A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-09-29 / 39. szám
Következő számunk tartalmából: Miklósi Péter: DIAGNÓZIS: A GYORSHAJTÁS Mészáros József: „HADD TUDJAK AZ UTÓDOK, MILYEN VOLT ITT A TÁJ" Fister Magda: MEDDIG TART MÉG A PIHENÉS? Ivan Mindoš: DUKLA AZ INTERNACIONALISTA ÖSSZEFOGÁS SZIMBÓLUMA Tarjáni Andor: LIPCSE Az első oldalon riportkép az Ingek, blúzok kötények című írásunkhoz, A címlapon Kontár Gyula, o 24. oldalon Prandl Sándor felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Petemé. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS - Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Képek, dokumentumok, tárgyak szinte laterna magicaként villannak elénk a tablókról, arcunkba csap a történelem szele. A barna kubikus-talicska nyikorgását, mintha emlékeimben hallanám újra . . . Egy viharos, szenvedélyekkel, indulatokkal, harcokkal teli korról, a délnyugat-szlovákiai munkásmozgalom hősi korszakáról vallanak a kiállítás tárgyai, melyek így együttesen a lényegre törő mondanivalót, a munkásosztály történelmet formáló szerepét domborítják ki, mellőzve minden pátoszt, minden fölösleges magyarázást, tömören, egyszerűen — és mégis torokszorító döbbenetét érzünk, ha végigjárjuk a termeket. Mácza Mihály, a komáromi (Komárno) Dunamenti Múzeum dolgozója, ennek az állandó kiállításnak szervezője, forgatókönyvírója, összeállítója, készségesen mutatta be a gazdag anyagot, melyet négy járásból (Galante, Du na szerda hely, Érsekújvár és Komárom) gyűjtöttek össze. A múlt század utolsó évtizedeitől az 1938-ig terjedő időszakot láthatjuk megelevenedni a tablókon, az üveggel fedett asztalokon. A kiállítás a már említett kubikustalicskával kezdődik. Jelképe ez a múlt századi földmunkásmozgalmaknak. A kubikusok nagy területeket bejártak és az új, haladó, forradalmi eszmék egyik élesztői, terjesztői voltak. A háttérben eredeti fényképek fénymásolatain a korabeli kubikus viskók, a nehéz földmunkák pillanatai, gyári munkások, zsellérek el-elmosódott alakjai láthatók. Külön vitrin őrzi a komáromi hajóácsok szerszámait, majd a Szociáldemokrata Párt dokumentumait olvashatjuk, nyilvános gyűlést hirdető plakátokat, egy régi képen a komáromi Szociáldemokrata Párt tagjainak egy csoportja, kezükben a különböző szakszervezeti lapokkal. Az asztalon szakadozott szélű szakszervezeti tagkönyA következő teremben szintén Nagy Márton képe ragadja meg a látogatót, címe a Háború; haldokló, sebesült, véres emberek, és alatta a kézzelfogható bizonyosság: a katonafegyverek, rohamsisakok, töltényhüvelyek a maguk valóságában, mellettük a mozgósítási plakát, fakult, zöld színű tábori lapok, tintaceruzás, kusza írás a családhoz, a hitveshez, alatta a katona- és tiszti sapkák, és egy vasmozsár, beleöntve a dátum - 1917. (A rézmozsarakból és a harangokból ágyúkat öntöttek.) És mindehhez a háttér egy felnagyított kép: egy elsomódott arcú baka a lövészárokban. A következő tablón magyar és orosz hadifoglyok kézimunkái, falvédő, kis faházikó modellje látható. És felettük egy haditemető végtelenségbe nyúló fehér keresztjei. Alattuk a kétnyelvű felirat: tízmillió ember halt meg az első világháborúban! Megint változik a kép: háttér a Téli palota, Lenin beszél a Putyilov művekben. Aztán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatását szemlélhetjük itthon. Plakátok, korabeli képek, a városi nemzetőrség parancsnokának felhívása a lakossághoz. A Magyar Tanácsköztársaság híres plakátjai igéznek meg újra. A Selmecbányái Vörös Újság korabeli sárgult példánya, vörös katonák szabadságos levele, Bitter Ferenc érdekes, faragott pásztorbotjai, melyről a Hétben Gál Sándor írt egy terjedelmes riportot. Egy komáromi vöröskatona, Galgóczy Gyula naplórészlete a Tanácsköztársaság harcairól; a kockás füzetlapokon a szálkás betűk szinte minden kis részletre kiterjednek. Itt láthatók a Szlovák Tanácsköztársaság megalakulásának dokumentumai is, és a Csehszlovák Köztársaság megalakulása utáni időszak munkásmozgalmi harcainak emlékei. A Szociáldemokrata Párt 1920-ben már átalakult nemzetközi (baloldali) szocialista párttá és megalakult a Szocialista Földmunkávek, munkakönyvek, cselédkönyvek . . . Felettük Nagy Márton komáromi festőművész, a munkásmozgalom aktív tagjának eredeti festménye: Sztrájk. Ezeket az arcokat nehéz elfelejteni. Az emberi szenvedély, az elszántság, a gyűlölet, a kétely, bizakodás és bizalmatlanság minden rezdülése leolvasható a képről. A kiállítás termeiben ezen kívül még több Nagy Márton kép látható, mintegy kiegészítve, művészi módon megfogalmazva, alátámasztva a látott dokumentumokat. OZSVALD ÁRPÁD sok Szövetsége. Lapjuk a Világszabadság, szintén itt látható. A képeket az előtérben mezőgazdasági szerszámok, korabeli használati tárgyak egészítik ki. Majd a prágai szocialista baloldal kongresszusáról készült fénymásolatot láthatjuk és Fenyőházát — Ľubochňát. Mellette a Fiatal Kommunista című lap magyar kiadása. Aztán egy hivatalos jelentés arról, hogy Komáromban 1921. májusában alakult meg Csehszlovákia Kommunista Pártjának alapszervezete. Egy szakadozott 2