A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-11-10 / 45. szám
Fóbik Angéla Az áztató tó ... nak kevés, de elmondom: a közeljövőben ismét építünk egy hatlakásos tömbházat. — Munkaerőgondokkal küzdenek, s a dolgozók többsége nő. Van üzemi óvoda, bölcsőde? — Sem egyik, sem másik. Pedig már előfordult, hogy a nagymama, aki szintén nálunk volt alkalmazásban, kilépett, mert vigyáznia kellett az unokára. Nagy gondot jelent ez a számunkra. Tany kis község és nem tartozik a fejlesztendő falvak közé. Egy kis vegyesbolt, egy kocsma és egy kevéssé kihasznált kultúrház jelenti az egész infrastruktúrát. Igaz, van itt egy óvoda is, de ez olyan, hogy ebédelni haza kell hordani a gyerekeket, mert nincs konyha. Most ajánlott fel üzemünk kétszázezer koronát az óvodai konyha létesítésére. Nagy tetszéssel fogadták a faluban az ajánlatot. — Reméljük, a terv minél előbb megvalósul. — A munkaerőhiány mellett van még egy gondunk. Felső- és középfokú végzettséggel rendelkező szakembereink vannak, de a dolgozók zöme betanított munkás-. Nem panaszképp mondom, igazán derék, becsületes, szorgalmas asszonyok, lányok. Odafigyelnek a munkára, meg akarják tanulni a mozdulatokat. Nem hiányzik belőlük az igyekezet, de nem ismerik a műveletek elméleti hátterét. — Az általános iskolát végzett lányokat nem éri meg textilipari szakmunkásképző iskolába • küldeni. Vagy visszajönnek, vagy nem. Családi okoból bármikor felbonthatják a szerződést. A családanyák pedig nem mehetnek el hónapokra iskolába. Egyetlen megoldás kínálkozik: helybe kell hozni az előadót, itt kell tanfolyamot szervezni — vetem közbe. — Mi is éppen erről beszélgettünk a múltkoriban. Úgy érezzük, nincs más kiút, nekünk kell az ismereteinket továbbadni. Bizony nem egyszerű dolog azokat a bonyolult és drága gépeket kezelni. Felelősség is. Az egyiknél, a farkosoló gépnél, Leiszner Valéria szorgoskodik. — Család von? — kérdezem. — Három is, de már elég nagyok. A legkisebb hétéves. Az a jó, hogy ezen a munkahelyen nem dolgozunk •két műszakban. így csak reggel vannak egyedül, mig iskolába mennek. — A nem szőtt textíliák készítése — magyarázza Fábik Angéla — a farkasoló gépen kezdődik. Majd egy másik művelet utón fótyolszerű anyagot kapunk, ebből készül a bunda, amely még félkész termék. További felhosználása többféleképpen lehetséges. A terem végében egy érdekes gép vonja magára a figyelmet. Büszkén mutatják a francia gyártmányú festőgépet. — A brnói nemzetközi vásáron vettük. Az egyik hengeren papír, azon a színes minta. A másikon a hurkolt kel - me.A papírról a minta hőkezeléssel kerül a textíliára. Ez a gép lehetővé teszi hogy az üt gyártott textíliák egy részénél az utolsó műveletet, a festést is helyben végezzék. Különben Léván (Levice) és Liptovský Mikulásban festetik az itt készült anyagokat. A raktárban a minták és színek széles skálája fogad. Sok-sok kemény munkában eltöltött nap kell hozzá, mire az ember megszokottnak, unalmasnak találná. Horváth Imre vajon hogy érzi magát közöttük? — Szép, tiszta munkahely. Szeretem. Nem unalmas, mindig van munkánk. Reggel alapanyagot veszünk át, délután készárut csomagolunk a vasúti szekrényekbe vagy egyenesen a megrendelő szállítókocsijára rakjuk. — Mert újabban még helybe is jönnek az áruért — mondja Paszternák Antal. — Dolgozni szeretnek, de pihenni — úgy látszik — annál kevésbé a tanyiak. Legalábbis erre mutat, hogy egy-egy kétszemélyes szakszervezeti beutalóra alig van jelentkező. Hanem az egynapos kirándulásoknak mindig megvan a közönsége. Egy napra bármelyik asszony egyedül tudja hagyni a családját. Mert igazi „női üzem" ez a tanyi textilgyár. FISTER MAGDA Prandl Sándor felvételei Nemrég juhtúrós galuskát akartam enni, ehhez persze burgonya is szükséges. Így tehát elkezdtem a burgonya hámozását, és ami még soha nem tűnt lel, akárhogy is kerestem a szép, sima nagy burgonyákat, egyet sem találtam, mert nagyok ugyan voltak, de egy sem volt sima. Mindegyik olyan bibircsókos volt, hogy mire megtisztították őket, hát a fele a szemétkosárba került. Ilyenkor persze akaratlanul is a gazdaságosság jut az ember eszébe. Hogyha a burgonya simább lenne, olyan szép egyenletes, mint például a rózsakrumpli, akkor szépen, vékonyan lehetne meghámozni, lényegesen kisebb veszteséggel. Na meg az is az eszébe jut az embernek, hogy ma már a legtöbb háztartásban van korszerű konyhai gép, amelyhez burgonyatisztitó is tartozik. Igen ám, de robot legyen a talpán, amely egy ilyen bibircsókos burgonyát meg tud tisztítani, mert ezek csak sima burgonya hámozására alkalmasak. No meg közben arra is gondoltam, hogy vajon melyik kísérleti intézet munkájának eredménye az ilyen bibircsókos burgonya. Nem tudom, hány ilyen burgonyanemesitő kísérleti intézet van Szlovákiában és egész Csehszlovákiában, de valószínűleg van belőlük jónéhány, ahol jól képzett szakemberek dolgoznak, kísérleteznek, nem is egy, se nem kettő, de biztosan néhány tucat, megfelelő állami költségvetéssel. Bizonyosan az egyik feladatuk az is, hogy izes és megfelelő formájú burgonyalajtát kísérletezzenek ki, de úgy látszik, ez nem mindig sikerül nekik. Hogy miért, ki tudja? Én legalábbis nem tudom, de azt azért tudom, hagy a nagymamám kísérleti intézet nélkül is tudott minden évben sima burgonyát termelni, egyszerűen azért, mert minden évben eltett magának vetőmag céljára jónéhány burgonyát a jobbik fajtából. No meg az is igaz ám, hogy ilyen bibircsókos burgonya kitermesztéséhez aztán még kísérleti intézetre sincs szükség, mert ez csak felesleges pénzkidobás lenne. Nem tudom, ki mit gondol erről a kérdésről, én azt gondolom, hogy a többet-jobbat fogalma a kísérleti intézetekre is vonatkozikt és ennek az elvnek a burgonyatermelésben is érvényesülnie kellene. No meg annak is, hogy a felvásárló szervek jobban odafigyeljenek, hogy milyen burgonyát vésznek át és az ilyen bibircsókosat hagynák ott, ahol van, használják fel állatok etetésére, szeszfőzésre, mert igy nem veszne kárba belőlük semmi. A zöldségesboltokban pedig csak a jó minőségű, sima felületű burgonyafajtákat árulnák. No de remélem, mire a legközelebb ismét eszünkbe jut, hogy juhtúrós galuskát főzzünk, addigra már csak sima felületű burgonyával talál-, kozunk, amit élvezet tesz majd hámoz-3