A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-21 / 16. szám
HALLOTTUK OLVASTUK LÁTTUK KÖNYV Vorga Imre: Sárkányölő Jankó Ha gyerek lennék, bizonyosan nagy örömet szerezne Varga Imre legújabb könyve. Nemcsak a mesés illusztrációk miatt, amik Turcsan László kezemunkáját dicsérik, hanem a tündérmese varázslatos nyelve jóvoltából is. Nekünk, felnőtteknek a történet ismert: a szegény ember két gyerekének nyomorú sorsa, a gonosz boszorkány ármánykodása, a rablók kegyetlensége (amit a bűnhődésnél az sem enyhít, hogy megszánják a két árvát), az elbűvölt medve és oroszlán segítőkészsége a jótett fejében, a szépséges királykisasszonyt követelő hétfejű sárkány legyőzése, a győztes jussára és dicsőségére pályázó udvari lovász cselszövése, s végül az igazsságtétel: a jó elnyeri jutalmát, a gonosz a büntetését, s az elvarázsolt jegyesek visszanyerik emberi alakjukat, hogy pompás lakodalmat üljenek. Mi adja mégis a vonzerőt, ami minket is ennek az irreális történetnek (mert mese) végigolvasására késztet, hogy élvezettel nyitjuk ki bárhol és belemerülünk a szövegbe? Gyerekkorunk utáni nosztalgiánk talán kevésnek bizonyulna ehhez, hiszen hány mesekönyvet teszünk félre végleg az első oldalak olvasása után. Erre Varga Imre költői nyelve az egyetlen magyarázat, aki a mese verses feldolgozásával a Kalevala, a Csongor és Tünde s a János vitéz hangulatába csábít minket, s ezért legfeljebb azok féltékenykedhetnek, akik elfelejtették játszani, elfelejtették a mesék és játékok etikai tanulságait, s a költészetet kiszáradt tónak nézik. Ami gyerekeink számára még eleven gondolatvilágot (világképet) jelent, az számunkra mítoszmentesen is szépség. S a mese olyan erkölcsi értékítéletekre késztet, amilyenekkel valós gyakorlatunkban talán félünk szembenézni, s az olvasó nemcsak a szöveg stílusával gyarapíthatja anyanyelvi ismereteit, hanem a cselekmény választási lehetőségeinek döntésre ösztönző nagyszerűsége által is. Amikor pl. a cselszövő bemutatja a sárkányfejeket és erre válaszul a valódi győztes a nyelvek birtokában nyer igazságot. Varga Imre költői bizonyítványa egy újabb jelessel gazdagodott, ami a mi javunkat szolgálja. Molnár László Niklai hagyományok Emlékoszlop a jó „Börzsönyi" uraságnak. Emelte a niklai lakosok segítségével Hársházi István, 1978-ban. Suszter maradjon a kaptafánál? A szóbanforgó emlékoszlop — a Niklai hagyományok című kétszázoldalas, sokszorosítási eljárással: a Somogy-megyei Múzeumok Igazgatósága által Kaposvárott kiadott könyv — a közmondás cáfolata. Szerzője a hat elemi elvégzése után a cipészmesterséget tanulja ki. Annak ellenére, hogy — mint azt a kötet szerkesztője, a terjedelmes előszó írója, Honfi István leírja — szeretett volna tovább tanulni, és már gyermekkorában is írogatott, a továbbtanulási vágyak valóra váltására nem adatott meg néki a lehetőség. Mestersége gyakorlása mellett azonban egyre több időt szentel az írásnak. A harmincas években az Új Somogybán két folytatásos kisregénye jelenik meg. Ismerősei között találjuk Sinka Istvánt és Veres Pétert; találkozik József Attilával is. Sinka tanácsára kezd versek helyett prózát írni. Elemista korában, tanítója biztatására lát neki a falu hagyományai, történeti összegyűjtésének, feldolgozásának. A „Niklai hagyományok”-ban a Berzsenyi Dániel személyéhez kötődő rövidebb-hosszobb történeteket tárja az olvasó elé, kiegészítve a niklai betyártörténetekkel, valamint az 1848—49-es szabadságharc és az őszirózsás forradalom egy-egy eseményének leírásával. A nép rengeteg apróbb-nagyobb epizódot őrzött meg, terjesztett szájhagyomány útján „a jó Dani uraságról". Berzsenyiről. S habár az öregeknél gyűjtött történeteknek néhány esetben olvasmányélmény, vagy a Berzsenyi leszármazottak által terjesztett történetek az alapja, a papírra vetett sorok népnyelven íródnak, a történetek olyan élvezetesen, ízesen, kereken, gördülékenyen, olvasmányos formában jelennek meg, mint azok, melyek csak Niklán, a niklai jobbágyok, vagy azok leszármazottai között voltak ismeretesek. A mondákban, anekdotákban a nép szeretetét, ragaszkodását, tiszteletét élvező, emberséges költő jelenik meg előttünk. A síremlékéhez kibányászott kövektől még az öreg bakonyi betyár, Kuruc Jancsi is így búcsúzik: „örökké hirdessétek az ü nagy dicsőségét és halhatatlanságát. ín esmérvén ütet ifjú korátu fogva, szerette a szögény népet. Istápulta ükét, bajban és szükségleteikben mindenkor mellettük állt, a szögény nép mellett. . . örökké éljen a magyarság tőikében és szüvében.” (görföl) FILM Fellini: Casanova „Fellini önmagához következetes művész. Nem érdeklik divatáramlatok; nem az éppen magasztalt kolléga műveire kacsintva akar a sikernek hódolni; jelentéktelen szakmai áramlatok, klikkek, kritikusi és rendezői csoportosulások iránt közömbös marad; makacsul arról beszél a mozgóképek nyelvén, ami igazán érdekli, s ami élménye. Közben — mellesleg — sikere van..." — olvashatjuk Nemeskürty István kiváló Fellini-monográfiájában. E találó szavak a mester egyetlen művére sem illenek jobban, mint az 1976-ban készült Casanovára, amelyet monográfiája írása közben még nem ismerhetett Nemeskürty. Budapesten már látható a világhírű olasz rendező kétrészes hatalmas alkotása, a „Casanova". S a nagyhírű XVIII. századi velencei kalandor élettörténetének s borsos kalandjainak vászonra vitelével Fellini újból s immár végérvényesen meggyőzött mindanynyiunkat arról, hogy az ő esetében valóban nem csupán egy-egy többé-kevésbé érdekes történet adaptációjáról van szó, hanem sokkal többről: tudatos, filozófiai megalapozottságú szerves életműről. A Casanovával tulajdonképpen trilógiává bővült az az egynemű, egyazon problematikájú életanyag, amelynek első része az „Édes élet", második része pedig az 1969-ben készült Szatirikon volt. Ez utóbbi bemutatója után mindenki előtt kézzel fogható volt a párhuzam: Fellini a XX. század után az ókori Róma „édes élet"-ét is megcsinálta. A Casanovával most ugyanezt teszi, XVIII. századi környezetbe adaptálva a „dolce vitát", ez is világos mindenki előtt. S ha a filmek keletkezési sorrendjét történelmi sorrendre cseréljük fel, akkor így fest a trilógia; Szatirikon — Casanova — Édes élet. Mi újat, milyen többletet hozott a most látható film az előbbi kettőhöz s általában az eddigi Fellini-életműhöz viszonyítva? Az első. azonnal szembeötlő élmény: a hatalmas, érett mesterségbeli tudás. Talán furcsa ezt egy világhírű, művészete csúcsán álló mesterrel kapcsolatban említeni, de így igaz: Fellini számára nincs lehetetlen. Olyan magabiztos a történet s a szereplők mozgatásában egyaránt, hogy az alighanem a legmagasabb szint az egyetemes filmművészetben, Eizensteint, Renoirt, Antonionit, Bergmant is beleértve. A másik: a filozófia. Nyilvánvaló, hogy amit látunk, az nem a kalandor velencei önéletírásának film-adaptációja, hanem az önéletirás-ihlette, Fellini-megálmodta XX. századi Casanova. A szereplők közül, hely híján Csupán a zseniálisan csúnya Donald Sutherlandot, Casanova 'megszemélyesítőjét emeljük ki. (cselényi) HANGLEMEZ Neoton disco Megalakulása óla érdekes utat tett meg a Neoton. Első, még kiforratlan nagylemezüket hatéves szünet után követte csupán a második, majd rövid időközökben még kettő. A dallamos tánczenéről áttértek a diszkózenére és a „Neoton disco” már ennek a jegyében látott napvilágot. Azt, hogy egy diszkófelvétel mikor sikeres, több tényező határozza meg, de a könnyen megjegyezhető dallam és kemény ritmus mindenképpen szükséges. A Neoton Família a dallamokat kettő kivételével külföldön találta meg, csupán a hangszerelés saját munkájuk. Tehát a sikeres dallam adott, viszont annak oka, hogy a lemez nem tartozik az élvonalbeli diszkólemezek közé, éppen a hangszerelés. A vezető diszkózenekarokat (Boney M.; Bee Gees; stb.) éppen az különbözteti meg a megszámlálhatatlan hasonló stílusú együttestől, hogy egyéni stilusuk van, pár taktus után felismerhetők. Ezen a lemezen sajnos éppen ez az egyéni stílus hiányzik. A dob, basszusgitár, nagy mértékben a gitár is csupán a ritmust szolgálja, és erre az alapra keverték rá a dallamot adó vonószenekart, fúvósokat és az éneket. A lemezt hallgatva a hallgatót nem sok meglepetés éri. A legeredetibb részek azok, ahol a vendégzenész Babos Gyula gitározik. A Neoton Família tagjai jó zenészek és énekesek, de hiányzik egy kiemelkedő egyéniség közülük, aki formálná stílusukat, és egyéni hangulatot adna számaiknak. Talán túl keménynek tetszenek ezek a szavak, de egy ilyen gazdag múlttal és nem kis rutinnal rendelkező együttessel szemben nagyobbak az igények, mint például a Kati és a Kerek pereccel szemben. A Neoton Famíliának szembe kell néznie a problémákkal, és meg kell ezeket oldania, mert különben könnyen az elszürkülés veszélye fenyegeti őket. Ha továbbra is ezen a szinten maradnak, Magyarországon még sokáig az élvonalba tartozhatnak. Ha azonban külföldön is sikereket akarnak elérni, akkor valami újat, valami egyénit kell felmutatniuk. Gyurovszky László ONNAN Lengyelország leghíresebb, Rozewieben álló világítótornyát - amely Stefan Žeromski nevét viseli - a gdanski „Mostostal" brigádja 8 méterrel „megemelte" (eddig 27 m magas volt). A toronysisak eltávolitása után beemelték a magasító szegmenset. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban nemrég adták át rendeltetésének a harmonikusan a tájba illeszkedő, modern technológiával készült, de stílusában a hagyományokat követő Nemzetközi Barátság Múzeumát. Az ötemeletes épület belső díszítésében is a komotivumait használták Ezt a traktort nyilván joggal tartják legnagyobbnak a világon. Súlya 43 000 kiló, 760 lóerős, 16 hengeres motor hajtja, magassága 4,5 méter. Majd kilenc méter széles ekesort vontat, 70 cm mélységig szánt. Nagy Búd a neve, s egy amerikai farmon von „állósbon". 8
