A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-05-05 / 18. szám

I HALLOTTUK lOLVASTUK I LÁTTUK KIÁLLÍTÁS József Attila Emlékmúzeum E házban élte utolsó napjait a nagy magyar murikásköltő, József Attila 1937. XI. 5-től. XII. 3-ig — fogadja a bala­­tonszárszói volt Magda—Penzió, 1972- től József Attila Emlékmúzeum falón lé­vő tábla a látogatókat. Az emlékmúzeum elüt a többi ha­sonló múzeumtól. Nem a költő szemé­lyes használati tárgyait állították ki, mert — mint a tájékoztatóban leírták — azok egy bőröndben elfértek, ahol a költő kéziratait is tartotta. A kiállí­tás rendezőinek célja József Attila ha­talmas szellemi hagyatékának megis­mertetése volt. Az emlékmúzeum hét termében olyan dokumentumok kerültek kiállításra, me­lyek hűen tükrözik a költő nehéz éle­tét, illusztrálják a kort, melyben élt és alkotott, és szólnak a ma emberének a költőhöz való viszonyáról. Láthatjuk József Attila versesköteteinek és mű­fordításainak első kiadásait, megis­merkedhetünk gyerekkori környezetével, tanulóéveivel, bécsi és párizsi éveivel. A kiállított anyag között láthatjuk a szeretett „Mama”, az apa, József Áron és a nővér, József Jolán fényképét, a költőt Thomas Mann társaságában, majd élettársával, Szántó Judittal és barátjával, Illyés Gyulával. A költészet és a zene kapcsolatát Bartók Béla fényképe jelképezi (Medvetánc); elol­vashatjuk Nagy László, Szécsi Mar­git és Juhász Ferenc hozzá írt verseit, láthatjuk Jéan Cocteau és Paul Eluard kéziratát, a költő ki­nagyított kéziratainak fotóit, valamint a verseihez készült illusztrációkat. Az utolsó teremben felejthetetlen élmény a magyar irodalom egyik legszebb sze­relmes versének, az Ódá-nak meghall­gatása Básti Lajos tolmácsolásában. A kiállítás hangulatába nagyszerű­en illeszkednek bele Szabóky Zsolt fo­­tomontázsai, különösen a költő külvá­rosi témájú verseihez készült művész­fotói. Az emlékmúzeumot remélhetőleg mi­nél több csehszlovákiai magyar turista is felkeresi majd, aki a Balaton déli partján tölti szabadságát. (görföl) KÖNYV Juhász Ferenc: Versek és eposzok — Eposzok és versek Impozáns két nagy formátumú kötetben jelentette meg a budapesti Szépirodal­mi könyvkiadó Juhász Ferenc költői életművét a szerző ötvenedik születés­napja alkalmából. Mit mond, hogyan fest a Juhász­életmű ma, több, mint három évtized­nyi szakadatlan vers-áradattal megter­helve? Az összkép természetes tovább­ra is lenyűgöző. Nemcsak a kortárs magyar lírában, de az egyetemes ma­gyar literatúróban is nehezen találnánk párját e nem mindennapi vállalkozás­nak. S minél teljesebb, minél terjedel­mesebb az életmű, a struktúra előre megtervezett méretei folytán, annál im­­ponálóbb az összkép. S ugyancsak éles szem (meg éles fül) kell hozzá, hogy észrevegyük a disszonanciáit. Azt tud­niillik, hogy az elmúlt évtizedek szaka­datlan bő termése ellenére, az életmű igazi csúcsait továbbra is az első kor­szak zöme jelenti. Nevezetesen „A té­kozló ország”, „A virágok hatalma" és a „Harc a fehér báránnyal” című kö­tetek nag^ versei. A második korszak, az olyan kiváló írások ellenére, mint „Az éjszaka képei” vagy az „Anyám", ,,,A halottak királya" és a „Szerelmes hazatántorgásí' egyes részletei, sajnos, nem bírják a versenyt az említett előb­bi nagy versekkel. E második korszak­nak s az egész életműnek a „negatív csúcsát" véleményünk szerint is a „Gyermekdalok" című, több, mint tíz­ezer soros vers-sivatag jelenti, melyen anélkül kénytelen végigzarándokolni a tikkadt vándor, hogy fáradalmát méltó jutalomban részesítő termékeny oázi­sokra vagy legalábbis enyhet adó hűs forrásokra lelne. Igazságtalanok lennénk természete­sen, ha egy olyan hatalmas életművet, amilyen a Juhász Ferencé, s amely párját ritkítja nemcsak a kortárs és az egyetemes magyar irodalomban, de a XX. század világirodalmában is, a kudarcai, negatív csúcsai alapján ítél­nénk meg. Nem is ez volt a célunk, csupán a tisztelet parancsoló két gyűj­teményes kötetet forgatva sajnáljuk, hogy még egy ilyen kaliberű tehetség, amilyen Juhász Ferenc, sem bírja e­­gyenletes magaslatokon tartani az élet­művét, s hogy szemmel láthatóan egy­re több a versei közt a sivatag, mint az oázis. Eggyel vigasztalhatjuk csupán magunkat: az olyan nagy versekkel, mint „A tékozló ország”, a „Vers négy hangra, jajgatásra és könyörgésre", .„A szarvassá, változott fiú kiáltozása a titkok kapujából" s az ezeket körülin­­dázó korabeli versek nagyszerű soroza­tával. Melyek immár elvitathatatlan ré­szét alkotják a klasszikus magyar lírá­nak. Cselényi László A magyar Nemzeti Múzeum Szép kiállítású, ízléses könyvet kapott kezébe az olvasó, a Nemzeti Múzeum megalapításának 175. évfordulójára. Mint tudjuk, a múzeumokat a polgári társadalom hívta létre az oktatás, a kutatás elősegítésére. A Nemzeti Mú­zeumot 1802-ben gróf Széchényi Ferenc alapította, amikor gazdag gyűjtemé­nyét (nyomtatványokat, érméket, kéz­iratokat stb.) hazájának adományozta. A múzeum a pesti pálos kolostorban nyílt meg. 1803. december 10-én, és majd 50 évig József nádor kormányoz­ta. A múzeum közben többször otthont változtatott és ekkor merült fel egy központi múzeumi épület létrehozásának az igénye. Az országgyűlés 500 ezer forintot szavazott meg e nemes célra, A tervezéssel Pollack Mihályt, korának kiváló építészét bízták meg. Az építke­zés 1937. július 22-én kezdődött és 10 évig tartott. A klasszicista stílusú épület mindig a legkiválóbb tudósok otthona volt. Döntő változásokat hozott a felsza­badulás, amikor az 1949. évi múzeumi törvény új utat nyitott a múzeumok te­rületén. A földből előkerült emlék­anyagot állami tulajdonnak nyilvánítot­ta, és kötelezővé tette a régészeti le­letbejelentést. A könyv a történeti bevezető után a mai Nemzeti Múzeumot mutatja be, rengeteg fényképmelléklettel. A könyv­ben bemutatkoznak a múzeum egyes osztályai (a régészeti, középkori, újko­ri osztály, az éremtár stb.), s a rövid ismertetések után a gazdag tárgyi anyag bemutatásával (minden tárgy­hoz rövid tudománytörténeti ismertetés járul) ad számot az eddig tudományos, elméleti és gyűjtőmunkáról. Olyan híres emlékekkel találkozunk itt, mint a szkí­ta álfatalakos bronzcsörgők, a hun áldozati üstök, az avar kori bócsai öv­díszek, a bizánci Monomachos-korona, a kentaur alakú aquamanilé stb. Ügy érzem , a Fülep Ferenc szerkesz­tette könyv méltó módon képviseli a Nemzeti Múzeum eddigi munkáját, és hozzájárul a mai korszerű muzeológia népszerűsítéséhez is. Trugly Sándor HANGLEMEZ Panorama A „Panorama“ címmel a közelmúltban megjelent Supraphon nagylemez tu­lajdonképpen a Studio Brno zenekar és Erik Knirsch profillemeze. A Studio Brno zenekar a közelmúltban ünnepel­te fennállásának 25. évfordulóját és éppen Erik Knirsch volt az, aki negyed­századdal ezelőtt azt a nehéz, de megtisztelő feladatot kapta, hogy a Csehszlovák Rádió Brnói Esztrádzene­­karából alakítson egy olyan tánczene­kart, amely képes lesz a tánczene ha­zai és külföldi sikerszámainak magas színvonalú interpretálására. Hogy Erik Knirsch milyen jól teljesítette a kapott feladatot, azt mi sem bizonyítja job­ban, mint az a tény, hogy a Stúdió Brno zenekar ma már „A kiváló mun­káért" kitüntetés tulajdonosa és szá­mos sikeres hazai és külföldi fellépés és hangversenykörút, számos remek hanglemezfelvétel tanúsítja a zenekar kiváló, magas színvonalú munkáját. Erik Knirsch karmester-zeneszerző is, aki az új, Panoráma című lemez tucat­nyi számából nyolcat hangszerelt. így vált tehát az új lemez nem csupán a Studio Brno zenekar, hanem Erik Knirsch profillemezévé is. Erik Knirsch valóban a hangszerelés nagymestere. Hangszerelési módszerét a könnyedség, az ötletgazdagság, az újitani kész me­részség, az egyes hangszerek lényegé­vel járó sajátosságok és hangeflektu­­sok tervszerű, céltudatos kihasználása, a szólista-virtuózok interpretáló képes­ségeinek kidomboritása jellemzi. Ezért annyira szép és újszerű Henri Betti Č est si bon, Charles Trenet La mer cí­mű közismert darabja Jaroslav Hampo­­lik brilliáns klarinétszólójával, Oliver Toussaint Dolannes Melodie című szá­ma Ľubomír Pleva remek szájharmoni­kaszólójával és Bohumil Sfourač trom­bitaszólójával, Sid Vlavianos Forever and ever című száma Oldfich Körinek altszaxofon szólójával, de sorolhatnám tovább is, hiszen valamennyi szám a Studio Brno zenekar és Erik Knirsch kiváló, magas színvonalú teljesitményét dicséri. A „Melódie strieborného plát­na“ (Az ezüst vetítővászon dallamai), a „Tajuplný ostrov hudby" A zene rejtelmes szigete), a „Svet muzikálov" (A musical-ek világa) című legutóbbi profillemezei után remélhetően az is­mertetett új profillemez is újabb bará­tokat szerez a Studio Brno kiváló ze­nekarának. Sági Tóth Tibor A Lake Placid-i (USA) téli sportköz­pontban működő négylábú mentőszol­gálat tagjai a hagyományos rumos­hordó mellé újabban egy táskát is kap­tak - a díszítéséből kiderül, hogy az olimpia tiszteletére. Sid Pengally kaliforniai lakos 21 évvel ezelőtt elhatározta, hogy hajót épít magának. A hajóépítésröl, persze, fo­galma sem volt. Mindent könyvekből tanult meg, soha senkitől nem kért ta­nácsot. Bevallotta, hogy a 21 év alatt bizony sok nehézségbe ütközött, de most boldog, mert a kis hajó elkészült. Nyugdíjas napjaiban kellemesen töltheti rajta az időt. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom