A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-13 / 41. szám
EGYÜTT A Ludvik Svoboda ezredes a szokolovói csata után 1943 márciusában felolvassa a csehszlovák alakulat kitüntetéséről szóló napiparancsot Ludvik Svoboda tábornok, az 1. csehszlovák hadtest parancsnoka a Kárpát-duklai hadművelet idején Ludvik Svoboda tábornok Ivan Turanicával, az 1. csehszlovák hadtest 3. dandárának politikai tisztjével az Északkeleti-Kárpátokban, 1944 őszén NÉPPEL MINDHALÁLIG Egész népünk mély fájdalommal fogadta a hírt, hogy elhunyt Ludvik Svoboda elvtárs, hadseregtábornok, az első csehszlovák hadseregcsoport legendás hírű parancsnoka, kinek neve örökre összekapcsolódik a fasizmus elleni harccal és Csehszlovákia népeinek felszabadításával. Eltávozott közülünk az ember, a kommunista, az államférfi, egy ragyogó egyéniség, kiben összpontosult a halált megvető bátorság, melynek nem egyszer adta tanújelét a II. világháború frontjain, különösen a Kárpát-duklai harcoknál. Ugyanakkor humanista volt, aki egész életét a nép érdekeinek szentelte, és nem túlzók, ha azt mondom, hogy a modem csehszlovák történelem Žižkája volt ő. Internacionalista volt, aki töretlenül kitartott a csehszlovákszovjet barátság mellett. Élénken emlékezetünkben él, hogy az 1968-69-es válságos időkben milyen bátorsággal és a tőle megszokott nyugalommal vett részt a legbonyolultabb problémák megoldásában. És mint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke igazolta államférfiúi bölcsességét. Ludvik Svoboda elvtárs a népből jött. És ehhez a néphez hű is maradt. Talán kevés tábornokot övezett körül a csehszlovák történelemben annyi szeretet és megbecsülés, mint őt. Élete a néphadsereg parancsnoki karának szimbólumává vált. Szimbólumává, mint olyan népi típusú parancsnok, aki mindig megkövetelte önmagától és alárendeltjeitől a feladatok maradék nélküli teljesítését, de ugyanakkor emberhez méltóan tudott viselkedni katonákhoz és tisztekhez egyaránt. Értékelte az embert, aki minden siker forrása. Ludvik Svoboda elvtársat egyformán szerették csehek, szlovákok, magyarok, ukránok és lengyelek, hazánk minden nemzete és nemzetisége. Szerették következetességéért, szerénységéért, elvhűségéért és nem utolsósorban azért is, mert az internacionalizmus eszméit nemcsak nemzetközi méretekben gyakorolta, de ennek érvényt szerzett a Csehszlovák Köztársaság belső életében is. Talán kevesen tudják, hogy Ludvik Svoboda elvtárs jól beszélt magyarul. Megtanulta ezt a nyelvet, mert parancsnoki pályafutása alatt sokszor találkozott magyar nemzetiségű katonákkal. Sőt mi több, annyira megtanulta a magyar nyelvet, hogy saját maga szerkesztett szótárt a vezényszavak magyar-szlovák és cseh értelmezéséről. íme egy ember, aki felül tudott emelkedni minden nemzeti határon, akinek csak egy volt a lényeges: a nép szolgálata és a szocializmus útja. Sokat lehetne írni Ludvik Svoboda elvtárs életútjáról, mert igen tartalmas élet volt ez. Kortársai és bajtársainak emlékezései őrzik ennek a tartalmas életnek emlékeit. Ezeket az emlékeket örökké őrizni fogja pártunk és az egész csehszlovák dolgozó nép. Példát merítve belőlük további munkánkhoz, a szocialista társadalom építéséhez. Becsület és dicsőség övezi Ludvik Svoboda elvtárs emlékét, melyet örökké megőrzőnk. VARGA JANOS A gyászlelvonulás - a prágaiak tizezrei vettek búcsút Ludvik Svobodától A CSKP KB Elnökségének tagjai utolsó búcsút vesznek Ludvik Svoboda elvtárstól a prágai vár Spanyoltermében 5
