A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-13 / 41. szám
Dél-Morva csárdás Martosi lakodalmas látszik a Csali Kontár Gyula (elvételei BEÉRETT A SZÜLŐ... Úgy ezerkétszáz főre tehető azoknak a száma, akik részt vettek Somorján (Samorín) az idén immár nyolcadik szüreti ünnepélyen. Kevés helyi szervezetnek sikerül ilyen tömeget mozgósítania. A CSEMADOK somorjai helyi szervezetének is csak alapos szervező munkával s a város csaknem minden tömegszervezetének bevonásával sikerült. Már hagyományosan jónak mondható az együttműködés a helybeli önkéntes Tűzoltó Egyesület parancsnokságával. Az eredmény: a tűzoltók fúvószenekara hangulatos, vérpezsdítő zenével csábította az utcára a lakosságot. Ilyen bevezető után csak természetes, hogy megindult az emberek áradata a Béke-park felé. Szépen kitakarított, rendezett sétányok, tisztán tartott pázsit, leporolt padok a szabadtéri színpad nézőterén — mindez a város vezetőinek gondoskodására vall. Egyebek között így járultak hozzá a rendezvény sikeréhez. Évről évre javul és mélyül az együttműködés a Kék Duna földművesszövetkezettel. Ki-ki a maga területén mutat fel eredményeket, de ezek megünneplése már közösen történik. Két-két alkalommal a CSEMADOK és a Népművelési Otthon irodalmi színpada és énekkara a szövetkezet meghívására adott műsort, most a szövetkezet segített színvonalasabbá tenni a rendezvényt. A színpad díszítéséhez szőlőt és egyéb gyümölcsöt, a szereplők és a nézők megvendégeléséhez frissítőt, lacipecsenyét, jóféle „murcit“ hozott a színhelyre. Az összefogás nyertese mindenképpen a lényegében közös tagság - mint ahogy azt bevezető beszédében Pisch László agrármérnök, a szövetkezet elnöke mondotta. Szintén nagyon jó, eredményes a helyi szervezet együttműködése a Népművelési Otthonnal. A színpad díszítésében, a meghívók, a plakátok kinyomtatásában ők segítettek. Nem lenne teljes a beszámoló, ha a Kiskertészek Szlovákiai Szövetsége helyi szervezetének kiállítását nem említenénk. Termékeik bemutatásával bővítették a látnivalók skáláját. Az egész rendezvény a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójának jegyében zajlott le. Az internacionalista összefogás jó példáját szolgáltatták a somorjaiak, amikor az ünnepélyre vendégként meghívták a bfeclavi Podlužan népi együttest. A színpadon felváltva ropták a táncot a dél-morvaországi csoport, valamint a Csalló és a Csali népművészeti együttes táncosai. Nehéz lenne eldönteni, melyiknek volt nagyobb sikere. Nagy munka volt ennyi embert összefogni. A rendezvényt gördülékenyen, zökkenőmentesen lebonyolítani. A fellépések csiszoltsága a Csali esetében Presinszky Lajosné, Bors Éva és Kovács Józsefivé, a Csaliónál pedig Czingell László és Valacsay István hozzáértő munkáját dicséri. A szervezőbizottság mintegy három hónappal az ünnepély előtt megkezdte munkáját, Kása Zoltánnénak, a helyi szervezet elnökének vezetésével. Egy-egy tagra — Orosz Tiborra, Galambos Ellára, Horváth Imrére. Kotiers Máriára - sok-sok tennivaló hárult. Munkájukat siker koronázta. A gyermekek sem unatkoztak, a felnőttek is jól szórakoztak ezen a délutánon. A kissé hűvös idő ellenére még a műsor végén táncra perdülő pároknak is kijutott a tapsból. Annál is inkább, mert némi derültséggel láthattuk, hogy a csárdáshoz szokott láb nehezen igazodik a polka üteméhez — partnert cserélnek a Podlužan és a Csalló táncosai. Hangulatos délután, kellemes szórakozás volt. FISTER MAGDA A CSEMADOK KB Titkársága 1979. szeptember 13-án és 14-én össztitkári értekezletet tartott. Dr. György István, a CSEMADOK KB vezető titkára beszámolt azokról a feladatokról, amelyek az őszi—téli időszakban a Szövetség előtt állnak, majd ismertette az 1979 márciusában megtartott össztitkári értekezleten elfogadott határozatok teljesítésének értékelését. A továbbiakban az osztályvezetők ismertették az egyes munkaterületek problémáit és feladatait. Ezeket igyekszem röviden összefoglalni. Az általános népművelés és iskolán kívüli nevelés területén az ideológiai munka hatékonyságának fokozását kell szem előtt tartani. Az ideológiai nevelés módszertani előkészítésénél az egyik legfontosabb feladat a megrendezésre kerülő országos szintű iskolázások, szemináriumok színvonalának állandó emelése. A Népművelési Intézet október végén, november elején országos szemináriumot szerveznek az irodalomterjesztők, a könyvvel való munka aktivistái részére. 1979. november 17-én értekezletet tartanak a járási bizottságok vezetői számára. December 2-án és 3-án Losoncon (Lučenec) kétnapos országos szemináriumra kerül sor az iskolán kívüli nevelés lektorai részére. December 15-én és 16-án Érsekújváron (Nové Zámky) országos szeminárium lesz a történelmi-honismereti aktivisták részére. Ahhoz, hogy a fenti központi akciók eredményesek legyenek, a járási bizottságok felelősségteljes hozzáállása szükséges. Fontos továbbá, hogy a járási népművelő szakbizottságok és albizottságok haladéktalanul munkához lássanak. dolgozzák ki munkatervüket az őszi—téli időszakra. A bizottsági üléseket október 31-ig kell megtartani. Tekintettel arra, hogy a népművelés egyik új és legeredményesebb formája a klubtevékenység, nagyon fontos, hogy a járási és városi bizottságok több figyelmet szenteljenek a CSEMADOK művelődési klubok munkájának tartalmi irányítására, és ahol még nincsenek klubtevékenységgel foglalkozó albizottságok, ott alakítsák meg azokat. Az irodalom-népszerűsítő munkaszakasz főbb feladatai az őszi-téli időszakra : Minden járásban rendezzenek nyolc irodalom-népszerűsítő előadást keretműsorral. Járásonként szervezzenek nyolc íróolvasó találkozót keretműsorral - lehetőleg a járási, HIetve helyi népkönyvtárakkal közösen. rögzíteni, AMÍG NEM KÉSŐ Augusztus 17-19 között rendezték meg Egerben az önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtők IX. országos találkozóját, s erre magyarországi gyűjtőkön kívül romániai, valamint csehszlovákiai vendégeket is meghívtak. A mintegy kétszázötven résztvevő több szakmai előadást hallgathatott meg, egyebek között az önkéntes néprajzkutatás utóbbi két évi eredményeiről (kétévenként rendezik a szóbanforgó találkozót), valamint a gyűjtőmozgalom időszerű feladatairól, szakmai és módszertani színvonala további emelésének kérdéseiről. A vendégek közül Péntek János, a kolozsvári egyetem magyar nyelvtudományi tanszéke tanárának értékes és érdekes beszámolóját halhattuk az erdélyi magyar növénygyűjtésről. Ha-6
