A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-11-24 / 47. szám
CSiKMÁK IMRE % • 0 - Messze von-e Moszkvától Szibéria? — Bizony messze — mondja mosolyogva barátom, Szergej, a pilóta, akiivel még tavaly ismerkedtem meg, amikor Alma Atába repültem. — Mit mosolyogsz rajtam, nekünk közép-európaiaknak mások a távolságokról való elképzeléseink, mint nektek, nagy ország lakóinak és főleg pilótáknak, akik órák alatt repülnek át egész kontinenseket. Mégis mennyire van Moszkvától Szibéria? — Attól függ, hogy hová utazol. — Szibéria egyik legnagyobb városába, Irkutszkba. Még mielőtt äz IL—134-es gép a magasba emelkedett volna, kellemes zene áradt a hangszórókból. Később a zenét elnyomta a hatalmas motorok bugása. A magasból messze látni. Kilenc kilométeres magasságban korán kel a nap. Előttünk az ég alja világoskék lett, a világoskék alatt arany szín ragyogott, s ha az ablakon kitekintve visszanéztem nyugat felé, láttam, hogy egy-egy csillag még pislákol. Hajnal van — éjszaka egy órakor, persze közép-európai idő szerint (Moszkvában már három óra van ilyenkor). Alattunk bizonyára már csicseregnek a madarak, itt fent pedig a gép sugárhajtóműveinek monoton zúgását hallom, mely csak akkor erősödik fel, ha sűrűbb légrétegekbe „markol". Órámra pillantok, egy óra öt percet mutat. Amikor útiprogramomat megkaptam, — Értem — mondja Szergej, majd így folytatja. - Ha felszállsz a transzszibériai expresszre, akkor négy napig is utazhatsz, ha pedig az én masinámat választod, hat óra alatt megtesszük a közel 5000 kilométeres távolságot. — Vonattal ötezerötszázat kellene megtennem. — Hát igen, a levegőben rövidebb az út. Bármennyire félek is a levegőben (mások is félnek, csak szégyellik bevallani), mégis a repülőgépet választottam, és beszélgetésünk után két nap múlva mór ott várakoztam a demogyedovói repülőtéren a felszállásra. Innen indulnak a belföldi járatok a Szovjetunió minden nagyobb városába. Hatalmas a forgalom a nap minden órájában. Minket, külföldieket előbb ültettek be a gépbe, mint a belföldi utasokat. - A vendégek mindig előnyben részesülnek - magyarázták a mosolygó légikisasszonyok. őszintén mondom, kicsit mérgelődtem e miatt az éjszakai utazás miatt, de a látvány kárpótol a nemalvásért. Hármas sorban ülő útitársaim ébredeznek mellettem, hiszen már van látnivaló. Fél négy e.lőtt öt perccel (moszkvai idő szerint) a nap sugarai áttörik a felhőket s a nap színaranyként ragyog a láthatáron. Ideje lenne már a helyi omszki idő szerint öt órával előbbre állítani az órámat, hogy ne kelljen minduntalan átszámítást végeznem. Repülünk Szibéria felett. Területe 10 millió négyzetkilométer, vagyis hetvennyolcszor nagyobb, mint Csehszlovákia. Hogy mégis némi képet alkothassunk e hatalmas területről, érdemes megemlíteni az időkülönbségeket. Amikor Moszkvában déli 12-tőt mutat a Kreml toronyórája, Omszkban délután három, Irkutszkban este hét óra van, vagyis már vacsorához készülődnek, Vlagyivosztokban pedig javában folynak a 12