A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-05-26 / 21. szám
Következő számunk tartalmából: Keszeli Ferenc: NYITVA VAN AZ ARANYKAPU ... Miklósi Péter: AKAR EGY MESEKASTÉLY Kortársaink: PILINSZKY JÁNOS Nagy László Endre: A DOBI ISTVÁN GYERMEKVAROSBAN Ozsvald Árpád: A CSILLAGOK FELÉ... Címlapunkon Zdenka Studénková cseh színésznő látható (M. Borský felvétele), a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállala gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Arpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség : 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,- Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 2’1. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Fiľakovo - Fülek. Már távolból feltűnik egy maroknyi dombocska, rajta az omladozó ősrégi vár. Az üszkös romok, messziről, egybeolvadnak a szerényke magaslattal; csupán valamivel közelebb ér•ve vehetők alaposabban szemügyre a néhai erődítmény roskatag, foghíjas falai, amelyek még a törökdúlás korát idézve őrködnek a városka fölött. . . Festői várrom - tűnődik magában az ember Fülek felé közeledve, de amikorra hangosan is megszólalna, a gépkocsi már elsuhan a várrom alatt és felbukkannak az ősi település jelenének jelképei: az ég felé meredő gyárkémények. Fülekén két nagy gyár is van. Az egyik újabb keletű: csupán néhány éve üzemel és Közép-Európa legkorszerűbb bútorgyárai közé tartozik. Jól fölszerelt csarnokaiban főképp elegáns konyhaberendezések készülnek. Gyártásukat az üzemmérnök — a diszpécsertelefon mellett ülve - belső hálózatú ipari televízión figyeli, hogy rögvest intézkedhessen, ha valahol esetleg fennakadás állna elő. De átlépve a gyárkapun már az első benyomás is megnyerő: az ember otthonosan berendezett előcsarnokba jut s kényelmes karosszékbe süppedve várakozhat, amíg a portás intézkedik ügyében. A másik gyár a Kovosmalt, korábbi nevén a Füleki Edény- és Zománcgyár. Régi gyár — új problémák, mondhatnám bevezetőben, egyetlen mondatba sűrítve a Kovosmaltban nyert tapasztalataimat. Itt ugyanis - néhány valóban korszerű automatikus gépsortól eltekintve - sokkal egyszerűbb és hagyományosabb körülmények között folyik a termelés. Pedig ennek az üzemnek a gyártmányait, feltehetően, egy bútorgyárénál, is több ember igényli! Olyan mindennapi közszükségleti cikkek készülnek itt, mint n legkülönfélébb lábasok, fazekak, konyhai húsdarálók, gyümölcsprések; illetve a szén- és villanykályhák, fűtőkazánok meg konyhatűzhelyek szinte valamennyi nálunk kapható belföldi változata. . . Sőt, bátran állíthatom, hogy hazánkban talán nincs is olyan háztartás, ahol nem ismernék a füleki „vasasok" gyártotta termékek valamelyikét; ahol a konyhában vagy a pincében ne lenne ott a zománcgyáriak egy-két „névjegye". Időszerű közgazdasági szóhasználattal élve: a füleki Kovosmalt egyszerű, de alapvetően fontos közszükségleti cikkeket termelő üzem. Olyan gyakorlatias kellékek készülnek itt, amiért mind a nagykereskedelmi, mind a kiskereskedelmi hálózatban — még a termékszerkezet folyamatos alakítása s javítása esetében is — csak alig-alig számítható gazdaságilag előnyös „luxuspótlék". A füleki vasgyár termékeire egyszer kisebb, másszor nagyobb számban — de mindig szükség van. Nálunk is, nálatok is, mindenütt. .. Jó tizenöt évvel ezelőtt a Kovosmalt az ország gépipari üzemeinek egyik legjobbja volt, még a vörös vándorzászló elnyerésével is büszkélkedhetett. Igaz, az össztermelés anyagi értéke azóta többszörösen megnövekedett, az üzem most már évek óta mégis jelentős tervteljesítési gondokkal küzd. Szokatlan ellentétnek tűnő megállapítás az ilyesmi, és kialakulásában számos külső tényező ját-Látogatóban a Kovosmaltban • Régi sztrájkok emléke • Napjaink forradalmisága: szocialista munkaversenv és tervteljesítés f: 1 ' i .. . a zománcgyár kéményeinek egyikére vörös zászlót tűztünk ki!" szott szerepet. Elsősorban a különféle számok s gazdasági