A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-09-08 / 36. szám
HALLOTTUK OLVASTUK LÁTTOK ■■■■■■■■■ KÖNYV Székülity Péter: A madarak repülni szeretnek A könyv műfaja: irodalmi riportok. Ez áll a cím alatt Annak ellenére, hogy a rühellem a riport, mint műfaj bármiféle szelektálását, osztályozását, most mégis fölvetődik bennem a kérdés: mitől irodalmi egy riport? Vajon attól-e, hogy irodalmias, úgymond „művészies' hangvételben van írva?... Vagy attól, hogy irodalmi témát — irodalmi emlékhelyekről, stb. — dolgoz föl, mint azt errefelé néhányon hiszik?... Ügy gondolom, egyiktől se! Leginkább Szekulity Péter új riportkönyve bizonyítja ezt. Ha mór minden áron szelektálni akarjuk a riportot, mondjuk ilyen jelző odabiggyesztésével, hogy „irodalmi", akkor az legjobban akkor illik rá, ha a riportban, az írásban annyi az őszinteség, az igazmondás, a felelősségérzet, a gondos, pontos, míves munka, mint ebben a kötetben. Talán attól válik irodalommá — irodalmivá! —, művészetté, amitől minden alkotás: nem öncélú. Azt írja meg — és ez már a jól ismert Móricz-mondás —, ami fáj. Ami a riporternek már nagyon nagyon fáj — mert ő alkatánál fogva is kell, hogy lényegesen érzékenyebb legyen a bajokra —, ami mindenkit sajgót. Amit, ha kitereget, mégha személyes élményeket, érzéseket, úgymond, magánügyeket is mesél el, de közérdekűvé , mindenki számára fontossá, mindenki magánügyévé tágítja a kört. A kört, amely körülzár bennünket, mint a burok. Kilépni a körön túlra, átfesziteni a burok falát, repülni engedni a repülni szerető madarat! A szót, a gondolatot, a tehetséget! Ez már egész embert kívánó .komoly írói, emberi munka. Ha úgy tetszik: irodalmi, de nem ez a lényeges! . . . —Zolczer— Háló (Válogatás Heltai Gáspár műveiből) A tizenhatodik század prózaíró nagysága, akinek művei négyszáz évvel keletkezésük után is friss olvasnivalók és nyelvüknek szelleme csodálnivalóan magyar, ez a Heltai Gáspár csak felnőtt fejjel tanult meg magyarul, lévén erdélyi szász sarjadék. Körülményei harcokra kényszerítik, de sorsa mégis a könyv lesz — mondja róla Németh László. Számos elfoglaltsága sem tudja elvonni írótolla mellől. Pedig volt miben forgolódnia: a kolozsvári szász templom prédikátoraként, a Hoffgreff nyomda társtulajdonosaként, majd vezetőjeként és üzletemberként, vállalkozóként: városi közfürdőt építtet, üzlethelyiségeket nyit, papírmalmot alapít, sőt még a sörfőzéssel is megpróbálkozik. S mindezek mellett fordítótársaságot szervez, és sikerrel .néhány könyv kivételével magyarra fordítják az Ó- ás Üjtestamentumot, haláltánc énekeket magyarít, históriásénekekből szerkeszt antológiát, s persze ír, fordít, ír, fordít rendületlenül. A Magyar Tallózó sorozatban Heitai szépirodalmi jellegű munkáiból kapunk válogatást a Ponciánus históriája kivételével, ez ugyanis a közelmúltban jelent meg újra; olcsó kiadásban is kapható volt. A válogatás teljes egészében közli a Hálót, a pápai visszaéléseket és az inkvizíció hataimaskodását támadó művet. Lapjain iszonytató leírását olvashatjuk a pápai hatalom ellen szólókra hálót vonó egyházi-pilitikai rendőrségnek, az inkvizíciónak, a fortélyos vallatásoknak, kínzásoknak és az embert-alázó szellem s testi terrornak. E pamflet ellenkezés mindennel, ami emberi szabadságot sért, szembefordulás a jogtiprással, megfélemlítéssel és az erőszakos meggyőzéssel. A Háló Gonsalvus Reginaidus művéből készült szabad fordítás, János Zsigmond király kérésére és az ő támogatásával jelent meg. Derűsebb olvasmány a Száz fabula; ez a magyarázatokkal, értelmezéssel ellátott ezópusi mesefüzér. A nýelv drámai erejét, a dialógusok lüktető hatását kamatoztatja Heltai a részegségnek és tobzódásnak veszedelmes voltáról szerzett könyvében. S megint a nyelv ereje, ez ízesség emeli Bonfini mester latin nyelvű munkája nyomán írt Krónikát a legolvasmányosabb magyar történelmi munkák közé. S aki esetleg nincs tisztában a telestök, duska, pilés, vitatás szavak értelmével, annak segít a könyvvégi szómagyarázat. A téma iránt erősebben érdeklődőket válogatott bibliográfia igazítja útra. Varga Imre KIÁLLÍTÁS A Tichy testvérek emlékkiállítása A Magyar Nemzeti Galéria, mely pár éve a romjaiból újjávarázsolt Budavári palotának a Dunára tekintő középső traktusában nyert impozáns otthonra, az állandó jelleggel kiállított képanyag mellett nevezetes évfordulók alkalmából időszakos tárlatokat is ;cndez. Az idén nyáron nagy feltűnést keltett a Mednyánsrky László hatalmas életművét reprezentáló tárlat, emellett — különösen számunkra - nem kevésbé érdekes és örvendetes a Tichy testvérek mintegy kétszáz alkotást bemutató emlékkiállítása, amelynek megrendezéséhez, az idősebb fivér, Tichy Gyula születésink centenáriuma, valamint öccse, Kálmán halálának tízéves évfordulója szolgáltatta az impulzust. Annak ellenére, hogy a Rozsnyón született Kálmán mintegy negyven évvel élte túl rimaszombati születésű bátyját, Gyulát, közös vonásuk, hogy mindkettőjük művészi érdeklődése már zsenge ifjúkorban megmutatkozik, hogy mindkettő festő és grafikus, mindketten művelik az irodalmat. Gyula „poétapiktornak" nevezi önmagát —, mindkettő a századeleji formaművészet, az indák kacskaringóira emlékeztető vonalvezetésű szecessziójából indul ki, mindkettő életét nagyrészt Rozsnyón tölti, mindkettőjük témaválasztásában központi helyet foglalnak el a gömöri és szepességi táj jellegzetes motívumai és a felvidéki kisvárosok jellegzetes alakjai, valamint az, hogy mindkettőjük életművének ez az első komplex jellegű bemutatása. Gyula rajztanári diplomát szerez; először Pesten, majd Rozsnyón tanít, de magát a tanítást mindenkor nyűgnek érzi. Korán jelentkező betegsége helyhez köti, s így széles művészi és irodalmi látókörét önképzés útján szerzi. 1920-ban ragadja el a halál. Kezdeti zavartalan periódusának témaválasztása gyakran a történelem („Endre királyfi Bizáncban"), de központi témája a nő is. A századeleji Rozsnyóról készült krúdys hangulatú képei ma már dokumentum jellegűek. Kálmán kezdeti alkotásai, különösen grafikái a szecesszió jegyében születtek, de 1920 után fokozatosan kezd eltávolodni ettől a stílustól, jellegzetes aprótechnikája is irányt vált, színei komorabbá válnak, s a dekoratív felfogástól a realizmus felé hajlanak. A Tichy fivérek ecsettel, metszőtűvel, ceruzával és tollal egyaránt maradandót alkottak. Képeiket szemlélve felmerül a kérdés: mikor rendez már a rozsnyói múzeum is — melynek felvirágoztatása éppen Kálmán nevéhez fűződik — egy Tichy-tárlatot? Varga József HANGLEMEZ Kurtág György: Bornemisza Péter mondásai — Négy Pilinsky-dal A legújabb magyar zene Kurtág György 1963-1968 között komponált, majd negyven perces „concert".-jóval kulminált. Az 1926-ban született Kurtág György ugyanúgy kezdte pályáját, mint kortársai, az ötvenes évek elején. „Koreai kantátát" írt, majd - alig harminc esztendős korában! - egy remek Brácsaversenyt. Aztán nagyot kanyarodott a szerző útja, s három év múltán, Párizsból hazatérve egy teljesen új Kurtág áll a magyar közönség előtt. Zenetörténeti tény immár: Magyarországon Kurtág György írja az első szeriális kompozíciókat, mégpedig 1959-60-ban (Vonósnégyes, Fúvósötös, Nyolc zongoradarab, Nyolc duó). Félévtizedes szeriális „apró formás" tevékenység után, hatvanhárom-hatvannyolc között, mintegy az előbbi korszak betetőzéseként, készül el aztán a „Bornemisza Péter mondásai" című kompozíció, ez a magyar s az egyetemes zeneirodalom egyaránt páratlan és rendhagyó alkotása. Csak gyanítani lehet, hogy a „concerto" csírája eredetileg egy operaterv lehetett, sokáig ígérgette ugyanis a szerző annakidején, épp a hatvanas évek közepén a „Magyar Elektra" megzenésítését. Világos azonban, hogy a szerializmusnak egy olyan tömény iskolája után, melyet Kurtág végigjárt, aligha lehetett immár „operát" írni, legalábbis a műfaj hagyományos értelmezésében semmiképpen sem lehetett. így juthatott végülis, más kiút híján, a „concerto" műfajához. A mű egyébként, melyet Kroó György „A magyar zene 30 éve" című munkájában a második világháború utáni magyar zene legnagyobb alkotásaként ünnepel, szövegét Bornemisza Péter „ördögi kísértések“ című prédikóciós gyűjteményének fragmentumaiból meríti, egy—egy központi téma köré csoportosítva mondanivalóját (Vallomás - Bűn - Halál - Tavasz). Sziklay Erika s Fellegi Ádám, az új magyar zene fáradhatatlan tolmácsai kongeniálisan tolmácsolják ezt a rendkívüli nehéz, buktatókkal teli kompozíciót is. A lemez másik műve Kurtág egy későbbi, s terjedelmileg kisebb kompozíciója, a „Négy dal Pilinszky János verseire". E végletekig „lemeztelenített" alkotások Gáti István remek tolmácsolásában hallhatók. (cselényi) Aranyos kis autó, méghozzá a szó szoros értelmében: ez a Cadillac csakugyan aranyozott, teljes egészében. Egykori tulajdonosa Elvis Presley volt, akinek apósától Terry McDonnel vásárolta meg. Nem tudni, mennyiért, de most igen elégedett, mert jó üzletet csinált: a meseautót 30 000 dollárért adta el egy szaúd-arábiai kereskedőnek. HELLO = BONJOUR dbbobobdddd BBPOBDDQBaiS BBDaaBiaiaB ■ ■ ■ Ml BBSS m m m m CD A parányi számitógépek után megszületett az elektronika legújabb miniatűr készüléke, az elektronikus zsebtolmács. Francia-német, német-angol és egyéb kombinációk^ tartalmazó programokkal készül. Egy New York-i fotoriporter kirakatrendező barátjától kölcsönkért egy műanyag babát, s fejjel lefelé egy szemeteskannába tette. Utána rejtett kamerával fényképezte a járókelők reakcióit. Több mint ezer felvételt készített, és megállapította, hogy az emberesnek vagy nyolcvan százaléka egyáltalán nem figyelt fel a furcsa, sőt meghökkentő látványra. 8
