A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-07-21 / 29. szám
Kővetkező szórnunk tartalmából: Neumann János: INCHEBA ’79 Mács József: GOMBASZOG UTÁN 1 — Miklósi Péter írása a MATESZ Thália színpadának évadzáró bemutatójáról Fister Magda: TEREBÉLYES NAGY FA Jozef Keníž: TALPIG FÉRFIAK Címlapunkon Prandl Sándor, a 24. oldalon Bistika Valter felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 3ó Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Arpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség : 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS - Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja o Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. „De még a csárdák is, ugyancsak hallgatnak, Csapiár és csaplárné nagyokat alhatnak, Mert a pince kulcsát, Akár elhajítsák, Senki sem fordítja feléjük a rudat, Hóval söpörték be a szelek az utat." Bizonyára mindenki ismeri ezt a kedves és hangulatos versikét, amelynek lassacskán már nemcsak irodalmi, hanem történelmi értéke is lesz.. . Mert hol vannak már a régi, csöndes telek? Hol vannak már a hófödte, néptelen utak; hol van a tikkasztó nyári hőségben kihaltnak tűnő défibábos táj vagy a madárfüttyös erdei ösvény, ahová napokon át nem tette be senki a lábát?! . .. Manapság valahogy — télennyáron — mindenkinek másutt van dolga, máshová igyekszik. Ki-ki személygépkocsival, busszal, vonattal vagy teherautón az ország egyik végéből a másikba, esetleg külföldre rohan: a Šumaváról Zemplénbe, a Tátra vidékéről a Balatonhoz vagy még tovább, egészen a bolgár vagy román tengerparthoz — és fordítva . .. Isten tudja miért, de ősztől tavaszig valahogy nagyon megszaporodtak az elintéznivalóink; nyaranta pedig valóságos utazási láz keríti hatalmába az embereket. De hogy rátérjek a saját „elintéznivalómra“: Bratislavában, a belvárosi utcák egyikében egy érdekes feliratot vettem észre, amely eddig — ki tudja mi okból — valahogy elkerülte a figyelmemet. IDEGENFORGALMI KUTATÓINTÉZET — pusztán ennyi állt a szűkszavú cégtáblán. Nos, mert jómagam is kedvelem az utazgatást s ráadásul a nyári szabadságoknak is kellős közepében járunk, hát betértem ide, hogy megtudjam: vajon mit is érdemes kutatni, sőt, tudományosan kutatni az idegenforgalmon? Dr. Dušan Prieložný, az 1965-ben alakult intézet barátságos igazgatóhelyettese megmosolyogja a kérdést, aztán szelíden csak annyit mond: — Mindent!. .. Elértheti kérdő pillantásom, mert rögtön szolgálatkész magyarázatot is fűz hozzá.- Mindent, ami ezzel összefügg — mondja. — Az idegenforgalom az utóbbi másfél-két évtizedben nálunk is olyan jelentős méreteket öltött, hogy az államháztartás fontos tételévé lépett elő. Ez pedig megköveteli, hogy mind a belföldi, mind a hazánkon áthaladó nemzetközi turizmus ne ösztönösen fejlődjék, hanem megalapozott prognosztikára épülő tervszerű irányítás alapján. Más szavakkal: az intézet legfőbb célkitűzéseinek egyike, hogy az idegenforgalom közgazdasági és szociológiai vonatkozásainak feltárásával, statisztikai fölmérésekkel s nemzetközi tapasztalatok hasznosításával járuljon hozzá a turizmus fellendítéséhez hazánkban, elvégre Csehszlovákia világszerte ismert fürdőt, jelentős műemlékei és természeti adottságai révén a legszigorúbb nemzetközi összehasonlítás próbáját is bátran kiállja. ### A közvélemény általában a Čedok, a Tatratour, a Slovakotourist, a CKM, az Autoturist utazási irodákat ismeri; jobbára ügyesen igazodik el az olyan dolgokban is, hogy melyik utazási irodában milyen szakosított szolgáltatásokat, információs anyagokat vagy egyéb útbaigazítást remélhet. Később, utazgatásai során figyel föl az ember arra, hogy a közlekedési eszközök, a szállodai és étkezési berendezések vagy a vásárlók ostromára fölkészült üzlethálózat megfelelő irányítása nélkül aligha lenne elképzelhető az idegenforgalom sikeres lebonyolítása. Aki nyitott szemmel utazik, így hamarosan rádöbben arra. hogy a népek kölcsönös közeledését s barátságát erősítő, egészséges szellemben fejlődő turistaforgalom fejlődése és az idegenforgalmi cserekapcsolatok bővülése csak előrelátó fejlesztési tervek alapján történhet. Az idegenforgalom irányításának ez a legfontosabb „kulisszatitka"; ezért egy, a turizmus hazai és nemzetközi kérdéseivel behatóan foglalkozó kutatóintézet sem fölösleges luxus, hanem egy olyan intézmény, amelynek tevékenysége egyre inkább az emberek jogos érdeklődésének homlokterébe kerül. Érthető, hogy a bratislavai Idegenforgalmi Kutatóintézet tevékenységének kezdetén elsősorban a turizmus hazai helyzetét mérte fel. Objektív számvetésre volt szükség arra vonatkozóan, hogy hol áll hazánk a turisztika nemzetközi ranglistáján, mennyivel vagyunk elmaradva a gazdag idegenforgalmi hagyományokkal bíró országok mögött; hol vannak a belföldi turizmus rejtett tartalékai és melyek azok az üdülőhelyek, amelyek mór ország-világ színe előtt ismertek? Persze, nemcsak a hozzánk érkező, vagy a belföldi tájakat kedvelő hazai turistákra kellett gondolni, hanem arra is, hogy Csehszlovákia szárazföldi ország, ezért a lakosság jelentős hányada igényli majd a tengerparti üdülést. Ehhez központi és szakágazati szinten egyaránt szorosabb együttműködést kellett kialakítani a szomszédos országokkal. A turistaforgalom kölcsönös bővülésének ezt a formáját a szövetségi kormány, illetve a cseh és a szlovák kormány mellett működő idegenforgalmi tanácsok épp az Idegenforgalmi Kutatóintézetben kidolgozott tanulmányok alapján építették ki. — Napjainkban tulajdonképpen három fő csoportra osztható intézetünk tevékenysége - mondja az igazgatóhelyettes. - Elsősorban országos szintű kutatási feladatokat végzünk. Általában az ezredfordulóig próbáljuk előrejelezni az idegenforgalom aktuális kérdéseinek alakulását, különös tekintettel a turizmus közgazdasági vetületére és az éietkörnyezet védelmét szolgáló problémákra. Másodsorban az ENSZ vagy az UNESCO által meghirdetett kutatási és felmérési programokban veszünk részt, harmadsorban pedig egy-egy hazai tájegység idegenforgalmi fejlesztésének terveit dolgozzuk ki. Intézetünkben készült például a Stará Cubovňa-i, a tachovi és a mélniki járások, Ostrava és környéke, a Dunajec völgye és más országrészek széleskörű turisztikai fejlesztésének terve. Vajon mit tartalmaz egy-egy ilyen szakdolgozat? Egy-egy szóban forgó tájegység általános jellemzésén kívül, adatokkal alátámasztott részletes utalást arra vonatkozóan, hogy az üdülés, a sportolás, a pihenés, az aktív turisztika s az időtöltés egyéb formáinak milyen lehetőségeit kínálja az adott táj; milyen építőipari berendezésekre és más berendezésekre lenne szükség a környék idegenforgalmi vonzerejének növeléséhez? %%% Gyerekes dolog lenne azt képzelni, hogy egy-egy ilyen körültekintően kidolgozott tervezet mintegy varázsütésre azonnal turistaparadicsommá változtat egy olyan vidéket, ahol a szállodák és különböző más szolgáltatások vagy turisztikai berendezések létesítésében olykor több évtizedes lemaradást kell pótolni... Tény viszont, hogy az intézet dolgozói - lehetőségeikhez mérten - következetesen pró-2
