A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1979-09-29 / 39. szám

Következő számunk tartalmából: Miklósi Péter: DIAGNÓZIS: A GYORSHAJTÁS Mészáros József: „HADD TUDJAK AZ UTÓDOK, MILYEN VOLT ITT A TÁJ" Fister Magda: MEDDIG TART MÉG A PIHENÉS? Ivan Mindoš: DUKLA AZ INTERNACIONALISTA ÖSSZEFOGÁS SZIMBÓLUMA Tarjáni Andor: LIPCSE Az első oldalon riportkép az Ingek, blúzok kötények című írásunkhoz, A címlapon Kontár Gyula, o 24. oldalon Prandl Sándor felvételei A CSEMADOK Központi Bizott­ságának képes hetilapja. Meg­jelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Petemé. Szer­kesztőség: 890 44 Bratislava, Ob­chodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket el­intéz: PNS - Ústredná expedí­cia tlače, 884 19 Bratislava, Gott­­waldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél­kézbesítő. Kéziratokat nem őr­zőnk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Képek, dokumentumok, tárgyak szinte laterna magicaként villannak elénk a tablókról, arcunkba csap a történelem szele. A barna kubikus-talicska nyikor­gását, mintha emlékeimben hallanám újra . . . Egy viharos, szenvedélyekkel, indulatokkal, harcokkal teli korról, a délnyugat-szlovákiai munkásmozgalom hősi korszakáról vallanak a kiállítás tárgyai, melyek így együttesen a lé­nyegre törő mondanivalót, a munkás­osztály történelmet formáló szerepét domborítják ki, mellőzve minden pá­toszt, minden fölösleges magyarázást, tömören, egyszerűen — és mégis torok­szorító döbbenetét érzünk, ha végig­járjuk a termeket. Mácza Mihály, a komáromi (Komár­no) Dunamenti Múzeum dolgozója, ennek az állandó kiállításnak szerve­zője, forgatókönyvírója, összeállítója, készségesen mutatta be a gazdag anyagot, melyet négy járásból (Galan­te, Du na szerda hely, Érsekújvár és Ko­márom) gyűjtöttek össze. A múlt szá­zad utolsó évtizedeitől az 1938-ig ter­jedő időszakot láthatjuk megelevenedni a tablókon, az üveggel fedett asztalo­kon. A kiállítás a már említett kubikus­talicskával kezdődik. Jelképe ez a múlt századi földmunkásmozgalmaknak. A kubikusok nagy területeket bejártak és az új, haladó, forradalmi eszmék egyik élesztői, terjesztői voltak. A háttérben eredeti fényképek fénymásolatain a korabeli kubikus viskók, a nehéz föld­munkák pillanatai, gyári munkások, zsellérek el-elmosódott alakjai látha­tók. Külön vitrin őrzi a komáromi hajó­ácsok szerszámait, majd a Szociál­demokrata Párt dokumentumait olvas­hatjuk, nyilvános gyűlést hirdető plaká­tokat, egy régi képen a komáromi Szo­ciáldemokrata Párt tagjainak egy cso­portja, kezükben a különböző szak­­szervezeti lapokkal. Az asztalon sza­kadozott szélű szakszervezeti tagköny­A következő teremben szintén Nagy Márton képe ragadja meg a látogatót, címe a Háború; haldokló, sebesült, vé­res emberek, és alatta a kézzelfogható bizonyosság: a katonafegyverek, roham­sisakok, töltényhüvelyek a maguk való­ságában, mellettük a mozgósítási pla­kát, fakult, zöld színű tábori lapok, tintaceruzás, kusza írás a családhoz, a hitveshez, alatta a katona- és tiszti sapkák, és egy vasmozsár, beleöntve a dátum - 1917. (A rézmozsarakból és a harangokból ágyúkat öntöttek.) És mindehhez a háttér egy felnagyított kép: egy elsomódott arcú baka a lö­vészárokban. A következő tablón ma­gyar és orosz hadifoglyok kézimunkái, falvédő, kis faházikó modellje látható. És felettük egy haditemető végtelen­ségbe nyúló fehér keresztjei. Alattuk a kétnyelvű felirat: tízmillió ember halt meg az első világháborúban! Megint változik a kép: háttér a Téli palota, Lenin beszél a Putyilov művek­ben. Aztán a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom hatását szemlélhetjük itthon. Plakátok, korabeli képek, a vá­rosi nemzetőrség parancsnokának fel­hívása a lakossághoz. A Magyar Ta­nácsköztársaság híres plakátjai igéznek meg újra. A Selmecbányái Vörös Újság korabeli sárgult példánya, vörös kato­nák szabadságos levele, Bitter Ferenc érdekes, faragott pásztorbotjai, melyről a Hétben Gál Sándor írt egy terjedel­mes riportot. Egy komáromi vöröskato­na, Galgóczy Gyula naplórészlete a Tanácsköztársaság harcairól; a kockás füzetlapokon a szálkás betűk szinte minden kis részletre kiterjednek. Itt lát­hatók a Szlovák Tanácsköztársaság megalakulásának dokumentumai is, és a Csehszlovák Köztársaság megalaku­lása utáni időszak munkásmozgalmi harcainak emlékei. A Szociáldemokrata Párt 1920-ben már átalakult nemzet­közi (baloldali) szocialista párttá és megalakult a Szocialista Földmunká­vek, munkakönyvek, cselédkönyvek . . . Felettük Nagy Márton komáromi festő­művész, a munkásmozgalom aktív tag­jának eredeti festménye: Sztrájk. Eze­ket az arcokat nehéz elfelejteni. Az emberi szenvedély, az elszántság, a gyűlölet, a kétely, bizakodás és bizalmatlanság minden rezdülése le­olvasható a képről. A kiállítás termei­ben ezen kívül még több Nagy Már­ton kép látható, mintegy kiegészítve, művészi módon megfogalmazva, alá­támasztva a látott dokumentumokat. OZSVALD ÁRPÁD sok Szövetsége. Lapjuk a Világ­szabadság, szintén itt látható. A képeket az előtérben mezőgazdasági szerszámok, korabeli használati tárgyak egészítik ki. Majd a prágai szocialista baloldal kongresszusáról készült fény­másolatot láthatjuk és Fenyőházát — Ľubochňát. Mellette a Fiatal Kommu­nista című lap magyar kiadása. Aztán egy hivatalos jelentés arról, hogy Ko­máromban 1921. májusában alakult meg Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak alapszervezete. Egy szakadozott 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom