Az elkövetkező tanévtől, az ács és a vasbetonozó szakmákat is már ilyen szinten oktatják. — Hol és hogyan érettségizhetnek ezek a tanulók? — Munka mellett itt az intézetben esti tagozaton, kétmán tantárgyakat az itteni gimnázium tanárai oktatták. A hagyományt addig is, amíg a mostani elsősök a majdani kétéves esti tagozat hallgatói lesznek, folytatni akarják. Ezidén is nyitnak esti tagozatú építészeti szakközépiskolát. Közben tanári karuk is felfejlődött a megnövekedett igényekhez. Több tantárgy oktatását vállalhatják magukra. A szakmunkás tanuló fiatalokat nehéz bevonni a kulturális munkába. Nehéz felkelteni az érdeklődésüket az az ifjúsági szervezet szorosabbra fűzte kapcsolatait az egészségügyi szakközépiskola ifjúsági szervezetével. Gyakran rendeznek közös programot. Mindenképpen jó hatással van a fiatalokra, hogy megismerhetik egymás életét, problémáit. A kőműves szakmára az elmúlt években a rosszabb előmenetelű gyerekek jelentkeztek. A mostani elsősök tanulmányi átlaga már jobb. Könnyebb velük foglalkozni. Több a jóképességű, tehetséges fiatal. A jó tanulmányi szakma fortélyaival. Oda is hívja nyomban a nyurga szőke fiút.- Szerinted mit jelent brigádban dolgozni? — Nagyobb felelősséget egymás munkája iránt, szombati külön munkát, közös kirándulást, közös szórakozást. Ha például hétfőn új munkát akarunk kezdeni, akkor szombaton bent maradunk és elvégezzük, ami még az előzőből hátra van. Most, a közeljövőben cementgyári és téglagyári tanulmányútra megyünk. Csak mi, kőművesek!
