A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-05-26 / 21. szám
KORTÁRSAINK Karel Sys Kórei Sýs, o kortórs cseh költészet fiotal nemzedékének legjelentősebb egyénisége, 1946-ban született, és a Rudé právo által kiadott politikai, tudományos és kulturális folyóirat, a TVORBA szerkesztője. Vezető szerepét a fiatof cseh lírában elsősorban annak köszönheti, hogy teljesen egyéni módon, sajátos humorral megfűszerezve tudja összesíteni a valóságos, modern életérzést, az erotikát, a naturalizmust, sőt a merész banalitásokat is. Ezek a jellemző, egyedi vonásai teszik, hogy hongja erősen kicseng az egyébként meglehetősen szűk skálájú mai fiatal cseh költészetből. Az 1969-ben megjelent Newton, rossz almatermés idején című első kötetében még a férfivá és költővé érés verseivel találkozunk. Erősen érezhető rajtuk František Hrubin hatása, akinek egyébként Sýs ajánlotta is ezt a művét. A mindennapok valósága és az egyszerűbb kifejezési formák jelentkeznek az 1972-ben megjelent Kitárulkozott angyal című kötetében. így jut el a költő az 1977-ben kiadott Hosszú búcsúzás című gyűjteményében mai életünk öntudatos elkötelezettséggel való ábrázolásához. Nemzedéktársai közül tőle várják a legtöbbet és ennek megfelelően komoly feladatokkal bízzák meg: jelenleg a Cseh írók Szövetsége által kiadott irodalmi folyóirat lektora. A Hosszú búcsúzás című gyűjtemény magva egy azonos című költemény, amelynek tíz szakaszát rendszerint vailomásszerű prózával vezeti be: a prózai sorok témáját a szülővároskájától, Rychnov nad Knéžnoutól nem messze eső Pisekben átélt diákköri élményeiből meríti. A szóbanforgó rövid, bevezető lírai próza minden nehézség nélkül, úgy, ahogyan fokozatosan hevíti ót az első szerelmi élményekre, a nő — elsősorban a feleség — felé tett első lépésekre való emlékezés. A diákévek leírásával fényt vet saját megnyomorított gyermekkorára, szembeállítva azt mai költői hivatásának sokszínűségével; leírja, hogyan indult el a költészet göröngyös útján, hogyan jutott el a boldogító alkotó munkához, majd — korban is megérve — az állampolgár, a mindennapi élet gondjaihoz. Bár a vallomás jellegű versciklusnak ez a végső kicsengése, a költő mégsem demonstrálja benne kézzelfoghatóan, hogy a költészetnek ajánlotta fel egész életét. Néha ugyan szembenéz a még nagyon is távoli halállal, de csak mint egy fordított messzelátóból. Nagy mértékben ösztönzi Koréi Sýs képzeletét a technika világa, fejlődésének története, elsősorban a repülőgépekkel, motorkerékpárokkal, léghajókkal és más, ugyanilyen jelentős találmányokkal összefüggésben. Ezért szívesen ír verseket Kamii Lhoták festő képeihez, akivel közös ez az érdeklődésük. Kettejük kapcsolata a Végy lélegzetet és repülj (1977) című könyvben mutatkozik meg a legerőteljesebben; a kötetben található bőséges képanyaghoz költői gondolatok társulnak a repüléstechnika kísérleti korszakának történelmi eseményeiről. Sýs itt mintegy verses dokumentációt készített a repülés és a technika fejlődéséről. Kamii Lhoták három párizsi rézkarcához írta meg Karel Sýs a Cseh Bibliofil Társaság számára Jan Neruda Párizsban (1978) című versét, amelyben Nerudo párizsi tartózkodásának költői megéneklése mellett a saját diákéveivel kapcsolatos hazai, szülőföldi élményeknek is hangot ad. Sýs legutóbb (1978-ban) megjelent kötete - Az emlékezet postagalambjai című - szerelmi líráját tartalmazza. Apró, bibliofil kiadás: a Československý spisovateľ kiadóvállalat jelentette meg, Stanislav Vajce festőművész ízléses illusztrációival. A kis könyvecskében összegyűjtötték Sýs eddig irt szerelmi költeményeit, amelyek egészükben nagyon közel állnak a mai fiatal nemzedék érzelmi életéhez. Az érzékiség gátlástalan kinyilvánítósóval érdekes ellentétet alkot a csaknem romantikus kiábrándultság. A gyűjteményes kiadvány további érdekessége, hogy a fiatal költészet egyik fő témájáról, a szerelemről szólván különösen szűkszavúan, hatásosan rövid képekben ad kifejezést a kendőzetlen érzelmeknek, és egyúttal dialektikus ellentétben mutatja meg ezeknek az érzelmeknek az illúziótlanságát. Úgy látszik, hogy Sýsben és a fiatal nemzedék még néhány költőjében, így Jin Žáčekben vagy Cerníkben sok meleg érzés van az úgynevezett családi líra, különösen a gyermekekről írt versek iránt. Ami Karel Sýst illeti, fejlődése — eddigi pályafutása szerint ítélve - még tovább ívelhet, mivel tehetségét reálisan felmérve, jól startolt. A cseh költészetben már ma is sikeres, elismert, ígéretes egyéniségként tartják számon. KAREL CVEJN KAREL SÝS versei: MINDÖRÖKRE Mikor világra jöttél tenyerednek már én voltam egy rovása én ettem, nőttem s mindent megtettem azért hogy rovásaink metszhessék egymást... így csiszolt sorsunk kvarckövének apró szikrája lobogóst s ötven esztendő múlva is benne lesz vérem képében ecseted világos vonása HÁNYADSZOR MÁR? Tegyünk egymás mellé egy réz és egy ón lemezkét meglátogatják egymást a molekulák egyesülnek s megalapítják a bronz családot A szívük biztos nehéz ha o kísérlet után el kell válniuk egymástól A mi búcsúnk még sokkal nehezebb mert lelked nem formálható s az enyém sem hajlik BUDAPESTEN EGYEDÜL Ezernyi lépcsőfok után a leánykebel zihál mint megriasztott fürjmodár Én meg éhesen és kiolvatlan akár gyűrött szalvéta járok: hamis fog a város hibátlan állkapcsában senkim sincs itt Még egy hétig nem ölel meg senki engem meg nem szólít nem ismerek senkit de megborotválkozom az inggallérom végett (L. Gály Olga lorditásai) Z. MINAČOVÁ FELVÉTELE NEKED A lelkem néha kettéhasadt kos volt érzékeim szorgos méhekként rajzottak ki belőle De a királynő ki az utódlás stafétabotját tartod az te vagy 11