mutatók „furfangos" játéka, de a piaci helyzet alakulása, a beruházási építkezések és ezzel szoros kapcsolatban a termelés korszerűsítésének késlekedése is. Gvakran bizonyult szükségesnek a termelési program módosítása, olykor nyersanyaghiányból eredő fennakadás állt elő, amit máskor viszont túlórákkal meg hóvégi mindent-bele — hajrákkal kellett pótolni... És mert a szegény embert általában még ág is húzza, hát az idei esztendőt sem kezdhették zökkenőmentesen: mármár úgy látszott, hogy kiláboltak a hullámvölgyből, ám a januári energiaválság ebben az üzemben is termeléskiesést és kényszerszabadságot eredményezett. A komoly problémák megoldásához szokott fülekiek ma már örömmel újságolják: a téli lemaradás zömét sikerült behozniuk, így minden előzetes reményük megvan arra, hogy teljesítsék az első félév gazdasági tervét! Ez pedig jó kiindulási alapot jelenthetne az egész évi feladatok maradéktalan teljesítéséhez, vagy talán - és ez lenne a valóban nagy siker — akár a túlteljesítésükhöz is. Legalábbis ezen a véleményen van a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottságának régi, illetve márciusban választott új elnöke: Ladislav Palúch és Pintér Róbert. De mert mindketten kiváló ismerői a gyárnak, a riporter bátran bízhat a véleményükben. A több mint hetvenéves Edény- és Zománcgyár udvarán van egy hely, ahol három-négy lépés évtizedeket jelent. Az öreg és az új gyár határa. Pintér Róbert a karomra teszi a kezét.- Tulajdonképpen kétarcú gyár a miénk... Lépten-nyomon, a telep összes zugában a tegnap és a ma találkozik egymással. Ha innen szétnéz, jól láthatja a régi és az új üzemrész közötti különbséget —mondja. — Több helyütt még a harmincas évek kemény bérharcaira és sztrájkjaira emlékező munkás dolgozik a huszonéves szakember mellett; az öntödék vagy a központifűtés-'kazánokat gyártó műhely még századeleji hangulatot idéz, de az a szalag, ahol a divatos Fikoterm villanykályhák készülnek vagy a kádgyártó részleg, az már a jelen. Az ósdi öntödében s a többi régi gépi berendezésen a munka sok apró folyamatát az ember maga végzi; a vadonatúj, tágas csarnokokban viszont a munka neheze a géoek meg az automaták feladata és a munkás inkább csak irányit, felügyel a folyamatok zavartalanságára, a gépek üzembiztonságára. . . Kérdezem a szakszervezeti bizottság újonnan választott elnökét (aki március végéig művezetői beosztásban dolgozott) vajon minként jellemezhetné szép számú munkatársait? Vajon milyen emberek a zománcgyáriak, nem zavarja- e őket ez a hosszan húzódó „kétarcúság"; mi tartotta egybe a gyár munkásságának zömét a közelmúltban, az üzem gazdaságilag bizony eléggé bonyolult időszakában, amikor a kívántnál ritkábban volt nyereségrészesedés vagy évvégi prémium?. . . Beletúr a hajába, aztán elmosolyodik. — Nem csak a munka. . .- Hát akkor?!- A barátság és a közös felelősség is összeköt bennünket. S persze a hagyomány is, elvégre Füleken mindig rangot jelentett zománcgyári munkásnak számítani. Ez valahogy benne van az emberek vérében. — Az utóbbi hét-nyolc évben mégis voltak, akik kiléptek. . . — Volt aki elment. Főleg olyanok, akiknek nem tudtunk a mestervizsgájuknak megfelelő munkát biztosító- • ni. Sajnos, az újjáépítés egyre késlekedett, a gyártási program pedig túl sűrűn változott. A többiek közül nem sokan álltak odébb, az értékesebbje maradt. Napjainkban viszont a gyár nagyarányú korszerűsítése egyben új perspektívákat is jelent. Aki akar, tanulhat. Szakvizsgát tehet, közép- vagy főiskolai végzettséget szerezhet. A dolgozók kezdeményezését viszont a javuló munkafeltételek mellett, a szakmai versenyek és a brigódmozgaľom is serkentik. Ennek kapcsán érdekes adatok kerülnex a noteszomba. A következő ötéves tervidőszakban — a szociális gondoskodás keretében — négyszáz lakásra lesz szükségük és egy mun- , kásszálló építését is megkezdik; fontosnak tartják egy központi üzemi konyha létesítését s végül, de nem 2
