A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-12-15 / 50. szám
ŠALGOVIČ 60 ÉVES a később a Szovjetunió Hőse címmel kitüntetett Jón Nálepka százados volt o parancsnoka — harcolt mindoddig, amíg a zászlóalj csatlakozott a Szovjetunióban megalakult 1. csehszlovák hadtesthez. 1943-ban belépett Csehszlovákia Kommunista Pártjába. A szovjet hadsereg rjazanyi tisztiiskolájónak elvégzése utón politikai tisztként a 3. önálló csehszlovák dandárhoz osztották be, s részt vett a Szovjetunió és Csehszlovákio területén folyt felszabadító harcokbon. Csehszlovákia felszobodutósa utón politikai tisztként a hadsereg kötelékében maradt, aktívon részt vett a csehszlovák néphadsereg szervezésében s a politikai és osztályhorcokban, amelyeket a kommunista párt vezetésével a munkásosztálynak a reakciós burzsoáziával kellett folytatnia az 1948 februárjában kivívott végső győzelemig. Abban az időben Viliam Šolgovič az SZLKP Központi Bizottságának tagja és nemzetgyűlési képviselő volt. Ezerkilencszázötvenegytől fontos tisztségeket töltött be a politikai és társadalmi élet különböző területein. Volt földművelésügyi megbízotthelyettes, az SZLKP KB Központi Pártiskolájának igazgatója, a KB oktatás- és művelődésügyi osztályvezetője. Az SZLKP 1962. évi kongresszusától 1968 májusáig az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának és a CSKP XIII. kongreszszusától a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnökhelyettesi tisztségét is betöltötte. Ezerkilencszázhetven áprilisában ismét megválasztották az SZLKP KERB elnökévé és később a CSKP KERB elnökhelyettesévé. Vezetésével az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága sikeresen hozzájárult a CSKP XIV. kongresszusa, az SZLKP 1970. évi kongresszusa és a Központi Bizottság határozatainak sikeres végrehajtásához. Ezerkilencszázhetvenöt júliusában felmentették az SZLKP KERB elnöki tisztsége alól s egyidejűleg kooptálták az SZLKP Központi Bizottságának Elnökségébe és július 7-én megválasztották a Szlovák Nemzeti Tanács elnökévé. A Szlovák Szocialista Köztársaság legfelsőbb törvényhozó szerve az 1976. évi képviselőtestületi választások után kezdődött új megbizotási időszakra ismét Viliam Šolgovič elvtársat választotta meg elnökévé. Viliam Šalgovič elvtárs mindazokban a párt- és állami funkciókban, amelyeket betöltött, a legbonyolultabb időszakokban is tanúbizonyságát adta tántoríthatatlan hűségének és odaadásának a marxizmus-leninizmus, a proletár internacionalizmus eszméi, a munkásosztály és a dolgozó nép érdekei. a Szovjetunióhoz és a szocialista közösség országaihoz fűződő barátságunk és szövetségünk iránt. Azoknak a kommunistáknak a sorába tartozik, akik hazafias és internacionalista érzelmeiket kifejezésre juttatták a fasiszta elnyomás idején: fegyverrel a kezükben ott álltak a harcban a Szovjetunió oldalán, s az 1968—1969-es válság időszakában is eltökélten védelmére keltek a szocializmusnak Csehszlovákiában, szembeszóllva az ellenforradalom fenyegető veszélyével. A nemzeti felszabadító antifasiszta harcban való részvételéért s o párt- és állomi tisztségekben kifejtett sokéves politikai és közéleti tevékenységéért Viliom Šalgovič elvtárs többször részesült szovjet és csehszlovák állami és katonai kitüntetésekben. Megkapta a Februári Győzelem Érdemrendet, a Munka Érdemrendet, két alkalommal az 1939-es Csehszlovák Hadikeresztet, a Fehér Oroszlán Érdemrendet, o szovjet Vörös Zászló Rendet, a szovjet Vörös Csillag Érdemrendet, a csehszlovák Vörös Csillag Érdemrendet, és további más kitüntetések tulajdonosa. Lapunk olvasóinak nevében a Hét szerkesztősége is szívélyesen gratulál hatvanadik születésnapja alkalmából Viliam Šalgovič elvtársnak. Kívánunk neki erőt, egészséget, további sikereket áldozatos közéleti munkásságában és a magánéletben. Nagy József volt iskolaigazgató 25 éven ót irányította a 16 tanerős iskolát. Kanyicska Béla csaknem 30 éve látja el az igazgatóhelyettesi tisztséget. Tőle kérünk még néhány tájékoztatást, olyanokat, amelyek nincsenek benne az iskola krónikájában. — Szímőn nagy hagyományai vonnak a munkásmozgalomnak. Már a harmincas években erős kommunista pártszervezet működött itt. A szegényparasztok s a földnélküliek — kommunisták és pórtonkivüliek — részt vettek a sztrájkmozgolmakban, az agrárproletariátus harcaiban. Ezek a szülök nagy befolyással voltak gyermekeik eszmei fejlődésére — mondja. — Mikor épült ez a szép új iskola? — Ezerkilencszázhatvanegyben, közös összefogással. Értéke 1 millió 750 ezer