A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-07-07 / 27. szám
AHOGY ÉN EMLÉKEZEM Szatirióbo című keretjátékát Zalabai Zsigmond állította össze Zs. Nagy Lajos szatirikus írásaiból, megtoldva Ady Eridre, Fábry Zoltán, Sütő András szövegtöredékeivel, ízesítve egy—egy kabarétréfóval. Fordulatos, dinamikus előadást láthattunk. Szilvássy József rendező minden színpadi kép nélkül, pusztán a szavak fullánkos varázsával és a mozgással tudott kapcsolatot teremteni a közönséggel. A szereplők beszédtechnikája azonban még nem elégséges ahhoz, hogy az előadást egységesen, folyamatosan és hitelesen tudják végigjátszani. A kirólyhelmeci (Kráľ. Chlmec) Vá rosi Művelődési Ház Vox Humana irodalmi színpada Molnár László rendezésében és összeállításában Játsszunk Európát című előadását mutatta be. A műsor aktualitását a nemzetközi gyermekév indokolta. Szép lírai képek, jó részletmegoldások váltakoztak gyengébb részekkel. Maga az összeállítás sem volt egységes, túlzsúfolt képek, néha zavaró fényhatások rontották oz összhatást. Molnár László szép magyar beszéde, versmondása kiemelkedett a többi közül és reméljük, ötletekben gazdag rendezői elképzeléseit a jövőben jobban kamatoztatja-A CSEMADOK kassai (Košice) helyi szervezet Pinceszinpada Feldúlt törvényeink című műsorát Latinovits Zoltán emlékére készítette. Havasi Péter rendező és összeállító Latinovits műveiből és leveleiből kiindulva, olyan művészre emlékeztet, minden misztifikálás, legendateremtés nélkül, aki a versmondásban, színjátszásban, jellemábrázolásban nemcsak a hivatásos művészek, de mindnyájunk példaképe lehet. Hangulatot teremtő, pózmentes előadást láthattunk. Egyike volt a legjobban felépített dokumentumjátékoknak. Annak ellenére, hogy tudtuk, oz összeállító nem Latinovitsot akarta csupán színre vinni, hanem rajta keresztül a világ dolgait, általános emberi kérdéseit, mégis a főhős megformálásánál kissé hiányérzetünk támadt. Latinovits szenvedélyes egyéniségéből több kellett volna. A CSEMADOK és a SZISZ csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) helyi szervezetének irodalmi színpada Megvédjük az iskolát címmel adta elő Sándor György ötleteire épülő szatirikus műsorát. Kiss Péntek József rendező és összeállító ügyesen csoportosította a téma kínálta ötleteket; az előadásnak folyamatos, pergő ritmusa volt, és néha a túljátszást is élvezte a közönség. De meg kell jegyeznünk, több önállóság, eredeti, hazai ötlet is belefért volna ebbe a keretbe. Feltűnt, hogy a szereplők meglehetősen önállóan, otthonosan mozogtak a színpadon, és hangulatot tudtak teremteni aránylag egyszerű színpadi eszközökkel is. Meg kell említenünk a CSEMADOK kassai (Košice) helyi szervezet Szép Szó ifjúsági színpadának két versenyen kívüli fellépését is, a Brecht — Gógyor: Koldusjáték a Koldusoperából című előadást és a Gilgamest. Különösen a Gilgames drámai ihletésű, fegyelmezett, érzékletes, dinamikus előadásmódja emelkedett ki. Vendégként részit vett a seregszemlén a budapesti Peremszínpad is, melynek előadásai szintén emelték a Jókai-napok színvonalát. Ozsvald Arpád (Prandl Sándor felvételei) 1948-ban nyilvános politikai gyűlést hirdettek az érsekújvóri (Nové Zámky) Szokol-házban. Ezen megjelentek Major, Fábry és Lőrincz elvtársak. Mondanom sem kell. hogy a terem zsúfolásig megtelt. A tömeg lelkesen ünnepelte a vendégeket, és határtalan örömmel fogadta az immár anyanyelven hangzó biztató szót. Aztán 1949 tavaszán ugyancsak a Szokol-ház nagytermében jött össze a város magyar ajkú lakossága, hogy részt vegyen a CSEMADOK-szervezet alakuló ülésén. Nagy volt a lelkesedés. Végre szabadon használhattuk anyanyelvűnket