A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-07 / 14. szám
CSEMADOK A CSEMADOK megalakulásának 30. évfordulójáról a lengyel és az ukrán kulturális szövetség dolgozói is megemlékeztek. Ebben a számunkban a két testvéri szövetség vezető tisztségviselőjének a barátság és a további gyümölcsöző együttműködés mellett hitet tevő, meleg hangú írását teljes terjedelemben közöljük. A BARÁTSÁG JEGYÉBEN TISZTELT ELVTÁRSAK! A jubileumok mindig visszatekintésre, elgondolkodásra késztetnek. Az ember szinte el sem akarja hinni, hogy már több mint huszonötéves együttműködés áll szövetségeink mögött. Ezt az együttműködést igen pozitívan ítélhetem meg. Az elmúlt negyedszázadban kapcsolatainkban voltak erősebb és gyengébb időszakok; ez alighanem a távolságnak tudható be, ami elválaszt minket. Igaz, mindig elég rendszeresen látogattuk egymást — de talán kissé ritkán. Igyekeztünk kölcsönösen megismertetni tagságunkat szövetségeink sikereivel. Élenjáró népművészeti együtteseink rendszeresen szerepeltek a CSEMADOK gombaszögi és Zselizi országos rendezvényein, s ugyanígy az önök élvonalbeli együttesei felléptek a mi központi rendezvényeinken, gazdagítva ezeket s erősítve a szövetségeink, a magyar és a lengyel dolgozók közötti testvérbaráti kapcsolatokat. A CSEMADOK instruktorai részt vettek a Lengyel Kulturális Szövetség által rendezett tanfolyamokon, megtanítva fiataljainkat a temperamentumos magyar népi táncokra és megismertetve a csodálatosan szép magyar folklórral. Kongresszusainkon rendszeresen részt vettek a CSEMADOK Központi Bizottságának képviselői, s viszonzásul a Lengyel Kulturális Szövetség küldöttsége mindig jelen van a szövetség legmagasabb szintű rendezvényein, kongresszusain és országos fesztiváljain. Miben látom a két testvérszövetség további együttműködésének útját? Gondolom, szövetségeink együttműködését a közös haza, a Csehszlovák Szocialista köztársaság napfényes jelenét és gyönyörű jövőjét testvéri egységben építő valamennyi nemzet közös érdekei határozzák meg. Együttműködésünk hozzájárul a két szövetség tagjai, a magyar és a lengyel nemzetiség között egymásnak, egymás kulturális értékeinek, hagyományainak s annak a munkának jobb kölcsönös megismeréséhez, amellyel közösen járulnak hozzá a fejlett szocialista társadalom építéséhez Csehszlovákiában. Az elmúlt időszakra visszatekintve úgy vélem, erősíteni lehetne és kellene a két szövetség együttműködését például lapjaink és könyvkiadóink szerkesztőinek kölcsönös cseréjével, vagy a szervezeteink életével, munkájával foglalkozó cikkek cseréjével és kölcsönös közlésével. Nem ártana például cserekiállításokat rendezni, így ismertetve meg szövetségeink tagságát az itteni magyar, illetve lengyel képzőművészek alkotásaival, vagy kölcsönösen meghívni egymás íróit, költőit író-olvasó találkozókra. Ugyanígy közölni lehetne egymás lapjaiban — esetleg könyvformában is — itt élő magyar és lengyel írók, költők műveit, fordításban. Ugyancsak el lehetne gondolkodni azon is, nem kellene-e gyakoribbá tenni a rendszeres kapcsolatokat, látogatásokat szövetségeink vezetői között. Ki lehetne távlatilag dolgozni az együttműködésre és a kapcsolatokra vonatkozó terveket. Elképzelés, javaslat van elég, talán sikerül megvalósítani őket. Szeretném a CSEMADOK fennállásának 30. évfordulója alkalmából lapjukon keresztül a legszivélyesebben üdvözölni szövetségük tagságát és a szövetséggel rokonszenvezők tömegeit. Kívánunk mindannyiuknak jó egészséget, örömet és megelégedettséget a közösségi munkában és a magánéletben. HENRYK SZMEJA, az LKSZ titkára TISZTELT ELVTÁRSAK! Engedjék meg, hogy az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége Elnökségének őszintén üdvözöljem a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségét és a hazánkban élő valamennyi magyar nemzetiségű dolgozót Szövetségük megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. Szövetségeink megalakulása és sikeres tevékenysége a magyar és az ukrán dolgozók között, a szocializmus érdekében kifejtett kulturális-népművelési tevékenység területén elért eredmények Csehszlovákia Kommunista Pártja marxista-leninista nemzetiségi politikájának helyességét tanúsítják. A szocialista Csehszlovákia ukrán és magyar lakosságának összes előfeltételei és lehetőségei megvannak nemzeti kultúrájuk sohasem tapasztalt fejlesztéséhez, mely nemzeti kultúra egész szocialista kultúránk tartós értékét képviseli. Ezért állapíthatta meg a CSKP XV. kongresszusa; „A sikerek, amelyeket a nemzetiségi politika területén elérünk, a csehek és a szlovákok, valamint az ország területén élő nemzetiségek közötti egység és internacionalista testvériség elért foka forradalmi munkásmozgalmunk, pártunk és népünk küzdelmeinek legjelentősebb történelmi vívmányai közé tartoznak." A csehszlovákiai nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságának és sokoldalú fejlődésének alapjait 1948 februárjában raktuk le, amikor a magyar és az ukrán dolgozók a testvéri cseh és szlovák nemzet tagjaival a szocialista építés útjára léptek. Dél-Szlovókia, ahol magyar polgártársaink élnek, és Kelet-Szlovákia, ahol az ukrán lakosság él, a szocializmus építésének évei folyamán jelentős eredményeket ért el a társadalom életének valamenynyi - gazdasági, kulturális, szociális — területén. A valamikor elmaradott vidékeken üzemek sora épül fel. ahol egészen új munkásosztály nevelődött fel, sohasem látott sikereket mutattak fel ezek a körzetek az oktatásügy területén is. A magyar és az ukrán nemzetiségű gyermekek saját anyanyelvükön tanulhatnak az iskolákban, szellemi és kulturális fejlődésük minden lehetőségével rendelkeznek. Ezek a sikerek az ország nemzetei és nemzetiségei internacionalista és nemzeti érdekei összekapcsolásának eredményei. Ebben az előrehaladásunkban mindig segített és segít a testvéri cseh nemzet. A Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének Központi Bizottsága és az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének Központi Bizottsága a két szövetség megalakulása óta kimagasló sikereket ért el tagságuk s a többi magyar és ukrán nemzetiségű lakosságnak a csehszlovák szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemében történő nevelésében. Különösen örömünkre szolgál az a tény, hogy sok év óta igen jó kapcsolatokat tartunk fenn a CSEMADOK Központi Bizottságával. így például az ukrán dolgozók gyönyörű szvidnyiki ünnepségén évről évre fellépnek magyar népművészeti együttesek, amelyek nemcsak gazdagítják ezeket az ünnepségeket, de lehetővé teszik ukrán dolgozóinknak, hogy közelebbről megismerkedjenek magyar polgártársaink gazdag kultúrájával. Ukrán együttesek nemegyszer szerepeltek a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Országos Kulturális Ünnepségén, Gombaszögön és az Országos Népművészeti Fesztiválon, Zselizen. Találkozunk munkaértekezleteken, ahol kicseréljük a kulturális-népművelési munkában, oz amatőr művészeti tevékenység, az öntevékeny színjátszás, a lap- és könyvkiadás területén szerzett tapasztalatainkat. Az utóbbi években igen sikeresen bontakozik ki az együttműködés az UDKSZ kassai városi bizottsága, valamint a CSEMADOK kassai járási és városi bizottsága között; a vnb kulturális szakosztályával és a Városi Művelődési Központtal évről évre kulturális rendezvényeket szerveznek, amelyek mélységesen internacionalista jellegűek. A CSEMADOK Központi Bizottsága, járási bizottságai és helyi szervezetei mindennapi munkájukkal ráhatással vannak magyar polgártársaink szocialista tudatának elmélyülésére, politikai és ideológiai fejlődésükre. Szövetségünk jelentős szerepet tölt be Csehszlovákia Kommunista Pártja és a szocialista állam művelődéspolitikai célkitűzéseinek megvalósításában. Mindkét szövetség előtt ott áll a feladat, hogy továbbra alkotó módon és kommunista pozíciókból viszonyuljunk az ország magyar és ukrán lakossága haladó hagyományainak terjesztéséhez, közelebb hozzuk dolgozóinkhoz a testvéri cseh és szlovák nemzet kultúráját, szilárdítsuk az ország nemzetei és nemzetiségei közötti barátságot, a szocialista építés további sikerei érdekében. Tisztelt Elvtórsak! A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége megalakulásának 30. évfordulója alkalmából az Ukrán Dolaozók Kulturális Szövetsége Központi Bizottsága Elnöksége nevében további sikereket kívánok a magyar polgártársaink között kifejtett munkában. SZTYEPAN LIHVAR mérnök az UDKSZ KB vezető titkára SIKERES HÉT-ANKÉT A CSEMADOK baracskai (Bardoüovo) helyi szervezete nemrégen Hét-ankétot szervezett. A szerkesztőségből Varga Erzsébet és Mács József érkezett az író-szerkesztő-olvasó találkozóra. A majdnem 160 tagot számláló helyi szervezet fontosnak tartja a CSEMADOK KB képes hetilapjának, a Hétnek az olvasását és terjesztését. Negyvenegy Hét-előfizetője van az ezerkétszáz lakosú falunak. A helyi szervezetnek jól működő tánccsoportja, éneklő csoportja és színjátszó csoportja volt a múltban. Sajnos, az utóbbi időben pangás állt be a helyi szervezet életében. Ez a helyzet azonban nem tekinthető állandónak. Lehetőség van a kulturális munka kibontakoztatására. Ennek egyik formája a Hét-ankét, amelyre számos érdeklődő jött el. Olyanok jelentek meg az ankéton, akik nemcsak előfizetői, de rendszeres olvasói is a lapnak. A Hét-ankét szerkesztő vendégei közül elsőként Varga Erzsébet szólt a kíváncsi olvasókhoz. Beszélt a lap küldetéséről, majd külön-külön foglalkozott az egyes rovatok munkájával. Mács József a harmincéves CSEMADOK munkáját méltatta, s részletesen tájékoztatta a hallgatóságot arról a versenyről, amelyet a Hét a CSEMADOK megalakulása 30. évfordulójának, a tiszteletére szervezett. A jelenlevők érdeklődéssel hallgatták meg a két szerkesztő beszámolóját, majd a vitában kérdéseket tettek fel Varga Erzsébetnek és Mács Józsefnek. Magda József, a Hét régi előfizetője és olvasója Mács József; Ereszd el a kezem, édes szülőföldem című elbeszéléséről kérdezett. Arra volt kiváncsi, hogy a szerző kitalált vagy valóságos témát írt-e meg? A válasz: az elbeszélés az író egyik jó barátjának szomorú véget ért története. Fülöp György, a helyi szervezet elnöke a Hét hasábjain is megjelenő érthetetlen verseket bírálta. Ezzel kapcsolatban Gutrai István, a CSEMADOK alapító tagja is olyan megjegyzést tett: „Ha ilyen versekkel találkozom, mindjárt azt gondolom, Pista, ezt nem neked írták!" Dicsérő vélemény hangzott el az „Emberi sorsok" rovatának anyagáról. Gutrai István felszólalásában több témát is érintett. Helyeselte, hogy a Hét foglalkozik a harmincéves szövetkezeti mozgalommal, amelynek az életrehívói — ahogy Gál Sándor a riportjában irta - hősies magatartásukért ugyanúgy szobrot érdemelnének, mint a hadvezérek. Megnyerték a szövetkezetesítés nagy csatáját. Cziria Jenő, a helyi szervezet pénztárosa a műszaki és más értelmiségiek bevonását szorgalmazta a CSEMADOK munkájába. Cziria Sándor tanító a Hétben közölt pedagógiai témájú írásokra hívta fel a figyelmet. Elolvasásra ajánlotta Csicsay Alajos: A nagymama súg című írását. Végezetül Bencsik Szerén, az óvoda igazgatónője megköszönte Varga Erzsébetnek a közelmúltban megjelent Baracskáról szóló riportját. A Hét-ankét kulturális műsorral és baráti beszélgetéssel ért véget. CZIRIA SÁNDOR 6
