A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-04-14 / 15. szám

A folklórcsoport A hatvanas évek színjátszó csoportja CSEMADOK SZÁRAZ FERENC: Ahogy én emlékezem Nyitra és Verebély (Vráble) között ta­lálhatjuk Kalász (Klasov) községet, a­­mely lakosságának számát tekintve a nyitrai járás közepes nagyságú falvai közé tartozik. A februári győzelem után, ebben a faluban is megalakult a ma­gyar tannyelvű iskola. Rá egy évre pe­dig a Csehszlovák Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének helyi csoport­ja. Az alapítók, az úttörők között ott voltak Hamar Kálmán, ma főiskolai ta­nár és a CSEMADOK KB tagja, Pillan­­ka István, Ladányi Imre, s az azóta el­hunyt Baraáth Boldizsár és Ladányi Ist­ván. A helyi szervezet első elnöke Pil­­lanka István lett. A CSEMADOK megalakulása előtt is folyt — bár nem szervezett — kultu­rális élet Kalászon. „Fáklyát", amelyet bizonyos értelemben a felvilógosulás fáklyájának is nevezhetünk, melynek a fénye mellett sok-sok kincsre bukkan­tunk. Az öreg tagok, valamint a lakos­ság vallomásából arra a következtetés­re jutottunk, hogy a faluban főleg a színjátszásnak van szép múltja. A CSEMADOK megalapítása után az ön­­tevékeny színjátszás jobban fellendült. Az előadott színművek közül a követke­zőkre emlékezünk: Fény a faluban, A vén szerelmes, Katóka őrmester, Dan­­din György, A gyújtogató lánya, A deb­receni lunátikus, A cigány, A vador­zó felesége, A manó, Vojnórné, Lúdas Matyi, Sári bíró. A CSEMADOK-szervezet tevékenysé­ge egyre jobban bővült, szélesedett. Új A CSEMADOK KB március elején meg­tartott 5. plenáris ülésén dr. György István, a KB vezető titkára beszámo­lójában az évzáró taggyűlések lefolyá­sával foglalkozott. Megállapította, hogy az évzáró taggyűlések tartalmasak vol­tak, elérték céljukat. A vitában számos KB-tag szólt a szervezeti élet további megszilárdításának fontosságáról, a népművelési munka hatékonyabbá té­telének szükségességéről, az amatőr művészeti tevékenység időszerű kérdé­seiről, a Hét terjesztésével kapcsolatos problémákról, a nemzetiségi iskolák helyzetéről, a nemzetiségi jogok követ­kezetes betartásának jelentőségéről. Az évzáró taggyűlésekről szólva beszámo­lójában a vezető titkár és a vitában felszólaló KB-togok is fontosnak tar­tották a helyi szervezetek és a helyi nemzeti bizottságok közötti viszony to­vábbi javítását, valamint az együttmű­ködés elmélyítését a társadalmi szer­vezetekkel, az egységes földművesszö­vetkezetekkel és a művelődési közpon­tokkal. Jelentősnek kell tekinteni azt a tényt, hogy az évzáró taggyűléseken szinte mindenütt jelen voltak a helyi pártszervezet, a helyi nemzeti bizottság és a társadalmi szervezetek képviselői. Elismerően szóltak a CSEMADOK he­lyi szervezetek tevékenységéről, s továb­bi támogatásukról biztosították a tag­ságot. munkaformák honosodtak meg. Meg­kezdődött a népi hagyományok felku­tatása, a folklóranyag feldolgozása, színpadra állítása. Igen szép eredmé­nyeket ért el a népi együttes népdalok és népi táncok bemutatásával, különö­sen az évről évre megrendezésre ke­rült CSEMADOK-napokon. Ezekre a A CSEMADOK KB 5. plenáris ülése jóváhagyta a CSEMADOK szervei és szervezetei 1978. évi munkájának komp­lex értékelését, az évzáró taggyűlések munkáját értékelő beszámolót és a CSEMADOK KB 4. plenáris ülésén el­fogadott, az amatőr művészeti munka rendezvényekre a szomszéd községek CSEMADOK-szervezeteinek énekkarait, éneklő- és tánccsoportjait is meghív­tuk; ezek viszont a mi csoportunkat hívták meg viszontlátogatásra. Meg­nőtt az emberek érdeklődése a CSE­MADOK kulturális tevékenysége iránt, s egyre többen kérték felvételüket. A továbbfejlesztésére vonatkozó határo­zat végrehajtásának programját. Meg­bízta a vezető titkárt, hogy a komplex értékelést küldje meg a Szlovák Szo­cialista Köztársaság Kulturális Minisz­tériumának, az elnökséget, hogy áprili­si ülésén tárgyalja meg az évzáró tag­kalászi helyi szrevezetnek jelenleg 135 tagja van. örömmel állapíthatjuk meg, hogy a fele aktív munkát végez. 