korona, berendezésének, felszerelésének értéke pedig meghaladja az 556 ezer koronát. Megfelelő szakkönyvekkel, oktatási segédeszközökkel rendelkezünk. A könyvállomány összesen 2800 kötet, ebből 1100 a szakkönyv. Harcsa Béla igazgató öt éve áll az iskola élén. — Az iskolánkban végzett jó oktatónevelő munka bizonyítéka, hogy egyre többen jelentkeznek gimnáziumbo és szakközépiskolába, de iparitanulóiskolába is, hogy megszerezzék a szaxmunkásbizonyítványt. S ami a fő, a felvételi vizsgákon valamennyien jól szerepelnek. Figyelemre méltó az a tény is, hogy ha tanulóink olyan középiskolát választanak, ahol szlovák az oktatási nyelv, vagy később felsőoktatási intézroényekben folytatják tanulmányaikat, 4»tt is megállják a helyüket. Egykori növendékeinknek, akik ma már maguk is szülők, igen jók a kapcsolataik az iskolával, annál is inkább, mert most gyermekeik is ebben az iskolában tanulnak. S a mostani tanulók a fölökön elhelyezett tablókon örömmel fedezik fel szüleik képét. Kétségtelen tény - s erre számos nagy pedagógus felhívta a figyelmet —. hogy a gyermek anyanyelvén sajátítja el a legkönnyebben s a legjobban az ismereteket. Téves az a hiedelem, hogy a nemzetiségi tanítási nyelvű iskolából kikerült tanulóknak nehézségeik_vannak a felvételin, ha olyan középiskolában vagy szakmunkásképző intézetben akarnak tovább tanulni, ahol az oktatási nyelv szlovák^ S ugyanígy a tanulásbon is megállják a helyüket, a legtöbb esetben jók a tanulmányi eredményeik. Ezt mutatja egyebek között a szimői iskolából kikerült s a továbbtanulást választó 384 növendék példája is. Valamennyien elsajátították a választott szakmát, s jól megállják a helyüket oz életben, munkahelyükön. A szimői magyar tannyelvű általános iskola pedagógusai oz itt végzett 677 volt tanítvánnyal s a szülőkkel együtt a 30. évforduló megünneplésére rendezendő összejövetelen büszkén adhat számot a három évtized eredményeiről. BÚKOR JÓZSEF Megkezdődtek a CSEMADOK helyi szervezeteinek évzáró taggyűlései. Ezeknek évről évre mindig nagy jelentőségük van. Hiszen itt, ezen a lórumon értékeli a helyi szervezet tagsága az elvégzett munkát és tűzi ki a következő év leiadatait. A tapasztalatok azt igazolják, hogy annak a helyi szervezetnek, amely kihasználja az évzáró taggyűlés adta lehetőséget az elmúlt időszak bíráló értékelésére, a legtöbb esetben sikerül tagságát aktiv vagy még aktívabb munkára serkenteni. Fordított a helyzet ott, ahol a vezetőség megelégszik az elvégzett munka lel soroló sóval, és ezt nem hasonlítják össze a megelőző évzárón elfogadott tervvel, hogy mi valósult meg az abban kitűzött leiadatokból. Itt rendszerint mindennel meg vannak elégedve, mintha minden a legjobb rendben ment volna. Ezekben a helyi szervezetekben a tagságot nem is sikerül aktivizálni, szükséges tehát, hogy az évzáró taggyűlések alkalmából minden CSEMADOK helyi szervezet vezetősége tudatosítsa azt a felelősséget, amellyel nemzetiségi kultúránk fejlesztése iránt tartozik. Igen, minden CSEMADOK helyi szervezet részese kell hogy legyen nemzetiségi kultúránk kibontakozásának és színvonala szüntelen emelésének. A helyi szervezetek jó szervező munkájukon múlik, hogy milyen mértékben valósulnak meg a CSEMADOK Központi Bizottságának, valamint a párt- és állami szerveknek a nemzetiségi kultúra további fejlesztését illető elképzelése terén. Tudatosítani kell, hogy a CSEMADOK helyi szervezete, e téren betöltött specifikus szerepét semmilyen más szerv nem képes helyettesíteni, és ebből adódik, hogy amit ők nem végeznek el a nemzetiségi kultúra szervezése és lejlesztése területén, azt helyettük senki más nem fogja elvégezni. Ezért is szükség van arra, hogy munkájukat mindig a bíráló igényesség szempontjából értékeljék. Az önmagunkkal szembeni igényesség nemzetiségi kultúránkkal szembeni igényességet jelent. Megköveteli, hogy tökéletesítsük az eddigi munkaformákat és ezeket igényesebb tartalommal töltsük meg. jelenti új munkaformák bevezetését, szabad utat adva a kezdeményezésnek, a progreszsziv gondolkodásnak, és támogatását mindannak, ami szocialista nemzetiségi kultúránk lejlődéiét szolgálja. Szeretném felhívni továbbá a helyi szervezetek Ügyeimét arra, hogy az évzáró taggyűléseken a belső szervezeti problémák megtárgyalásán kívül ezt a fórumot a CSEMADOK lapja, a Hét népszerűsítésére is lel kell használni, nemcsak a CSEMADOK-tagság, de a város, a község egész lakossága között is. Fő igyekezetük irányuljon arra, hogy a CSEMADOK-tagság minél nagyobb számban váljon előfizetőjévé lapunknak. 3