A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-05-05 / 18. szám
I HALLOTTUK lOLVASTUK I LÁTTUK KIÁLLÍTÁS József Attila Emlékmúzeum E házban élte utolsó napjait a nagy magyar murikásköltő, József Attila 1937. XI. 5-től. XII. 3-ig — fogadja a balatonszárszói volt Magda—Penzió, 1972- től József Attila Emlékmúzeum falón lévő tábla a látogatókat. Az emlékmúzeum elüt a többi hasonló múzeumtól. Nem a költő személyes használati tárgyait állították ki, mert — mint a tájékoztatóban leírták — azok egy bőröndben elfértek, ahol a költő kéziratait is tartotta. A kiállítás rendezőinek célja József Attila hatalmas szellemi hagyatékának megismertetése volt. Az emlékmúzeum hét termében olyan dokumentumok kerültek kiállításra, melyek hűen tükrözik a költő nehéz életét, illusztrálják a kort, melyben élt és alkotott, és szólnak a ma emberének a költőhöz való viszonyáról. Láthatjuk József Attila versesköteteinek és műfordításainak első kiadásait, megismerkedhetünk gyerekkori környezetével, tanulóéveivel, bécsi és párizsi éveivel. A kiállított anyag között láthatjuk a szeretett „Mama”, az apa, József Áron és a nővér, József Jolán fényképét, a költőt Thomas Mann társaságában, majd élettársával, Szántó Judittal és barátjával, Illyés Gyulával. A költészet és a zene kapcsolatát Bartók Béla fényképe jelképezi (Medvetánc); elolvashatjuk Nagy László, Szécsi Margit és Juhász Ferenc hozzá írt verseit, láthatjuk Jéan Cocteau és Paul Eluard kéziratát, a költő kinagyított kéziratainak fotóit, valamint a verseihez készült illusztrációkat. Az utolsó teremben felejthetetlen élmény a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes versének, az Ódá-nak meghallgatása Básti Lajos tolmácsolásában. A kiállítás hangulatába nagyszerűen illeszkednek bele Szabóky Zsolt fotomontázsai, különösen a költő külvárosi témájú verseihez készült művészfotói. Az emlékmúzeumot remélhetőleg minél több csehszlovákiai magyar turista is felkeresi majd, aki a Balaton déli partján tölti szabadságát. (görföl) KÖNYV Juhász Ferenc: Versek és eposzok — Eposzok és versek Impozáns két nagy formátumú kötetben jelentette meg a budapesti Szépirodalmi könyvkiadó Juhász Ferenc költői életművét a szerző ötvenedik születésnapja alkalmából. Mit mond, hogyan fest a Juhászéletmű ma, több, mint három évtizednyi szakadatlan vers-áradattal megterhelve? Az összkép természetes továbbra is lenyűgöző. Nemcsak a kortárs magyar lírában, de az egyetemes magyar literatúróban is nehezen találnánk párját e nem mindennapi vállalkozásnak. S minél teljesebb, minél terjedelmesebb az életmű, a struktúra előre megtervezett méretei folytán, annál imponálóbb az összkép. S ugyancsak éles szem (meg éles fül) kell hozzá, hogy észrevegyük a disszonanciáit. Azt tudniillik, hogy az elmúlt évtizedek szakadatlan bő termése ellenére, az életmű igazi csúcsait továbbra is az első korszak zöme jelenti. Nevezetesen „A tékozló ország”, „A virágok hatalma" és a „Harc a fehér báránnyal” című kötetek nag^ versei. A második korszak, az olyan kiváló írások ellenére, mint „Az éjszaka képei” vagy az „Anyám", ,,,A halottak királya" és a „Szerelmes hazatántorgásí' egyes részletei, sajnos, nem bírják a versenyt az említett előbbi nagy versekkel. E második korszaknak s az egész életműnek a „negatív csúcsát" véleményünk szerint is a „Gyermekdalok" című, több, mint tízezer soros vers-sivatag jelenti, melyen anélkül kénytelen végigzarándokolni a tikkadt vándor, hogy fáradalmát méltó jutalomban részesítő termékeny oázisokra vagy legalábbis enyhet adó hűs forrásokra lelne. Igazságtalanok lennénk természetesen, ha egy olyan hatalmas életművet, amilyen a Juhász Ferencé, s amely párját ritkítja nemcsak a kortárs és az egyetemes magyar irodalomban, de a XX. század világirodalmában is, a kudarcai, negatív csúcsai alapján ítélnénk meg. Nem is ez volt a célunk, csupán a tisztelet parancsoló két gyűjteményes kötetet forgatva sajnáljuk, hogy még egy ilyen kaliberű tehetség, amilyen Juhász Ferenc, sem bírja egyenletes magaslatokon tartani az életművét, s hogy szemmel láthatóan egyre több a versei közt a sivatag, mint az oázis. Eggyel vigasztalhatjuk csupán magunkat: az olyan nagy versekkel, mint „A tékozló ország”, a „Vers négy hangra, jajgatásra és könyörgésre", .