1968- ban alakult meg szervezetünk nyolcta­gú citerazenekara Juhász János iskola­­igazgató vezetésével. A citerázenekar máig is aktív tevékenységet folytat és fellépésével minden alkalommal sok kellemes percet szerez a közönségnek. Szép eredményeket értünk el a fol­klóranyag felgyűjtése területén, külö­nösen azóta, hogy 1970-ben megala­kult a folklórcsoport. Első „hazai" gyűjtés alapján összeállított műsora a százéves hagyományokra visszatekintő kalászi lakodalmas volt, amelyet Gyöngykoszorú cimmel állítottunk szín­padra. Az összeállítás iránt járásszerte olyan nagy volt az érdeklődés, hogy kb. 30 alkalommal adtuk elő. Az ezt követő. Hegység nevű produkciónkat is hazai forrásból összegyűjtött anyagból állí­tottuk össze. Ez a műsor a szőfőpász­­torok választásának hagyományára tá­maszkodik, s tavaly a zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon is bemutat­tuk, nagy sikert aratva vele a közönség körében. Sajnos a folklórcsoportunk­nak — akárcsak másoknak — nem­igen van állandó fórumuk, ahol össze­mérhetnék tudásukat, egymástól tanul­hatnának. és alig részesülnek megfe­lelő szakmai, módszertani s nem utol­sósorban anyagi segítségben. Szervezetünk több alkalommal ren­dezett író-olvasó találkozót. Vendégünk volt Dávid Teréz, Csontos Vilmos és Mács József. A CSEMADOK kalászi helyi szerve­zetének harmincéves eredményes mun­kájához igen sokan hozzájárultak, idő­sebbek és fiatalok, így Pavlovics Jó­zsef és családja, Matyó József és csa­ládja, Kmety Mária és családja, Kau­­szek Gyula és családja, Galaba István és családja. Hamar Vince és családja. Drahos Sándor és családja, Galaba Imre és családja, Belány Lajos és csa­ládja. Urbán Pál és családja, továbbá Simkó Gyula. Simkó Ferenc, Farkas István, Cigány István, valamint a SZISZ helyi szervezetének tagjai. Tevékenységünket mindig a párt- és állami szervek s a CSEMADOK KB mű­velődéspolitikai irányelveinek megfele­lően végezzük, a tagság és a lakosság kulturális felemelkedésének javára a proletár internacionalizmus és a szo­cialista hazafiság szellemében. Ezután is azon leszünk, hogy ebben a szel­lemben fejlesszük tovább a nemzetisé­gi kultúrát, vigyük tovább a harminc évvel ezelőtt meggyújtott fáklyát gyűléseken felmerült problémákat s a legközérdekűebbeket terjessze fel a Szlovák Szocialista Köztár­saság Kulturális Minisztériumának, a járási bizottságokat és a helyi szerve­zetek vezetőségét, hogy mélyítsék to­vább együttműködésüket a járási, illet­ve a helyi nemzeti bizottságok kulturá­lis osztályával s közösen teremtsenek még jobb feltételeket a CSEMADOK- tagság eszmei neveléséhez és az ama­tőr művészeti csoportok tevékenységé­hez. A CSEMADOK KB 5. plenáris ülésé­nek megkezdése előtt a CSEMADOK Központi Bizottsága nevében dr. György István, a KB vezető titkára és Lovicsek Béla, a KB titkára a februári győzelem 31. évfordulója alkalmából megkoszo­rúzták Bratislavában a munkásőr-szob­­rot. Meggyőződésünk, hogy ugyanúgy mint az előző KB-ülések, ez az ötödik plenáris ülés is ösztönzőleg hat kul­turális munkánk egészére, járási bizott­ságaink és helyi szervezeteink tagjaira. Nincs pihenő, nincs megállás, s szö­vetségünkben soha nincs vége a mun­kának. A KB tagjai igen felkészülten most az évzáró taggyűlések tapasztala­tait elemezték, levonva a hasznos ta­nulságokat, de már a Duna menti Ta­vasz, a Jókai-napok, Zselíz és Gomba­szög igényes tennivalóira gondoltak. HASZNOS TAPASZTALATOK 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom