A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1979-12-15 / 50. szám

ŠALGOVIČ 60 ÉVES a később a Szovjetunió Hőse címmel kitüntetett Jón Nálepka százados volt o parancsnoka — harcolt mindoddig, amíg a zászlóalj csatlakozott a Szovjet­unióban megalakult 1. csehszlovák hadtesthez. 1943-ban belépett Cseh­szlovákia Kommunista Pártjába. A szov­jet hadsereg rjazanyi tisztiiskolájónak elvégzése utón politikai tisztként a 3. önálló csehszlovák dandárhoz osz­tották be, s részt vett a Szovjetunió és Csehszlovákio területén folyt fel­szabadító harcokbon. Csehszlovákia felszobodutósa utón politikai tisztként a hadsereg köteléké­ben maradt, aktívon részt vett a cseh­szlovák néphadsereg szervezésében s a politikai és osztályhorcokban, amelye­ket a kommunista párt vezetésével a munkásosztálynak a reakciós bur­zsoáziával kellett folytatnia az 1948 februárjában kivívott végső győzelemig. Abban az időben Viliam Šolgovič az SZLKP Központi Bizottságának tagja és nemzetgyűlési képviselő volt. Ezerkilencszázötvenegytől fontos tiszt­ségeket töltött be a politikai és társa­dalmi élet különböző területein. Volt földművelésügyi megbízotthelyettes, az SZLKP KB Központi Pártiskolájának igaz­gatója, a KB oktatás- és művelődés­ügyi osztályvezetője. Az SZLKP 1962. évi kongresszusától 1968 májusáig az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának és a CSKP XIII. kongresz­­szusától a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnökhelyettesi tisztségét is betöltötte. Ezerkilencszázhetven áprilisában ismét megválasztották az SZLKP KERB elnö­kévé és később a CSKP KERB elnök­­helyettesévé. Vezetésével az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizott­sága sikeresen hozzájárult a CSKP XIV. kongresszusa, az SZLKP 1970. évi kongresszusa és a Központi Bizottság határozatainak sikeres végrehajtásához. Ezerkilencszázhetvenöt júliusában fel­mentették az SZLKP KERB elnöki tiszt­sége alól s egyidejűleg kooptálták az SZLKP Központi Bizottságának Elnöksé­gébe és július 7-én megválasztották a Szlovák Nemzeti Tanács elnökévé. A Szlovák Szocialista Köztársaság leg­felsőbb törvényhozó szerve az 1976. évi képviselőtestületi választások után kez­dődött új megbizotási időszakra ismét Viliam Šolgovič elvtársat választotta meg elnökévé. Viliam Šalgovič elvtárs mindazokban a párt- és állami funkciókban, ame­lyeket betöltött, a legbonyolultabb idő­szakokban is tanúbizonyságát adta tántoríthatatlan hűségének és odaadá­sának a marxizmus-leninizmus, a pro­letár internacionalizmus eszméi, a munkásosztály és a dolgozó nép érde­kei. a Szovjetunióhoz és a szocialista közösség országaihoz fűződő barátsá­gunk és szövetségünk iránt. Azoknak a kommunistáknak a sorába tartozik, akik hazafias és internacionalista ér­zelmeiket kifejezésre juttatták a fasiszta elnyomás idején: fegyverrel a kezük­ben ott álltak a harcban a Szovjetunió oldalán, s az 1968—1969-es válság idő­szakában is eltökélten védelmére kel­tek a szocializmusnak Csehszlovákiá­ban, szembeszóllva az ellenforradalom fenyegető veszélyével. A nemzeti felszabadító antifasiszta harcban való részvételéért s o párt- és állomi tisztségekben kifejtett sok­éves politikai és közéleti tevékenysé­géért Viliom Šalgovič elvtárs többször részesült szovjet és csehszlovák állami és katonai kitüntetésekben. Megkapta a Februári Győzelem Érdemrendet, a Munka Érdemrendet, két alkalom­mal az 1939-es Csehszlovák Hadi­keresztet, a Fehér Oroszlán Érdem­rendet, o szovjet Vörös Zászló Rendet, a szovjet Vörös Csillag Érdemrendet, a csehszlovák Vörös Csillag Érdem­rendet, és további más kitüntetések tulajdonosa. Lapunk olvasóinak nevében a Hét szerkesztősége is szívélyesen gratulál hatvanadik születésnapja alkalmából Viliam Šalgovič elvtársnak. Kívánunk neki erőt, egészséget, további sikereket áldozatos közéleti munkásságában és a magánéletben. Nagy József volt iskolaigazgató 25 éven ót irányította a 16 tanerős iskolát. Kanyicska Béla csaknem 30 éve látja el az igazgatóhelyettesi tisztséget. Tőle kérünk még néhány tájékoztatást, olyanokat, amelyek nincsenek benne az iskola krónikájában. — Szímőn nagy hagyományai vonnak a munkásmozgalomnak. Már a harmin­cas években erős kommunista párt­­szervezet működött itt. A szegény­parasztok s a földnélküliek — kommu­nisták és pórtonkivüliek — részt vettek a sztrájkmozgolmakban, az agrárprole­tariátus harcaiban. Ezek a szülök nagy befolyással voltak gyermekeik eszmei fejlődésére — mondja. — Mikor épült ez a szép új iskola? — Ezerkilencszázhatvanegyben, közös összefogással. Értéke 1 millió 750 ezer korona, berendezésének, felszerelésé­nek értéke pedig meghaladja az 556 ezer koronát. Megfelelő szak­­könyvekkel, oktatási segédeszközökkel rendelkezünk. A könyvállomány össze­sen 2800 kötet, ebből 1100 a szak­­könyv. Harcsa Béla igazgató öt éve áll az iskola élén. — Az iskolánkban végzett jó oktató­nevelő munka bizonyítéka, hogy egyre többen jelentkeznek gimnáziumbo és szakközépiskolába, de iparitanuló­iskolába is, hogy megszerezzék a szax­munkásbizonyítványt. S ami a fő, a fel­vételi vizsgákon valamennyien jól sze­repelnek. Figyelemre méltó az a tény is, hogy ha tanulóink olyan közép­iskolát választanak, ahol szlovák az oktatási nyelv, vagy később felső­­oktatási intézroényekben folytatják ta­nulmányaikat, 4»tt is megállják a helyü­ket. Egykori növendékeinknek, akik ma már maguk is szülők, igen jók a kap­csolataik az iskolával, annál is inkább, mert most gyermekeik is ebben az iskolában tanulnak. S a mostani tanu­lók a fölökön elhelyezett tablókon örömmel fedezik fel szüleik képét. Kétségtelen tény - s erre számos nagy pedagógus felhívta a figyelmet —. hogy a gyermek anyanyelvén sajátítja el a legkönnyebben s a legjobban az ismereteket. Téves az a hiedelem, hogy a nemzetiségi tanítási nyelvű iskolából kikerült tanulóknak nehézségeik_vannak a felvételin, ha olyan középiskolában vagy szakmunkásképző intézetben akarnak tovább tanulni, ahol az okta­tási nyelv szlovák^ S ugyanígy a tanu­lásbon is megállják a helyüket, a leg­több esetben jók a tanulmányi ered­ményeik. Ezt mutatja egyebek között a szimői iskolából kikerült s a tovább­tanulást választó 384 növendék pél­dája is. Valamennyien elsajátították a választott szakmát, s jól megállják a helyüket oz életben, munkahelyükön. A szimői magyar tannyelvű általános iskola pedagógusai oz itt végzett 677 volt tanítvánnyal s a szülőkkel együtt a 30. évforduló megünneplésére rendezendő összejövetelen büszkén adhat számot a három évtized ered­ményeiről. BÚKOR JÓZSEF Megkezdődtek a CSEMADOK helyi szervezeteinek évzáró taggyűlései. Ezeknek évről évre mindig nagy je­lentőségük van. Hiszen itt, ezen a ló­rumon értékeli a helyi szervezet tag­sága az elvégzett munkát és tűzi ki a következő év leiadatait. A tapaszta­latok azt igazolják, hogy annak a he­lyi szervezetnek, amely kihasználja az évzáró taggyűlés adta lehetőséget az elmúlt időszak bíráló értékelésére, a legtöbb esetben sikerül tagságát ak­tiv vagy még aktívabb munkára ser­kenteni. Fordított a helyzet ott, ahol a vezetőség megelégszik az elvégzett munka lel soroló sóval, és ezt nem ha­sonlítják össze a megelőző évzárón el­fogadott tervvel, hogy mi valósult meg az abban kitűzött leiadatokból. Itt rendszerint mindennel meg vannak elégedve, mintha minden a legjobb rendben ment volna. Ezekben a helyi szervezetekben a tagságot nem is si­kerül aktivizálni, szükséges tehát, hogy az évzáró taggyűlések alkalmából min­den CSEMADOK helyi szervezet veze­tősége tudatosítsa azt a felelősséget, amellyel nemzetiségi kultúránk fejlesz­tése iránt tartozik. Igen, minden CSE­MADOK helyi szervezet részese kell hogy legyen nemzetiségi kultúránk ki­bontakozásának és színvonala szünte­len emelésének. A helyi szervezetek jó szervező munkájukon múlik, hogy mi­lyen mértékben valósulnak meg a CSEMADOK Központi Bizottságának, valamint a párt- és állami szerveknek a nemzetiségi kultúra további fejlesz­tését illető elképzelése terén. Tudato­sítani kell, hogy a CSEMADOK helyi szervezete, e téren betöltött specifi­kus szerepét semmilyen más szerv nem képes helyettesíteni, és eb­ből adódik, hogy amit ők nem vé­geznek el a nemzetiségi kultúra szer­vezése és lejlesztése területén, azt he­lyettük senki más nem fogja elvégez­ni. Ezért is szükség van arra, hogy munkájukat mindig a bíráló igényes­ség szempontjából értékeljék. Az ön­magunkkal szembeni igényesség nem­zetiségi kultúránkkal szembeni igé­nyességet jelent. Megköveteli, hogy tökéletesítsük az eddigi munka­formákat és ezeket igényesebb tartalommal töltsük meg. jelenti új munkaformák bevezetését, szabad utat adva a kezdeményezésnek, a progresz­­sziv gondolkodásnak, és támogatását mindannak, ami szocialista nemzetisé­gi kultúránk lejlődéiét szolgálja. Sze­retném felhívni továbbá a helyi szer­vezetek Ügyeimét arra, hogy az év­záró taggyűléseken a belső szervezeti problémák megtárgyalásán kívül ezt a fórumot a CSEMADOK lapja, a Hét népszerűsítésére is lel kell használni, nemcsak a CSEMADOK-tagság, de a város, a község egész lakossága kö­zött is. Fő igyekezetük irányuljon ar­ra, hogy a CSEMADOK-tagság minél nagyobb számban váljon előfizetőjévé lapunknak. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom