A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-21 / 16. szám
FOGADÁS A PRÁGAI VÁRBAN KÉPES KRÓNIKA Gustav Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök április 4-én a prágai várban fogadta a testvéri szocialista országok karhatalmi szerveinek képviselőit, akik a szocialista társadalom védelme és a szocialista országok lakossága biztonsága megszilárdításának kérdéseiről rendezett nemzetközi értekezleten vettek részt. KOSZORÚZÁS! ÜNNEPSÉG BRATISLAVÁBAN Bratislava felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából április 4-én a városi párt- és állami szervek képviselői kegyeletes ünnepség keretében elhelyezték koszorúikat a slavíni hősi emlékműnél, ahol a szlovák főváros felszabadításáért folyt harcokban életüket áldozott több mint hatezer hős szovjet katona nyugszik. LENIN TANÍTÁSA MA IS IDŐSZERŰ Április 22-én az egész haladó emberiség hálával és kegyeletlel emlékezik meg Vlagyimir lljics Leninről, Marx és Engels mellett az emberiség legnagyobb szocialista gondolkodójáról, a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a világ első szocialista államának megalapítójáról, az oroszországi forradalom és a nemzetközi munkásmozgalom lángeszű vezéréről születésének 109. évfordulója alkalmából. Lenin egész életét a munkásosztály és az egész dolgozó nép felszabadításának, a kapitalista önkényuralom és minden kizsákmányolás megszüntetésének szentelte. Megvédte Marx és Engels tanításait a különféle revizionisták és opportunisták támadásaival és hamisításaival szemben, s szembeszállt a marxizmust dogmaként alkalmazókkal. Nagyszerű példát mutatott arra, hogyan kell tovább fejleszteni Marx és Engels tanait a változott történelmi viszonyok között, a proletárforradalmak korszakában. Elemezte az imperializmust, és arra a következtetésre jutott, hogy a szocialista forradalom győzelmet arathat egy országban is, ott, ahol az imperializmus lánca a leggyengébb. Kidolgozta a polgári forradalomból a szocialista forradalomban való átmenet kérdéseit, a szocialista forradalom elvi és gyakorlati kérdéseit, a szocializmus építésének legfőbb elveit, a szocialista állam leiadatait, a szovjetek országának bélés külpolitikáját. Létrehozta és vezette azt az új típusú forradalmi pártot, amely képes a szocialista forradalom, a szocialista állam vezetésére. A marxizmus-leninizmus hatalmas eszmei fegyvere lett a világ dolgozóinak és élcsapatuknak: a kommunista és munkáspártoknak a társadalom forradalmi átalakításáért vívott harcukban. A marxizmus-leninizmust korunkban a szocialista országok, a kommunista és munkáspártolt tapasztalatai gazdagítják. Lenin tanítása - a leninizmus - a mai korszaknak, az imperializmus és a proletárforradalmak korszakának marxizmusa, amelyet követve a Földnek immár több mint egy milliárd lakosa szabadult meg a kapitalista elnyomástól és kizsákmányolástól, s lépett a szocializmushoz, a kommunizmushoz vezető útra. Lenin tanítása napjainkban sem veszített időszerűségéből, sőt a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elve egyre nagyobb teret hódit a mai osztálymegosztottságú világban. A szocialista országok harcolnak a békés egymás mellett élés elvének érvényesítéséért, mert ez kedvező feltételeket teremt o fejlett szocialista társadalom építéséhez és a társadalmi haladáshoz. Az erőviszonyok eltolódása a szocializmus, a béke erői javára kedvezőbb lehetőségeket teremt e politika megvalósításához, ahhoz, hogy az imperialistákat rákényszeritsék a békés egymás mellett élés normáinak betartására. Peking egyoldalúan felmondta a szovjet-kínai szerződést A MAOISTÁK ÚJABB ÁRULÁSA KIVÉGEZTÉK ALI BHUTTÓT Április 4-én a rawalpindi börtönben végrehajtották a kötél általi halálra szóló ítéletet Zulfikar Ali Bhuttó volt pakisztáni miniszterelnökön. A bíróság bűnösnek találta abban, hogy a vádirat szerint miniszterelnöksége idején utasítást adott egyik politikai ellenfelének meggyilkolására. ČSTK felvételek MAGAS ÁLLAMI KITÜNTETÉS ĽUDOVÍT PEZLÁRNAK A köztársasági elnök Ľudovít Pezlárt, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának 50. születésnapja alkalmából a Győzelmes Február Érdemrendet adományozta. A kitüntetést március 29-én Jozef Lenárt, o CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára adta át a jubilánsnak. Az Üj Kína hírügynökség bejelentette: a pekingi vezetés egyoldalúan felmondta a szovjet-kínai barátsági, szövetségi és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Erről, az egyébként már várható lépésről az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága döntött. A Moszkvában 1950. február 14-én - négy és fél hónappal a Kínai Népköztársaság kikiáltása után - 30 évre megkötött szerződés nemcsak katonai védelmet, hanem kiterjedt gazdasági segítséget is biztosított a fiatal kínai államnak. A szerződéssel egyidőben aláírt megállapodásokban a Szovjetunió térítés nélkül lemondott Kína javára részesedéséről a közös igazgatású Csangcsun vasúttársaságban, valamint a japánoktól 1945-ben visszafoglalt és azóta közös szovjet-kínai igazgatás alatt volt Talien és Port Arthur (kínaiul: Lüshun) kikötőkről. Ugyanakkor a Szovjetunió 300 millió dollár hosszúlejáratú hitelt nyújtott, egyszázalékos kamatláb mellett, Kínának. Áz Új Kína hírügynökség akkor a szerződés megkötését kommentálva idézte Mao Ce-tung szavait: „A Szovjetuniónak ezek a baráti cselekedetei sohasem merülnek feledésbe a kínai nép-körében .. ." A szerződés ratifikálása utón 1950. április 11-én lépett hatályba, azzal, hogy érvénye a harminc év elteltével további öt évre automatikusan meghosszabbodik, amennyiben a szerződő felek egyike lejárta előtt egy évvel fel nem mondja. Ezt most megtette a pekingi vezetés. A szovjet-kínai szerződés felmondására már tavaly célzott Teng Hsziaoping kínai miniszterelnök-helyettes, amikor japán újságíróknak adott interjújában kijelentette, hogy Kína formálisan is anullálni kívánja ez a szerződést, mert ezt „már régen nem ismeri el". A kínai árulás betetőzését nemcsak a szovjet—kínai határon végrehajtott fegyveres provokációk jelentették, hanem főként az idei februári Vietnam elleni agresszió. A szovjet—kínai szerződés felmondása azzal a tanulsággal jár, hogy a jelenlegi pekingi vezetést hegemonisztikus terveinek megvalósítása útján semmiféle nemzetközi vagy bilaterális kötelezettség sem tartóztatja fel, hogy a maoistáknak nem lehet hinni a szavában, amit a maoisták szomszédaiknak vagy a világnak adtak. Kína a jelenlegi pekingi vezetés alatt a háborús veszély fő tűzfészkévé lett. Kína agreszszív cselekedeteiért azonban nemcsak a pekingi vezetés viseli a felelősséget, hanem azok a nyugati imperialista erők is, amelyek igyekeznek korszerű fegyverekkel ellátni az agresszort, s egész jóváhagyó magatartásukkal hasonló cselekedetekre buzdítják, mint amilyen a szocialista Vietnam elleni támadás volt. 5