A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-06-23 / 25. szám

■b Az építőipar igényei már akkori­ban jóval több anyagot sürgettek, úgyhogy minden tízezer tonna ter­melésfokozás tulajdonképpen kin­cset ért számunkra. Deli Béla veszi át a szót: — Űgyszólván a holtpontról kel­lett kezdenünk mindent, hiszen a gyár termelésnek ezen a. környé­ken nemigen van hagyománya. .. Így aztán elsősorban a saját ta­pasztalatainkon okulva kerestük például a brigádmozgalom leghatá­sosabb eszközeit, a különböző köte­lezettségvállalások erejét, a min­dennapi munka számos gyakorlati kérdésének megoldását. Megtanul­tunk jobb szervezéssel el-elcsípni néhány napot a kemencék, a malom vagy a többi gépi berendezés rend­szeres karbantartási munkálatainak tervezett határidőiből, hogy többet tudjunk termelni. Eleinte bizony, ha kellett, 'hát két kezünk munkáját is kínáltuk. Zökkenőmentesen, jól szervezett műszakokban folyik a munka. A gombaszögi hegyoldal testébe hara­pott kőtörőbői egy 784 méter hosz­­szú köteltárcsás szállítószalag hoz­za a nyersanyagot az üzem csak­nem huszonkét méter magas táro­lóiba. Ezeket a hatalmas silókat ál­landóan töltve tartják, hogy a ter­melés minden körülmények között zavartalan legyen. Innen négy ton­nás adagokban, fölváltva a két ke­mence egyikébe kerül a kiváló mi­nőségű helyi mészkő, majd a ma­lom falja csillapíthatatlan étvágv­­gyal a frissen égetett meszet. Itt dűl el, hogy darabos vagy őrölt for­mában, esetleg oltott mészhidiát­­ként hagyja-e majó cl a gyárkaput az építőiparnak ez a fontos kei!é­­ke? Első pillanatban bizonyára alig­ha gondolná valaki is, hogy havon­ta nyolcszáz-kilencszáz vagonnyi meszet gyártanak itt, ami naponta hatvanöt — hetven összkomfortos lakás anyaga! A központi irányítóteremben kör­ben műszerek. Fölöttük apró lám­pák villognak, a gyár „szívének" ügyeletes kezelője a csomagolót hív­ja: — Mi van veletek? A biztonsági kapcsolóval kénytelen voltam meg­állítani az adagolást. Nem győzitek rakni? Vagy a futószalag hibás? A választ a diszpécserfüzetbe jegyzi. — Rendbe tudjátok hozni? Utána rögtön indítunk. Köszönöm. Most Deli Béla tekint végig az irányítóterem műszerein. — Sokat tanultunk mindannyian — mondja. — Emberekkel bánni, bonyolult szakmai dolgokban eljár­ni. Higgy je el, egy új gyár „be­­futtatása" nem könnyű dolog... Kü­lönösen ha azt is tudatosítja az ember, hogy építkezéseinknek mi­lyen nélkülözhetetlen kötőanyaga a jó minőségű mész. ■ Mint tervasztalon a makett, olyannak látszik a malom tetőte­raszáról a gyártelep és az alattunk fekvő gombaszögi völgy. Jól látni Szalóc apró házait, a végtelen pár­huzamosokként kígyózó vasúti sí­neket, a kőtörő egyes szintjeit, a völgy oldalát borító sűrű erdők va­lószínűtlen zöldjét. Pár lépésnyire tőlünk fehér port pipálnak a ke­mencék. — A következő ötéves tervben ti­zennégy millió korona értékben a kemencékre is szerelünk majd szű­rőberendezéseket — tájékoztat a gyártásvezető. — Bekapcsolásuk után, legalábbis így ígérik a terve­zők, kristálytiszta lesz körülöttünk a levegő, mert a gyár többi részle­gén már az indulás óta jó szolgá­latot teljesítenek az elektromos el­szívó berendezések. — Hát az eddig elillant por?! Az nem tett kárt a környezetben? A gyártásvezető a közeli erdők felé pillant, és csak aztán válaszol. — A szakemberek véleménye sze­rint nem. Ezen a tájon ugyanis na­gyon nedves, savanyú a talaj. A tőlünk elillanó mészpor ezt egy kis­sé feljavította, bár tudjuk, az ilyen talajjavításnak is van határa. Ezért nagyon szorgalmazzuk a hiányzó szűrőberendezések mielőbbi felsze­relését. Alattunk utak, gépek s teljes pompájában a gombaszögi völgy. Deli Bélával (aki falujában, Szi­­licén egyben a helyi CSEMADOK- szervezet elnöke is) egyszerre akad meg tekintetünk a szemközt verő­fényes napsütésben tündöklő szín­padon. .. És mit tesz a véletlen: pillanatok múlva az is kiderül, hogy mindketten nemcsak egyet láttunk, hanem egyet gondoltunk is. ö is, én is — lelki szemeim előtt — a Sajó partjáról a gombaszögi színes kavargást, a színpad körüli nyüzsgést idéztük magunk elé. Tágranyitott szemmel a gyárat, autókat, vagonokat, a nem messzi színpadot, az egész völgyet látni a malomtetőről. Behúnyt szemmel pedig már a ^csizmák dobbanását is hallani; a tarka szoknyák perdülését és a gombaszögi találkozó egész sokszí­nű sokadalmát is látni innen felül­ről. MIKLÓSI PÉTER Prandl Sándor felvételei 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom