A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-08-18 / 33. szám
KESZELI FERENC: SOHA TÖBBH-HIROSIMA A távirat New Mexicóból érkezett. A címzett Harry Truman, az Egyesült Államok elnöke volt. „Babies satisfactory born" - szól a rejtjeles szöveg, ami 'magyarra fordítva azt jelenti: „A gyerekek szerencsésen megszülettek." A távirat szövegéből Truman arról értesült, hogy New Mexicóban sikeresen felrobbantották az első kísérleti atombombát. Csakhogy ez angolul, japánul, magyarul s a világ minden nyelvén valójában azt jelentette, hogy a gyerekek meg fognak halni. Nem sokkal később azt is eldöntötték, hol haljanak meg a gyerekek. . . a felnőttek, az aggok, hol pusztuljanak el a növények és az állatok, hol válljon hamuvá a vér, a kő, a beton. A térképeken bekeretezték Hirosima, és Nagaszaki japán városok nevét. Japán, a fasiszta államok egyik legféktelenebb erőssége akkor már egyértelműen elveszítette a második világháborút. Az atombomba bevetésére így az Egyesült Államok érdekei, szerint sem volt már szükség, de Truman és a kormány bizonyítani akart. Hidegvérrel. Úgy gondolták, hogy a mindennél rettenetesebb fegyvert, az atombombát nem elég csupán vitrinben mutogatni, de az atombombával gyilkolni kell, hadd tudja meg az emberiség, hogy mitől kell rettegnie. 1945 augusztus 6-án Jr. Paul W. Tibbets ezredes, az USA 509-es számú különleges repülőszázadának parancsnoka, a személyzet többi tagjával együtt elfoglalta helyét a Enola Gay nevet viselő B-29-es nehézbombázóban. A gép a Mariana szigetek támaszpontján a levegőbe emelkedett. . . Hirosima felett ragyogyott a Nop. Tiszta, szép idő volt, nyár volt, és Japánban sem volt mindenki fasiszta. Kivált azok a gyerekek nem, akik abban az órában ébredtek és indultak el az iskolába. Pontban 8 óra 15 perckor egy Ferebee nevű őrnagy kioldotta a négy mázsás atombombát és Hirosima egén zuhanni kezdett egy hatalmas, semmihez nem hasonlítható veszedelem. 43 másodperccel később az atombomba felrobbant. Becsapódási helye egy többszáz gyerekkel telezsúfolt internátus volt. Tokiói gyerekek voltak, a háború elől menekítették őket a csendesebb Hirosimába. Holttestüket nem kellett eltemetni, mert ami utánuk maradt, az földi maradványnak semmiképpen sem nevezhető. Hirosimában összesen tizennégyezer holttest tűnt el ilyen nyomtalanul. Száznegyvenezer ember meghalt, négyszázezren megsebesültek. Az azóta eltelt harmincnégy esztendő alatt a radioaktív „fekete eső" emberek további tízezreit pusztította el, akik az atomsugárzás káros hatásaitól betegedtek meg. A sugárfertőzés mindmáig szedi áldozatait s minden év augusztus hatodikén, a tragédia évfordulójának napján a hirosimai Béke-park mórványemlékművére felvésik azok nevét, akik az utóbbi tizenkét hónap folyamán haltak meg sugárfertőzés következtében. A márványemlékmű közel százezer áldozat nevét jegyzi, de köztük nincsenek ott azok a nyomoréknak született, vagy meg sem született gyermekek, akik a szülők egészségi károsodása miatt sorolhatók a szómbavehető és számba 16
