A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-11-10 / 45. szám
I A hűvösödő, szélkavarta őszben járom Trenčín utcáit. A dohányboltok, üzletek ablakából, a hirdetőoszlopokról minduntalan egy furcsa név ötlik a szemembe: Laugaricio. Amint megtudom, a rómaiak nevezték el így a város helyén álló ideiglenes római tábort. S ez évben volt éppen 1800 esztendeje annak, hogy Marcus Valerius Maximianus legátus a germán törzsek feletti győzelem emlékére a meredek sziklafalba vésette a császárt és a katonákat köszöntő írást. A magas sziklafal tetején ma Csák Máté híres várának frissen restaurált bástyái emelkednek. A szikla oldalát szinte körülöleli a Tátra szálló épülete. Az írás holléte felől érdeklődve, alkalmi útbaigazítóim ide irányítottak. A száltó élőcsarnokából az emeletre vivő lépcsőkön túl már elém villan a jubileumra készült fehér márvány dombormű, Marcus Aurelius, a filozofikus hajlamú császár képmásával, mely a nagyjelentőségű eseményre figyelmeztet. És e márványkolosszustól balra, szinte kartávolságnyira, látható a hires felírat a sziklafalon. Megvallom őszintén, a reprodukció nyomán nagyobbnak, monumentálisabbnak gondoltam. A szikla “megmunkált, kivésett felülete alig haladja meg valamivel az egy négyzetmétert. A kissé megkopott latin szöveget betűzgetem, kezemben a már kiegészített másolattal: Victoriae auguslorum exercitus qvi Laugaricione sedit milites legionis II DCCCLV Maximianus legátus legionis II adiutricis curavit faciendum. A latin felirat magyarul körülbelül Így hangzik: „A császárok és a II. légió 855 katonája győzelmének tiszteletére, mely Laugaricióban táborozott, készítette M. V. Maximianus a II. segédlégió legátusa." Mindez történt időszámításunk 179. esztendejében Marcus Aurelius és fia Commodus uralkodása idején a kvádok Az új hotel neve: Laugaricio ► földjén, mintegy százhúsz kilométerre a Pannónia határát alkotó Dunától, a limestől. Ezért is nagyjelentőségű ez, mivel a pár évvel ezelőtt felfedezett boldogfai templom falába beépített római feliraton kívül (mely körülbelül száz évvel korábbi és ma is kétséges, hogyan került mostani helyére) nem található Szlovákia mai területén más autentikus felirat. A trencséni sziklafalba vésett római szöveg eredetiségét meglepő módon kiegészíti az ötvenes években Algériában, Zana városában felfedezett márványba vésett felirat (i. u. 183—184 keletkezett), melyben megemlítik többek között, hogy M. V. Maximianus Laugaricióban telelt át katonáival, vagyis itt volt a téli tábori szállása. A volt római tábor maradványait eddig még nem találták meg, valószínű, hogy közel a sziklafalhoz, a mai óváros területén lehetett. A vár környékéről római pecséttel ellátott terra siaillaták, kerámiatöredékek és Marcus Aurelius képmásával veretett pénzek keA római leiirat rültek elő, mely szintén a római ittlétet, itt-tartózkodást bizonyítja. Marcus Aurelius, a sztoikus bölcselő császár a Garam torkolatánál írta híres Vallomásait. Egyéniségénél fogva arra volt hivatott, hogy a béke áldásait hirdesse a világon, de a sorsa arra kényszerítette, hogy „a háború átkaival sújtsa a földet". Vallomásaiból, melyet újra meg újra a világ számos nyelvén kiadnak, hadd idézzük legalább két egymást kiegészítő gondolatot: „Nem sok idő múltán nyomod vész, semmivé lesz mindaz, amit magad körül látsz, s egy sem fog élni kortársaid közül. Mert mindenek megváltozásra, átalakulásra, elmúlásra születtek, hogy helyükbe mások támadjanak.” A másik megszívlelendő tanulság így hangzik: „Az éretlen szőlőből lesz az éiett, abból meg az aszalt. Csupa változás! Nem semmivé enyészés, hanem mássá alakulás." Szinte megdöbbenünk, hogy több mint másfélezer év távlatából ily korszerű, ma is időszerű gondolatokat sugároznak felénk e vallomások. A város különleges, kevés helynek adatott, nagy hírű hagyományát ünnep, li. Az ezernyolcszáz év története szinte könyvtárnyi köteteket megtöltene izgalmas eseményekkel. A népvándorlás, a tatárjárás, Csák Máté, Károly Róbert kora és az utána következő viharos századok mind-mind rajtahagyták bélyegüket, nyomukat e tájon. Tűzvész, járvány pusztította a várost, de mindannyiszor kigyógyult sebeiből, megújul, mint a főnixmadár. A szózadeleji iparosodás kezdetén a munkásmozgalom is erőre kapott Sztrájkok, bérharcok, tiltakozó felvonulások jelezték a munkásosztály növekvő erejét. Az igazi fellendülést azonban csak a felszabadulás hozta meg. A mai város őrzi hagyományait, az ősi vár hatalmas objektumát szinte újjávarázsolták, a régi utcákat, házakat korszerűsítették. És a régi város körül szinte gombamódra szaporodtak, gyors tempóban épültek fel az új lakótelepek, ipari központok, internátusok, iskolák. Fiatalodik a város, lakóinak legtöbbje az ifjú nemzedékből kerül ki. A divat városa, mely azonban a történelem maradandó értékeit, tanulságait sem veti el. A szálló ablakából nézem az esti fényben csillogó várost, és önkéntelenül is játszadozom a gondolattal: . . . ha Maximianus, a marcona római legátus, most egy pillanatra végignézhetne a tájon .. . Vajon mit vésetne a régi kopott felirat mellé?! OZSVALD ÁRPÁD (Absolon 2 és archív felvételek) 4
