A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-14 / 15. szám
A Hajósok Házában. Duba Gyula ünnepi beszédét mondja TISZTELGŰ EMLÉKEZÉS Minden évben megemlékezünk 1848. március 15-éről, a magyar szabadságharc dicső hónapjainak nagyszerű nyitányáról, a Pilvax Kóvéház eseményeiről, az akkori Pest forrongó utcáiról, a híres és mo már történelmet jelentő tizenkét pontról, amely a forradalomért és a forradalommal lelkesedő fiatol géniuszok agyában született, olyanokéban, mint Petőfi, Jókai stb. Felelevenítjük, sőt újra tanuljuk a történések sorrendjét, az Európa és az egész világ csodálatát kiváltó függetlenségi harcot; idézzük Petőfi naplóját, Jókai emlékeit, az események legnagyobb politikus alakját, Kossuth Lajost, s miközben egy nép, egy nemzet történelmének egyik legkimagaslóbb fejezetén a figyelmünk, még találgatjuk is, hogyan lehetett volna jobban, másképp, végig győzedelmesen vívni a harcot. Százharmincegy év után is sajnáljuk a bukást, mert évtizedekkel élhetett tovább a félfeudális Magyarország, a szegények és koldusok Magyarországa. Ugyanakkor büszkén valljuk magunkénak a haladó történelmi múlt, a magyor szabadságharc rendkívül értékes két esztendejét. S nemcsak mi, de minden nép, amely a forradalmat, a szabadságot és a haladást tekinti legszentebb ügyének. Minden évben tisztelgünk a negyvennyolcas szabadságharc és március 15 emléke előtt. Tesszük ezt közösen a CSEMADOK brotislavai városi bizottságával és óvárosi szervezetével. Az idén is ünnepi est résztvevői voltunk a Hajósok Házában. A fiatalokkal és felnőttekkel zsúfolásig megtelt teremben másfél óra időtartamig a magyar szabadságharc szép, küzdelmes napjaira gondolt mindenki. Petőfi verseit idézték fel emlékükben, Kossuth Lajos nevét mondogatták magukban, s képzeletben elkísérték útjukra a márciusi fiatalokat s a hozzájuk csatlakozó és a forradalommal tartó népet, hadseregét egészen Világosig, a bukásig. Igen, a Hajósok Házában a két esztendő legnagyszerűbb eseményeire gondolt minden jelenlevő és szereplő, az óvárosi szervezet Schleicher László vezette éneklő csoportja (kór, hogy o Kossuthnóta szövegét nem tudta pontosan), a Váci- és lllyés-verset szavalok, a nyolc táncos kedvű lány, a Duna utcai iskola tanulói, az Aprószőttes tagjai, a vonósnégyes s a lendületesen, szépen és hotásosan éneklő Kovács Béla, o Szlovák Filharmónia tagjai. Az ünnepi est szónoka Duba Gyula író, az Irodalmi Szemle főszerkesztője volt. Előadásában a szabadságharc máig érő hatását vizsgálta. Hatását ránk, Európára és a világra. Kellemesen ért véget a tisztelgő emlékezés március 15-re a Hajósok Ftözóban. Másnap délután a Ligetben, Petőfi Sándor szobra előtt koszorúzással folytatódott az ünnepség. Sokan jöttek el ide is gyermekek, fiatalok és felnőttek a történelmi múltba révedni, lélekben felfrissülni. Az óvárosi szervezet éneklő csoportja és a szavalatok elhangzása után itt dr. György István, a CSEMADOK KB vezető titkára mondott ünnepi beszédet. Beszédének jelentős részében azzal foglalkozott, hogyan kapcsolódik a negyvennyolcas magyar szabadságharc hagyománya eredményes szocialista építőmunkánkhoz. Aztán a koszorúzás megható pillanatai következtek. A szobortalapzaton elhelyezték o CSEMADOK városi bizottságának koszorúját, s oda tették le virágaikat, virágcsokraikat azok is, okik ilyen módon is adózni akartak negyvennyolc emlékének. MACS JÓZSEF Prandl Sándor felvételei A Ligetben. Dr. György István az 1848-as szabadságharc jelentőségét méltatja 7