A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-21 / 16. szám
CSEMADOK A CSEMADOK rimaszombati (Rimavská Sobota) helyi szervezetének keretében működő Tompa Mihály “Klub sokéves rendszeres és sikeres tevékenységre tekinthet vissza. Egyik alelnöke voltam a klubnak ez év tavaszáig. Ekkor engem választottak meg a klub új elnökévé, mivel volt elnökünk, Pál Lászlóné, kismama lett. Még egy megtiszteltetés ért az idén: tagja lettem a CSEMADOK KB Központi Művelődési Klubtanácsának. Mindkét poszton igyekszem hasznosan helytállni, így hálálva meg az irántam tanúsított bizalmat. A klub vezetősége jól összekovácsolódott együttes, s meggyőződésem, hogy az alelnökök - dr. Nyitrai László, Munkáné F. Ilona és Illés Rozália — lelkes buzgólkodása a jövőben sem fog lankadni. A vezetőség munkáját aktivisták segítik. Munkánkat a jövőben is eredeti célkitűzéseinknek megfelelően óhajtjuk folytatni, kibővítve és módosítva mindazzal, amit a Központi Művelődési Klubtanács által kibocsátott mintaalapszabályzatból viszonyainkra alkalmazhatunk. A szocialista embertípus kialakítására vonatkozó párthatározatokból kiindulva, az emberek általános műveltségének gyarapítását, ismereteik további bővítését tekintjük elsődleges feladatunknak. Ide tartozik az olvasás megkedveltetése, az irodalom terjesztése, az esztétikai, képzőművészeti nevelés, a honismereti munka és a tudományos ismeretterjesztés. Ezzel párhuzamosan a klub arra törekszik, hogy elmélyítse az emberek társadalmi tudatát, eszmei-politikai nevelését a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemében. Természetesen jelentős helyet foglal el munkánkban a népi és munkásmozgalmi hagyományok, valamint az anyanyelvi kultúra ápolása. A hagyományokhoz híven, az idén is havonta egy-egy nyilvános rendezvényt kívánunk megvalósítani. A helyiséggondok és az anyagi eszközök hiánya miatt egyelőre ennyire vagyunk képesek. Ha e két probléma megoiaódna — főként ehhez várunk segítséget a Központi Klübtanácstól és a helyi szervezettől —. több rendezvényt ic tudnánk József Attila Ifjúsági Klub. Tizenöt éve hallunk róla. Tizenöt éve hallat magáról. Tagjai főiskolások, érettségizett vagy még érettségi előtt álló diákok, hivatalnokok és munkásfiatalok. Hetente egyszer (szerdán) együtt töltik el az estét a CSEMADOK KB tanácstermében. Hol komoly előadást hallgatnak, hol csak ismerkednek, társalognak. A legrégebbi közművelődési klubjaink egyike. Voltak nagy fellángolásai, eseménydús hetei, hónapjai, évei, amikor több mint kétszáz fiatal szorongott az ülésteremben, s volt olyan időszaka is, amikor már-már hamuba roskadt a tűz, csak pislákolt a bennünket, kulturális munkánkat éltető fáktyaláng. Amikor már csak tíz-tizenöt fiatat jelent meg szinte céltalanul a klubtalólkozón. A JAIK azonban soha nem akart megszűnni. Vezetői, tevékeny elnökei képesek voltak felrázni a közönyből, a fásultságból a fiatalokat, képesek voltak mindig valami újjal, érdekessel tartani havonként. Tervünket menet közben kibővíthetjük olyan akciókkal, amelyeket a Központi Klubtanács vagy más szervezetek javasolnak. Sürgősen szükség lenne a magyarországi előadók szerepeltetésével kapcsolatos központi engedélyezés kérdésének megoldására, mivel az ő szerepléseik nélkül csonkává válna a klubélet. A hazai és helybeli előadókon (szereplőkön) kívül a közönség az ő művészi programjaikat, tudományos előadásaikat is határozottan igényli, nagy mértékben hozzájárulnának a klubtevékenység színvonalának emeléséhez. Rendszeresebbé szeretnénk tenni azt a gyakorlatot, hogy a legfontosabb rendezvényeinket a járás két-három nagyobb községében megismételjük. Ehhez a CSEMADOK járási bizottságának intenzívebb együttműködésére lenne szükség. A klubéletnek a falvakban való népszerűsítése és a falusi klubok megalakítása szempontjából sokat várunk a tervünkben szereplő járási klubnaptól is, melynek keretében számos idevágó témáról beszélgetünk majd a meghívott vendégekkel. A jelek arra vallanak, hogy a helyi szervezet vezetősége, Tóth Ernő elnökkel az élen, az eddiginél jóval nagyobb támogatásban kívánja részesíteni a klubot. A Járási Könyvtárral, a Szocialista Akadémiával és a Városi Művelődési Házzal is szorosabb kapcsolatokat szeretnénk kiépíteni. Tevékenységünk gerincét továbbra is a helybeli, vagyis a Rimaszombatban zajló klubélet fejlesztése alkotja. Már ősszel előbbre szeretnénk jutni, főleg a rendezvények és az önművelési lehetőségek propagálásának tökéletesítésével. A helyi szervezettől ígéretet kaptunk, hogy a klub szőkébb körű összejöveteleit az őszi idénytől kezdődően a CSEMADOK egyik helyiségében tarthatjuk, ahol meghitt környezetet teremthetünk magunknak, s mognókészülék, könyvek, folyóiratok állnak rendelkezésünkre. Ha ez így lösz, lehetővé válik a komolyabb önművelés, a kulturális élet időszerű eseményeiről való elmélyült beszélgetés, a közös zenehallgatás, sőt 1979-ben a nyilvántartott tagság létrehozását is napirendre tűzhetjük (az eddigi törzsközönségből verbuválva a klubtagokat). Minthogy a klub munkája négy íö ágazatban folyik, elhatároztuk, hogy a klubon belül négy tagozatot (szakkört) létesítünk; ezek rendszeres időközökben külön összejöveteleket rendeznek majd a helyi szervezet említett helyiségében. Az érdeklődök persze több szakkörben is tevékenykedhetnek. Az irodalmi kör feladata az író—olvasó találkozók alapos előkészítése, a könyv- és folyóiratterjesztés, a homályba vesző irodalmi hagyományok élesztőse és ápolása lesz (a Darvas Jánossal kapcsolatos anyagok kutatása már el is kezdődött); a képzőművészeti és zenei szakkör' a kiállítások szervezését, a feledésbe merülő képzőművészek megismertetését, a legjobb amatőr festők, szobrászok támogatását, albumok készítését, a színpadi és pódiumi műfajok s a klasszikus zene megkedveltetését vállalja; a tudományos szakkör a tudományos kiadványok, szakkönyvek terjesztésével, régi tudósok (Hatvani István, Karlovszky Geyza, Batizfalvy Sámuel és mások munkásságának kutatásával, megismertetésével s a tudományos-műszaki forradalom eredményeivel foglalkozik majd, a honismereti szakkör a járás kulturális és történelmi emlékeinek ápolását, a különféle kutatómunkákat (könyvtárakban, levéltárban), a nevezetes emberek emlékműveinek és sírjának gondozását, a néprajzi gyűjtés kezdeményezését s a regionális publikációk körüli munkát fogja végezni. A szakköri munka, a szőkébb körű összejövetelek gyakorivá tétele szilárd magvót képezheti az igazi, szó szerint vett klubéletnek, amit eddig nem honosíthattunk meg a már említett nehézségek miatt. Nem kétséges, hogy a szellemi pezsgést azonos érdeklődésű emberek tudják gyümölcsözően életben tartani és továbbfejleszteni. A Tompa Mihály Klubról az elmúlt években nemegyszer írtak az újságok, így hát a múltbeli eredmények felsorolása helyett inkább a jelenlegi helyzetet és az új elgondolásokat iparkodtam röviden felvázolni, az illetékesek erkölcsi és anyagi támogatásában bízva. NAGYFERENC KATALIN 1979. február 2-átt ülésezett a CSEMADOK KB Központi Közművelődési Tanácsa. Ebből az alkalomból közöljük Dr. MÓ2SI FERENCNEK, a Központi