A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1979-11-24 / 47. szám

CSiKMÁK IMRE % • 0 - Messze von-e Moszkvától Szibéria? — Bizony messze — mondja moso­lyogva barátom, Szergej, a pilóta, akiivel még tavaly ismerkedtem meg, amikor Alma Atába repültem. — Mit mosolyogsz rajtam, nekünk közép-európaiaknak mások a távolsá­gokról való elképzeléseink, mint nek­tek, nagy ország lakóinak és főleg pilótáknak, akik órák alatt repülnek át egész kontinenseket. Mégis mennyire van Moszkvától Szi­béria? — Attól függ, hogy hová utazol. — Szibéria egyik legnagyobb városá­ba, Irkutszkba. Még mielőtt äz IL—134-es gép a ma­gasba emelkedett volna, kellemes zene áradt a hangszórókból. Később a ze­nét elnyomta a hatalmas motorok bu­gása. A magasból messze látni. Kilenc kilométeres magasságban korán kel a nap. Előttünk az ég alja világoskék lett, a világoskék alatt arany szín ra­gyogott, s ha az ablakon kitekintve visszanéztem nyugat felé, láttam, hogy egy-egy csillag még pislákol. Hajnal van — éjszaka egy órakor, persze közép-európai idő szerint (Moszkvában már három óra van ilyenkor). Alattunk bizonyára már csicseregnek a mada­rak, itt fent pedig a gép sugárhajtó­műveinek monoton zúgását hallom, mely csak akkor erősödik fel, ha sűrűbb légrétegekbe „markol". Órámra pillan­tok, egy óra öt percet mutat. Amikor útiprogramomat megkaptam, — Értem — mondja Szergej, majd így folytatja. - Ha felszállsz a transz­­szibériai expresszre, akkor négy napig is utazhatsz, ha pedig az én masi­námat választod, hat óra alatt meg­tesszük a közel 5000 kilométeres távol­ságot. — Vonattal ötezerötszázat kellene megtennem. — Hát igen, a levegőben rövidebb az út. Bármennyire félek is a levegőben (mások is félnek, csak szégyellik be­vallani), mégis a repülőgépet válasz­tottam, és beszélgetésünk után két nap múlva mór ott várakoztam a de­­mogyedovói repülőtéren a felszállásra. Innen indulnak a belföldi járatok a Szovjetunió minden nagyobb városába. Hatalmas a forgalom a nap minden órájában. Minket, külföldieket előbb ültettek be a gépbe, mint a belföldi utasokat. - A vendégek mindig előny­ben részesülnek - magyarázták a mo­solygó légikisasszonyok. őszintén mondom, kicsit mérgelődtem e miatt az éjszakai utazás miatt, de a látvány kárpótol a nemalvásért. Hármas sorban ülő útitársaim ébredez­nek mellettem, hiszen már van látni­való. Fél négy e.lőtt öt perccel (moszk­vai idő szerint) a nap sugarai áttörik a felhőket s a nap színaranyként ra­gyog a láthatáron. Ideje lenne már a helyi omszki idő szerint öt órával előbbre állítani az órámat, hogy ne kelljen minduntalan átszámítást végez­nem. Repülünk Szibéria felett. Területe 10 millió négyzetkilométer, vagyis hetven­nyolcszor nagyobb, mint Csehszlovákia. Hogy mégis némi képet alkothassunk e hatalmas területről, érdemes meg­említeni az időkülönbségeket. Amikor Moszkvában déli 12-tőt mutat a Kreml toronyórája, Omszkban délután három, Irkutszkban este hét óra van, vagyis már vacsorához készülődnek, Vlagyi­vosztokban pedig javában folynak a 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom