A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1979-07-21 / 29. szám

CSEMADOK-rendezvényeket egyre több ember látogatta, a lakosság tehát tartalmas szórakozással, hasz­nosan töltötte szabad idejét. A CSEMADOK helyi szervezete egyik fontos feladatul tűzte ki, hogy megismertesse a falu lakosságát a csehszlovákiai magyar irodalom kép­viselőivel és termékeivel. író-olvasó találkozókat rendeztek, s járt a köz­ségben már Dávid Teréz, Duba Gyu­la, Gyurcsó István, Mács József, Or­­dódy Katalin, Tóth László, Varga Imre és más írók-költők. A tudományos ismeretterjesztés terén ugyancsak szép eredményeket értek el: történelmi, gazdasági és egészségügyi előadásokat szerveztek. Dr. Buga Lászlónak az egészséges életmódról tartott előadása parázs vitát váltott ki a résztvevők köré­ben. Nagy sikert aratott Horváth Lajos iskolaigazgató előadássorozata Nagyszarva történetéről. A CSEMADOK helyi szervezete ünnepélyes keretek között emlékezett meg fennállásának harmincadik év­fordulójáról. A beszámoló után a szervezet egyik alapító tagja, Derzsi Pál emlékezett vissza az elmúlt esztendőkre. A taggyűlés résztvevői között érdekes, családias hangulatú beszélgetés alakult ki. Pali bácsi, aki annak idején maga is sok szín­darabban játszott, még nótákat is énekelt kedvenc zenés darabjaiból. A CSEMADOK helyi szervezeté­nek énekkara népdalcsokorral lé­pett fel a jubileumi ünnepségen. A műsor egyik szép színfoltja volt Nagy Zsuzsanna, Csölle Piroska, Kiss Ferenc és Derzsi György szóló­énekesek szereplése. A CSEMADOK 30. évfordulója tiszteletére bemutatott nagysikerű műsor szereplői meglátogatták a bacsfai szociális otthon lakóit is, hogy egy kis vidámságot vigyenek az ápoltak egyhangú életébe. Mind­­annyiuk számára élmény volt a be­tegek arcán felvillanó mosoly, a szín­játszók örömmel fogadták a hálás tapsot. A nagyszarvai helyi szerve­zetnek egyébként ez volt az első ilyen jellegű akciója. De nem az utolsó. A jövőben gyakrabban ellá­togatnak majd Bacsfára, s igyekez­nek kellemes órákat szerezni a szo­ciális intézet lakóinak. PÁLFFY EDIT TOVÁBB ADJÁK A A CSEMADOK kassai (Košice) járási bizottsága és a jnb kulturális ügy­osztálya oz idén immár huszonötödik alkalommol rendezte meg a festőién szép Somodi fürdőben (Drienovec) a járási dal- és táncünnepélyt, ezúttal a CSEMADOK megalakulása 30. év­fordulójának jegyében. A szervezőbi­zottság a jubileumi műsort úgy állí­totta össze, hogy méltó emléket állít­son o járás helyi szervezetei negyed­százados munkájának, felidézve ko­rábbi sikereiket. Az a munka, amelyet a CSEMADOK szervezetei a szövetség megalakulása óta kifejtettek, mara­dandó politikai, társadalmi és kulturá­lis értékekkel gyarapította a közössé­get, az anyanyelvi kultúrát. Hagyomá­nyokat élesztett fel, hagyományokat táplált és - az idei huszonötödik fal — és táncünnepély a példa ró — ha­gyományt teremtett. Az idei rendezvény néprajzi kiállí­tás megnyitásával vette kezdetét. A látogatók a Bódvo mente népviseleté­ből, szőtteseiből láthattak néhány rit­ka és szép darabot, s gyönyörködhet­tek a bódvo-vendégi (Nová Bodva) Béres János fafaragvónyaiban, aki egykori használati eszközök, mezőgaz­dasági szerszámok kicsinyített másait állította ki. Ezt követően Máté László tanfel­ügyelő nyitotta meg — az idei nem­zetközi gyermekév rendezvényeinek ke­retében - gyermek- és ifjúsági nép­művészeti csoportok „Ifjú szívekben élek“ cimű műsorát. Ebben többek között a zsarnói (Žarnov) és o szepsi (Moldava nad Bodvou) magyar tannyelvű iskolának az idei zselizi Országos Népművészeti STAFÉTABOTOT Fesztivál megosztott nagydíjával ki­tüntetett népművészeti csoportjai is fel­léptek. A gyermek és ifjúsági csoportok mű­sora után a kassai Új Nemzedék, a szepsi Bódva, oz abaújszinai Rozma­ring és a nagyidai (Veľká Ida) llosvai népművészeti együttesek adtak ojón­­dékműsort a járás városaiból, falvai­bái összesereglett diákoknak. A délutáni főműsor a szepsi és a buzitai (Buzica) helyi szervezet ének­karainak közös fellépése nyitotta meg, majd az ünnepi beszédek elhangzása után kezdődött a „Tűznek nem sza­bod kialudni“ cimű népművészeti mű­sor, amelyben elsőként a CSEMADOK szesztai (Cestice), makranci (Mokran­ce), alsólánci (Nižný Lanec), hími, pé­­deri, perényi, bodolói, tornaújfalusi és szepsi helyi szervezeteinek éneklő cso­portjai közös énekléssel köszöntötték a közönséget. Sajnos, ezután a kedve­zőtlen időjárás miatt félbe kellett sza­kítani a műsort. De mivel a szerve­zőbizottság minden eshetőségre felké­szült, a kassai Dargov és a mezőkö­vesdi Matyó népművészeti együttesek műsorát a közönség a somodi kultúr­­házban láthatta. Ugyanitt került sor a tőketerebesi, o rozsnyói, a kassai járás és Kassa-város legjobb tóncdal­­énekeseinek és a buzitai Orion beat­­együttesnek közös koncertjére. A somodi huszonötödik jubileumi já­rás dal- és táncünnepély o kedvezőt­len időjárás ellenére is teljesítette küldetését. Onnep volt, a legszebbek közül való. A szervező és rendező bi­zottságnak az a szándéka, hogy oz idősebb nemzedek - jelképesen - ad­ja ót a megőrzött folklór hagyomá­nyokat, a népdalokat és táncokat az úi. most felnövekvő nemzedéknek, va­lóra vált, hiszen a több mint hatszáz szereplő között ott voltak a legidő­sebb CSEMADOK-tagok és a kisisko­lások is: hagyományaink őrzői, tudói, és azok, akik e hagyományokat to­vább őrzik és éltetik majd. GÁL SÁNDOR ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉS A CSEMADOK Központi Bizottsága a Szlovák és a Magyar Tanácsköztársa­ság megalakulásának hatvanadik év­fordulója olkalmóból 1979. június 16- án ünnepi emlékestet rendezett Kas­sán (Košice). Az emlékesten Lőrincz Gyula, a CSKP KB tagja, a CSEMADOK KB el­nöke mondott ünnepi beszédet. Hang­súlyozta őzt a történelmi hatást, ame­lyet a Nagy Októberi Szocialista For­radalom gyakorolt az európai népek forradalmasítására. A Mogyor Tanács­köztársaság létrejötte, o magyar Vö­rös Hadseregnek oz intervenciós csa­patok ellen vívott sikeres harcai le­hetővé tették, hogy létrejöjjön az első önálló szlovák állom. A Magyar Ta­nácsköztársaság a proletár internacio­nalizmus olapjain állva minden segít­séget megodott ahhoz, hogy a szlo­vák nép elnyerje önállóságát. Lőrincz Gyula emlékbeszédének végén leszö­gezte, hogy a Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság forradalmi hagyo­mányai tovább hatottak o munkás- és paraszttömegekben, ösztönözve őket a reakció elleni harcra, egymás megbe­­becsülésére, a népek közötti interna­cionalista kapcsolótok elmélyítésére. Az ünnepi beszéd utón a jelenle­vők rangos műsorban gyönyörködhet­tek, amelyben felléptek a Kassai Ál­lami Színház operatársulatának szólis­tái, az egyik kassai általános iskola gyermekkórusa, valamint a CSEMA­DOK kassai-északvórosi helyi szerve­zetének aranykoszorús minősítésű Cser­mely kórusa. — gs— Dalos ajkú gyermekek A CSEMADOK ojnócskői (Hojnócka) helyi szervezete, volamint a helyi Ifjú­sági szervezet a Nemzetközi Gyermek­év alkalmából „Arany Korsócska" cim­­mel népdal vetélkedőt rendezett a környék iskolás és óvodás gyermekei számára. Az ízlésesen feldisziteM színpadon hu­szonhét kicsi, és még kisebb énekes váltotta egymást. Kedves előadás­módjuk, szép népviseletük kiváltotta a közönség topsót. A helyi, almágyi (Gemerský Jablonec) hidegkúti (Stu­dená) és Hojnáčka Stiavnicai verseny­zőket a bírálóbizottság kor szerint két kategóriába sorolta. Versenyen kívül fellépett a rendezvényen az ajnács­­köi férfi énekkar, majd eredményhir­detéssel ért véget a szép délután. Dr. Hollý János 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom