A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-12-15 / 50. szám
Következő számunk tartalmából: Mészáros József: EGY MŰVÉSZ VALLOMÁSAI Csicsay Alajos: KEMÉNY TELEK KEDVES KARÁCSONYA Mács József: KÖNYVEK A MIHALY-KAPUNÁL Miklósi Péter: KÖZEL A CSILLAGOKHOZ Rétvári László: KALOTASZEGI MOZAIK MAGYAR ALKIMISTÁK Címlapunkon riportkép a Rodlin, sílécen című írásunkhoz (Foto: Kontár Gyula) A 24. oldalon Prandl Sándor felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János.. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség : 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS - Ústredná exoedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,- Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. műn Ezekben a napkban tölti be hatvandik életévét Viliam Salgovič, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke. Viliam Salgovič 1919. december 12-én a trnavai járásban levő Ružindol községben született, kisparaszti családban. Itt töltötte gyermekéveit s végezte el a népiskolát. Tizenötéves korában Bratislavába ment, hogy kitanulja a nyomdászszakmát. Itt ismerkedett meg a forradalmi munkásmozgalom eszméivel, ami jelentős befolyással volt további politikai fejlődésére. 1940-ig, amikor behívták alapkiképzésre a szlovák hadsereg be, nyomdászként dolgozott. 1942-ben a klerikálfasiszta Hlinka-párti rendszer munkás- és parasztfiatalok ezreivel együtt a keleti frontra küldte, a szovjet nép elleni testvérgyilkos háborúba. A Szovjetunió átmenetileg megszállt területén eltöltött aránylag rövid idő után kapcsolatba lépett az ukrán partizánokkal, és aktív tevékenységet fejtett ki a Ján Nálepka százados vezette illegális antifasiszta csoport tagjaként. E csoport többi tagjával 1943. május 10-én önként átállt a szovjet partizánokhoz. Az ukrán partizónmozgalom kötelékébe tartozott első önálló csehszlovák partizánzászlóalj tagjaként —, melynek Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára mint köztársasági elnök 1975. augusztus 29-én első ízben látogatott el hivatalosan a Szlovák Szocialista Köztársaságba. Ez alkalommal a bratislavai várban fogadta Viliam Šalgovičot s a szlovák politikai és közélet más vezető személyiségeit. EREDMÉNYES HARMINC ESZTENDÜ Hetvenegy éves a szímői (Zemné) iskola krónikája. A megsárgult papírlapok s a már alig olvasható legrégibb feljegyzések arra vallanak, hogy az iskola falai dohosak. A szúette padokat több nemzedék tagjai faragták össze-vissza csak úgy csínytevésből. 1911-ben a bíró és jegyző jelentést terjesztett a község elöljárósága elé, miszerint a .megyei tanszék testületé jóváhagyta az iskola építési tervét, de ehhez anyagi segítséget várnak a szülőktől, a lakosságtól. így aztán megépült két tanterem és egy szertár. A húszas-harmincas évekről és a háborús időkről viszont már hallgat a krónika: egyetlen bejegyzés sem utal az iskola életére. 1949. szeptember elsejei keltezéssel íródott a következő bejegyzés: 26 tanulóval megnyílt a szlovák tannyelvű iskola magyar tagozata. 1950 szeptemberében önigazgatásúvá lett az iskola, s magyar nyelvű tanrend lépett érvénybe. Szimőn ekkor 210 tanuló kérte felvételét. Az önálló általános iskola megalakulásával párhuzamosan létrejött a szülői munkaközösség. Az alakuló gyűlésen jelen volt Varga József elvtárs veterán kommunista, a helyi efsz elnöke. Varga elvtárs akkori beszédéből idézek: „Egy éve 26 tanuló jelentkezett az anyanyelvi oktatásra, most pedig 210. A reakció vereséget szenvedett. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 210 család már hiszi és vallja a szocialista törvényesség azon tiszta elvét, hogy a nemzetiségnek létjogosultsága van, amit a szocialista törvény is rögzít. E törvény erejét a CSKP alapozta meg a lenini elvekből. Én mint az efsz elnöke kijelentem, hogy a szövetkezeten keresztül anyagilag is segítem iskolánk fejlődését, saját erőmből pedig erkölcsi alapon mindörökké támogatni fogom." (ígéretét haláláig megtartotta.) A háború előtti időkre jellemző, hogy a felszabadulás előtti 25 évben a szímői iskolának mindössze négy volt tanulója került értelmiségi pólyára. Iskoláztatásuk szüleiknek óriási áldozatokba került. 1956-ban új korszak kezdődött az egész község s így az iskola életében is. Az említett évben négy szímői fiatal szerzett érettségi bizonyítványt. A szülök magukévá tették Komenskýnak, a „népek tanítójának" elvét, mely szerint „tökéletes tudást csakis az anyanyelvi oktatás révén lehet elsajátítani". Az anyanyelvi oktatás az óvodától kezdődően a felnőtt korig tart. A magyar tannyelvű általános iskolát elvégezettek közül százhatvanegy fiatal szerzett szakközépiskolai érettségi bizonyítványt. Okos, értelmes fiatalok, több mint másfélszáz munkahelyen bizonyítanak tisztességes munkájukkal. 1949 óta 16 szímői fiatal szerzett diplomát. Vannak közöttük agrármérnökök és közgazdászok, pedagógusok és történészek. A tudományegyetemek orvosi, kibernetikai karán, műszaki és képzőművészeti főiskolán jelenleg 16 szímői fiatal tanul, akinek nagyapja még zsellér vagy kubikus, napszámos volt. Háromszáznegyvenegy szímői fiatalnak adott lehetőséget a szocialista rendszer, hogy szakmát tanulhassanak. 1951-ben megalakult az iskola Jedlik Ányos nevét viselő úttörőszervezete. Ennek tíz szakköre van, ahol az irodalom, a népdal és a néptánc, a zene s a különböző természettudományos ágazatok iránt érdeklődő gyerekek tömörülnek. Jelszavuk: tanulj, hogy boldogulj! Az internacionalista klub tagjai levelezői kapcsolatot tartanak fenn a szocialista országok úttörőivel. Lányokból és fiúkból álló tűzoltócsoport működik, ezenkívül van az iskolának sportlövész, atlétikai, labdarúgó és tornaszakosztálya, egészségügyi, főző- és „ügyes kezek" szakköre. Közülük nem egy már több ízben szerezte meg járási és kerületi versenyeken a győzelmet. A szülők és a pedagógusok összehangolt tevékenységükkel mind anyágilag, mind erkölcsifeg nagyban hozzájárulnak az oktafás-nevelés sikeréhez. Tanítók és szülők közösen rendeznek népszerű tudományos előadásokat, közös tanulmányi kirándulásokon vesznek részt. A szülői munkaközösségnek és a tantestületnek azonosak a céljaik — arra törekednek, hogy a tanulók jól felkészülve lépjenek ki az életbe s hasznos tagjai legyenek szocialista társadalmunknak. A szímői magyar tannyelvű általános iskolában 8-10 tagú sajtótudósító kör működik azzal a céllal, hogy a járási újságot s a központi lapokat, így a Hetet is, tudósításokkal lássák el. 2