Közművelődési Tanács elnökének néhány gondolatát A pedagógusoknak szokták nem kis iróniával szemükre vetni: „Könyvből is lehet gyereket nevelni, csak minden gyerekhez külön könyv kell." S ha vannak ilyen vélemények az intézményes, az évszázados múltra tekintő iskolai oktatásról, akkor mit mondhat a szkeptikusok e csoportja a kisebb múlttal rendelkező, életünk változásaira gyorsabban reagáló, a különböző és egymástól eltérő élethelyzetekre lebontandó közművelődésről. Arról a tevékenységről, melynek az értelmes emberi élet szocialista útját kell egyengetnie, az értékek egy egészen új rangsorát kell kialakítani és köztudattá érlelnie. Persze nem célom vitázni a szkepszis ilyen és hasonló szélsőséges állásfoglalásaival, hiszen a népművelés gyakorlatát egy évszázad, tudományos rangját pedig több évtized tapasztalata igazolja és az is közismert hogy a közművelődésnek az össztársadalmi, általános fejlődési tendenciáit ismerve és elismerve határolhatjuk csak körül egy nemzetiségi csoport sajátos belső kulturális fejlődése megkövetelte specifikumot a népművelési tevékenységben is. Ebből elemezhetjük ki az „itt és most* diktálta legsürgetőbb népművelési teendőinket. beleértve a nemzetiségi lét követelte többletet is. Anélkül, hogy kitérnék a meglehetősen bonyolult „ki mit tesz" és „ki miért felel" kérdésekre (melyek egyrészt ismertek, másrészt megoldásuk az arra illetékesek programján szerepel), most csak néhány tartalmi és metodológiai kérdést szeretnék érinteni. Elöljáróban hangsúlyozzuk: az utóbbi két év eredményei nagyszerűek és figyelemre méltóak. S éppen ezért kell heurékázó győzelmi mámortól, de a kézlegyintő beletörődéstől is mentesen szólni a CSEMADOK KB Központi Közművelődési Tanácsának eddigi tapasztalatairól, látva természetesen a tevékenység színét és fonákját. Mert mindennek van színe és fonákja, s ha valaki valaminek csak a színét vagy csak a fonákját látja, nem értheti a dolgok - jelenségek egészét - lényegét. A párt dokumentumaiból, valamint a SZSZK Kulturális Minisztériumának útmutatásairól, a társadalmi igényeknek megfelelően, az tűnik ki, hogy az egyik legsürgetőbb népművelési feladat a szocialista életmód kialakitáso. A szocialista életmód pedig elsősorban tudatosságot igényel. Ezt hangsúlyozva kell jobban odafigyelni pl. a népművelés közművelődéssé érlelésének szükségére. Az eddigi népművelésünkre eléggé jellemző múltbatekintést kell a múltat, jövőt egybefogó történelmi- és jövőtudattá, valamint helyes, önmagam értékeit ismerő, elismerő és becsülő énjönni, a klub tagjait új célok elérésére mozgósítani. így hát a tizenöt év mérlege — folyamatos, nagyon is tudatos munka, a magyar kultúra egészébe történő határozott beilleszkedés, nem utolsósorban termékenyítő hatás más ifjúsági klubokra. Tizenöt év alatt a klub összetartotta a különböző főiskolán tanuló magyar fiatalokat, bevonta őket szellemi életünk, szocialista magyar kulturális munkánk vérkeringésébe, kezdeményezője volt az anyanyelvi műveltség elmélyítésének, a kulturális látókör szélesítésének. Parázs, szenvedélyesen lángoló viták színhelye volt gyakran a tanácsterem - a JAIK jóvoltából. Volt olyan időszaka a klubnak, amikor bizony alaposan fel kellett készülnie annak, aki a fiatalok közé ment. Elsősorban az igényesség jellemezte a klub vezetőségének munkáját. A hazai és magyarországi tudományos és kulturális élet ismert személyiségeit hívták meg a klubba. Szinte TIZENÖT ÉVES A JAIK A JAIK vezetői. Balról Visehradszky Vilmos, Pál Sándor és Molnár Imre ÍGY DOLGOZUNK Ml... 6