utcán, üzletben, hivatalban. Tatarik Emil nyugdíjas tanítót választották a CSEMADOK helyi szervezet díszelnökévé, akinek nagy tetszéssel fogadták székfoglaló beszédét. Emlékezetem szerint Érsekújvárott alakult meg a CSEMADOK első helyi szervezete. Megindult a munka, megkezdődtek a dolgos hétköznapok, megbízható elvtársak gondoskodtak a szervezeti élet fejlődéséről, olyanok mint Chmelárné, Seresné, Urnauerné. Bajtkó Károly, Hübsch Sámuel, Kiss Béla és még sokan mások. A kezdeti évek azonban nem hoztak átütő sikert. A szervezet taglétszáma csak lassan növekedett. Az 1945 utáni esztendők még éreztették hatásukat. Akadtok bátortalanok, bizalmatlankodók. Ezek közé tartoztam én is. A CSEMADOK minden megmozdulásán részt vettem, de csak 1951-ben léptem be a szervezetbe, amikor már lényeges változások történtek. Megjelentek sorban a magyar lapok, s 1950 szeptemberében megnyíltak a maayar oktatásnyelvű iskolák. A CSEMADOK munkáját ekkor az énekkari tevékenység és a színjátszás jelentették. A tagság politikailag fejlettebb tagjai kivették részüket a falu szocializálásából is. A szövetkezetek megalakulása után aratásban kulturális brigádokkal jártuk a környező falvakat. Ma már sokrétűbb a helyi szervezet munkája. Működik a színjátszó csoport, az énekkar, a társas tánccsoport, a honismereti kör, a képzőművészeti kör, a kézimunka kör, az ifjúsági klub, és remény van rá, hogy sikerül RÖVIDEN A CSEMADOK rimaszombati (Rimavská Sobota) járási bizottsága a nagybalogi (Veľký Blh) helyi szervezet vezetőségével karöltve rendezte meg május végén a Daloló Balogvölgy című kulturális műsort az SZNF 35. és a CSEMADOK megalakulása 30. évfordulójának tiszteletére. A balogi dőlés tóncünnepélyre több mint 1000 ember jött el, s majdnem háromórás színes kulturális műsorban gyönyörködhetett a közönség. A rimaszombati, tornaijai (Šafárikovo), valamint a medvesoljai mellett szerepeltek már az újonnan alakult csoportok is, mint a serkei (Sirkovce) és a feledi (Jesenské). Külön dicséretet érdemel a gortvai gyermektánccsoport és a nagybalogi gyermek citerazenekar. Az egynapos ünnepség azt bizonyította — amint ezt ünnepi beszédében Jónás László, a CSEMADOK JB elnöke és a nagybalogi efsz pártszervezetének elnöke is hangoztatta —, hogy a járás területén a nemzetiségi kultúra irányítása jó kezekben van. Tóth Ernő Emlékezetesen ünnepelték meg Jókán (Jelka) a CSEMADOK megalakulásának 30. évfordulóját. Seres Ibolya, a helyi szervezet titkára számolt be a felújítani a Napsugár népi tánccsoport tevékenységét is. A kezdeti évek munkáját nehezítette, hogy nem volt megfelelő helyiség. A város romokban hevert. Minden használható helyiségre szükség volt. Később azonban sikerült elérni, hogy a város vezetősége kiutaljon számunkra egy megfelelő épületet. Itt jegyzem meg, hogy a város vezetősége mindig figyelemmel kísérte a CSEMADOK működését és lehetőségei szerint támogatta is helyi szervezetünket. A székház melletti üres telken szabadtéri színpadot is létesíthettünk. S így mái könnyebben ment a munka. Erősödött a szervezet, növekedett a taglétszám (több mint ezerre), tarkább lett a tevékenység. Szűknek éreztük a székházat. Arra az elhatározásra jutottunk, hogy lebontjuk az öreg épületet és a városi nemzeti bizottság segítségével újjá, korszerűbbé építjük székházunkat. Ekkor volt csak igazán szükség „megszállottakra“. Akadtak szép számmal olyanok, akik feláldozták délutáni szabod idejüket, vasárnapjaikat. Azon voltunk, hogy mielőbb elkészüljön a kultúrhóz. 1962-ben fel is épült, s a CSEMADOK magáénak mondhatta. Értéke körülbelül másfél millió korona. Jómagam 1951-től aktívan részt vettem a CSEMADOK munkájában. Először énekkari tagként, majd Bencze István akkori titkár kérésére szólóénekesként is felléptem a szüreti mulatságon. Nem volt könnyű, amit vállaltam. Hogy egészen őszinte legyek, a fellépést álmatlan éjszaka előzte meg, és hogy mennyire zavarban voltam, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy fellépésemkor, komámat megpillantva, köszöntem neki a színpadról. A taps persze mindent helyrebillentett. Életem része lett a dal, s az maradt a mai napig. így jutottam el járási és országos rendezvényekre. Mindig fájlalom, hogy a gombaszögit elmosta az eső. Kezdetben Bijeszik Gyuszi bácsi látott el tanácsokkal. Hangképzésben meg gyermekeim révén részesültem. Kiskorukban ugyanis csak nótaszó mellett voltak hajlandók elaludni, így lettem gazdagabb sok-sok élhárom évtizedes munkáról. Kezdetben helyiséghiánnyal küzdött a 40-tagú szervezet, összetartó erőnek számított a színjátszás, amelynek nagy hagyománya van Jókón. Sajnos, jelene nincs. 1974-ben Tóth Miklós: Kutyaszorító című művét vitték színre. 1974-ben alakult meg a hagyományőrző tánccsoport is. 1979 óta működik a vegyes éneklő csoport. Az eltelt 30 év alatt számos csehszlovákiai magyar költő és író megfordult Jókán. Az 1977-ben meghirdetett Ady-vetélkedő országos döntőjében Galambos Anna, Szakái Júlia és Farkas Imre a harmadik helyet szerezték meg. Az ünnepi beszámolót, tarka és tartalmas kulturális műsor követte. Mészáros Károly A CSEMADOK nagysallói (Tekovské Lužany) helyi szervezete méltóképpen emlékezett meg a győzelmes nogysallói csata százharmicadik évfordulójáról. A kissollói kultúrhózbon megrendezett ünnepségen részt vett Szénási Zoltán történész, aki érdekfeszitő előadást tartott a csata lefolyásáról és Klapka seregének hősi harcáról. Az est befejező részében fellépett a CSEMADOK asszonykórusa. Két nappal később író-olvasó találkozót rendezett a szervezet. Csontos Vilmos, a csehszlovákiai magyar költészet sajátos sorsú és hangú lírikusa, a járás szülötte, volt a vendég. A költő számos könyvét dedikálta. Hőnyi Lajos Vendégszereplés Vágfarkasdon (Vtčany) ménnyel és a közös éneklés különös örömével. Legszebb emlékeim közé tartozik, amikor Érsekújvárott az egyik állami ünnep műsorában Virágh Tibor harminchat tagú népi zenekara kísért. Ugyancsak szívesen emlékszem arra a műsorra, amelyet a Szokol-házban és a CSEMADOK-ban a város idős polgárainak adtunk. Legemlékezetesebb szereplésem azonban talán Kovácspatakon volt, amikor az aggok házában adtunk műsort. Énekkari tagként is sok szép élményben volt részem. Legsikeresebben Kopasz Elemér karnagy vezetésével szerepeltünk. Akkor a létszámunk megközelítette a hatvanöt. Sikeresen szerepeltünk nemcsak itthon és a környéken, de Léván (Levice), Nyitrán s Bratislavóban. Felemelő élmény volt számomra, amikor Zselizen (Želiezovce) az egyik országos megmozdulás alkalmával körülbelül hatszáz dalos ajkáról szállt Szíjjártó Jenő Békedala. Hogy miért lettem CSEMADOK-tag? Ügy gondolom, erre kötelez anyanyelvem szeretete. A CSEMADOK-ban otthon érzem magom. Ott leltem barátokra, akiket a közös ügy lelkesít és akik minden áldozatra készek, ha a CSEMADOK-ról van szó. SZALÓ BÉLA bérletfelhívás A Magyar Területi Színház és Thália Színpada az elmúlt évadhoz hasonlóan az 1979/ 80-os színházi évadra is meghirdeti a 6 előadásra szóló bérletet. A bérlet előnye, hogy nem kell jegyről gondoskodni egyegy előadás előtt és a bérlettulajdonos megszokott helyén ülhet a színházban. A bérletvásárlás 10%-os kedvezménynyel jár. Érdeklődni az alábbi címeken lehet telefonon vagy írásban : 945 12 Komárno, Fučíkova 24 telefon: 48-89 040 00 Košice, Tajovského 12 telefon: 258-66 7