„A szarvassá, változott fiú kiáltozása a titkok kapujából" s az ezeket körülindázó korabeli versek nagyszerű sorozatával. Melyek immár elvitathatatlan részét alkotják a klasszikus magyar lírának. Cselényi László A magyar Nemzeti Múzeum Szép kiállítású, ízléses könyvet kapott kezébe az olvasó, a Nemzeti Múzeum megalapításának 175. évfordulójára. Mint tudjuk, a múzeumokat a polgári társadalom hívta létre az oktatás, a kutatás elősegítésére. A Nemzeti Múzeumot 1802-ben gróf Széchényi Ferenc alapította, amikor gazdag gyűjteményét (nyomtatványokat, érméket, kéziratokat stb.) hazájának adományozta. A múzeum a pesti pálos kolostorban nyílt meg. 1803. december 10-én, és majd 50 évig József nádor kormányozta. A múzeum közben többször otthont változtatott és ekkor merült fel egy központi múzeumi épület létrehozásának az igénye. Az országgyűlés 500 ezer forintot szavazott meg e nemes célra, A tervezéssel Pollack Mihályt, korának kiváló építészét bízták meg. Az építkezés 1937. július 22-én kezdődött és 10 évig tartott. A klasszicista stílusú épület mindig a legkiválóbb tudósok otthona volt. Döntő változásokat hozott a felszabadulás, amikor az 1949. évi múzeumi törvény új utat nyitott a múzeumok területén. A földből előkerült emlékanyagot állami tulajdonnak nyilvánította, és kötelezővé tette a régészeti leletbejelentést. A könyv a történeti bevezető után a mai Nemzeti Múzeumot mutatja be, rengeteg fényképmelléklettel. A könyvben bemutatkoznak a múzeum egyes osztályai (a régészeti, középkori, újkori osztály, az éremtár stb.), s a rövid ismertetések után a gazdag tárgyi anyag bemutatásával (minden tárgyhoz rövid tudománytörténeti ismertetés járul) ad számot az eddig tudományos, elméleti és gyűjtőmunkáról. Olyan híres emlékekkel találkozunk itt, mint a szkíta álfatalakos bronzcsörgők, a hun áldozati üstök, az avar kori bócsai övdíszek, a bizánci Monomachos-korona, a kentaur alakú aquamanilé stb. Ügy érzem , a Fülep Ferenc szerkesztette könyv méltó módon képviseli a Nemzeti Múzeum eddigi munkáját, és hozzájárul a mai korszerű muzeológia népszerűsítéséhez is. Trugly Sándor HANGLEMEZ Panorama A „Panorama“ címmel a közelmúltban megjelent Supraphon nagylemez tulajdonképpen a Studio Brno zenekar és Erik Knirsch profillemeze. A Studio Brno zenekar a közelmúltban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját és éppen Erik Knirsch volt az, aki negyedszázaddal ezelőtt azt a nehéz, de megtisztelő feladatot kapta, hogy a Csehszlovák Rádió Brnói Esztrádzenekarából alakítson egy olyan tánczenekart, amely képes lesz a tánczene hazai és külföldi sikerszámainak magas színvonalú interpretálására. Hogy Erik Knirsch milyen jól teljesítette a kapott feladatot, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a Stúdió Brno zenekar ma már „A kiváló munkáért" kitüntetés tulajdonosa és számos sikeres hazai és külföldi fellépés és hangversenykörút, számos remek hanglemezfelvétel tanúsítja a zenekar kiváló, magas színvonalú munkáját. Erik Knirsch karmester-zeneszerző is, aki az új, Panoráma című lemez tucatnyi számából nyolcat hangszerelt. így vált tehát az új lemez nem csupán a Studio Brno zenekar, hanem Erik Knirsch profillemezévé is. Erik Knirsch valóban a hangszerelés nagymestere. Hangszerelési módszerét a könnyedség, az ötletgazdagság, az újitani kész merészség, az egyes hangszerek lényegével járó sajátosságok és hangeflektusok tervszerű, céltudatos kihasználása, a szólista-virtuózok interpretáló képességeinek kidomboritása jellemzi. Ezért annyira szép és újszerű Henri Betti Č est si bon, Charles Trenet La mer című közismert darabja Jaroslav Hampolik brilliáns klarinétszólójával, Oliver Toussaint Dolannes Melodie című száma Ľubomír Pleva remek szájharmonikaszólójával és Bohumil Sfourač trombitaszólójával, Sid Vlavianos Forever and ever című száma Oldfich Körinek altszaxofon szólójával, de sorolhatnám tovább is, hiszen valamennyi szám a Studio Brno zenekar és Erik Knirsch kiváló, magas színvonalú teljesitményét dicséri. A „Melódie strieborného plátna“ (Az ezüst vetítővászon dallamai), a „Tajuplný ostrov hudby" A zene rejtelmes szigete), a „Svet muzikálov" (A musical-ek világa) című legutóbbi profillemezei után remélhetően az ismertetett új profillemez is újabb barátokat szerez a Studio Brno kiváló zenekarának. Sági Tóth Tibor A Lake Placid-i (USA) téli sportközpontban működő négylábú mentőszolgálat tagjai a hagyományos rumoshordó mellé újabban egy táskát is kaptak - a díszítéséből kiderül, hogy az olimpia tiszteletére. Sid Pengally kaliforniai lakos 21 évvel ezelőtt elhatározta, hogy hajót épít magának. A hajóépítésröl, persze, fogalma sem volt. Mindent könyvekből tanult meg, soha senkitől nem kért tanácsot. Bevallotta, hogy a 21 év alatt bizony sok nehézségbe ütközött, de most boldog, mert a kis hajó elkészült. Nyugdíjas napjaiban kellemesen töltheti rajta az időt. 8
