A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-08-18 / 33. szám
KÉT FIATAL VERSÍRÖ KENDI MÁRIA SZAVAZÓLAP Merüljön nevembe elvárt ajándék: keserűség, úrnő, tenger csillaga. Hűért, hóért fogam koccan, tenyerem összecsattan hozzá fordulok. Égből pottyant — kikaparom, övé a voksom. VÖRÖS PÉTER: IDÉZÉS Visszaköltözöm a folyóhoz még akkor is ha a világ összes szennye benne hömpölyög. Leengedve hálómat átszűröm múltamat s őseim árnyékát kiemelem az iszapból LORINCZ ZSUZSA rajza VERSBEN BUJDOSÓ llosvoi Selymes Péter, akit a múltat idéző Ady Endre is előszólított, valóban verseibe rejtezett előlünk, s »tetszhalálából: mintegy 300 év múltán ébredt csak fel. Először Toldy Ferenc, irodalomtörténetirásunk atyja keltegette, az ő munkája azonban nem egészen sikerült: Toldy ugyanis egy Idari Pétert keltegetett, mivel a Nagy Sándorról írt história versfői szerint azt »Petrus in Idar“ szerzetté. Ám Idar nevű helység nem volt ismeretes, így az Idar szó „r“-jét a versfő szövegében nem számitandónak nyilvánították, s a fenti adatot úgy értelmezték, hogy o históriát „Péter szerezte Idán". De aztán mégis Részlet a fricsi kastély homlokzatáról (reprodukció) előtűnt a versben bujdosó, mivel énekei versfőiből az is kiolvasható volt, hogy »Petrus llosvanus"-nok nevezteti magát, s egy esetben „Sericeus (Selymes) Petrus llosvanus Literátus“-nak, majd ugyanott llosvoi Péter deáknak. Ilosvainok valószínűleg falujáról nevezte magát, a .selymes" jelző pedig bizonyára a hangjára vonatkozik. Miért van az, hogy llosvai Selymes Péter emberi arcát nem ismerjük? A sokfelől összehozott adatokból talán megtudhatjuk mindazt, amit irodalomtörténészeink írtak műveiről, de alakja, embersége, jelleme, arca mindeddig teljesen ismeretlen Ha mégis képet kellene róla mutatnom, két ábrázolást bátorkodnék előkeresni. Az egyik az 1630-ban épített fricsi (Sáros megye, ma Fričovce) reneszánsz kastély pártázatának sgraffito ábrázolása, amely egy XVI. századi lantost ábrázol. S van egy későbbi, 1726-os rajzom, amely minden bizonnyal jóval korábbi állapotokat tükröz. Ez a - hegedűst ábrázoló - rajz a sziráki anyakönyvben maradt fenn. Igen, e két ábrázolásból talán megeleveníthető volna llosvai portréja! Az llosvai műveiben foglalt vallomások, leírások alapján, úgy tűnik, „működési területét”, „életterét” is kijelölhetjük. 1548-ban az abaújvármegyei Nagyidán fejezi be Nagy Sándor macedón király mesés históriájának fordítását. Korábbi életéről semmit sem tudunk. Azt is csak sejtjük, hogy a Szilágyságban, Mosván (llosua) született. Mosva eldugott kis falu a Kraszna völgyén túl. Nagyon csendes volt azon a nyári délelőttön, mikor oda érkeztem. Egy régi porta udvarán ráköszöntem egy idős parasztanyókára, llosvai neve hallatán a templom előtti lucernásra mutatott, s mondta is, hogy ott, annak a helyén állott a ház, ahol llosvai született. Ezt olyan határozottan állította, hogy végül sikerült meggyőznie. Nagyida után Szatmór következik llosvai életében: itt fejezi be Szent Pál históriáját. Majd újra Abaújvármegyében tűnik fel: a Sokféle nevek magyarázóiját Szántón, Thury Farkas Pál protestáns pap lányának, Thury Katuská nak a keresztelőjére írta és ajánlotta Aztán újra változik a helyszín: a Pto lomeusz király históriáját a Szilágyságban „szerzé” llosvai: „Kusalkőben, az egy havas oldalban. Egy cellában azaz egy füstös házban, Elvégezte el-fenn egy som-bokorban.” Végül a Toldi következik, helymegjelölés nélkül, óm lehet, hogy Nyoláb várában (Ugocso) íródott, llosvai legtöbb művének első kiadása Debrecenben jelent meg, a Toldié Kolozsvárott. S ezzel el is mondtunk mindent, amit tudunk. Mindebből úgy tűnik, hogy llosvai Selymes Péter Abaújban és a Szilágyságban, meg a szomszédos területeken mozgott, de leginkább tolón a Perényiek birtokán. Enekszerzői pályája is ott kezdődött, s lehet, hogy ott is ért véget. Ura, Ugocsa vármegye főispánja, akinek 1574-ben a Toldit ajánlotta, 1575 elején meghalt. Ettől kezdve llosvairól sem tudunk semmit. Vándorénekes lett? Lehet, de örökre nyoma veszett. MÓSER ZOLTÁN Üres tér az ilosvai templom előtt: úgy mondják, itt állott llosvai szülőháza 11
