A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-31 / 13. szám
MEGBECSÜLÉS, TESTVÉRI EGYÜTTÉLÉS nagyon fontos szocialista jelenünk megismertetése is. Ezen a téren nemegyszer tapasztaljuk, hogy a legkisebb hibát, fogyatékosságot is mennyire számontartunk, de nagyon gyakran megfeledkezünk elért nagy eredményeinkről. Az elmúlt évben több kerek évforduló volt, így Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1968. január 5-i plenáris ülésének a 10. évfordulója. Ez az ülés nagy jelentőségű változást hozott a párt politikájában és társadalmi életünkben. Megemlékeztünk továbbá a februári győzelem 30., a Csehszlovák Köztársaság létrejöttének 60. évfordulójáról, 10. évfordulója volt a szövetségeseink által nyújtott segítségnek, mely a válság tetőpontján, á szakadék szélén mentette meg hazánkat, társadalmunkat egy ellenforradalom katasztrofális beteljesülésétől, és ugyancsak 10. évfordulója a szövetségi államjogi elrendezést rögzítő alkotmánytörvény elfogadásának, amely alkotmánytörvény rendezte a két testvérnemzet, a cseh és a szlovák nemzet közös hazában élésének alkotmányos formáit. A Nemzetgyűlés a föderációról szóló alkotmánytörvény elfogadásával egyidejűleg szavazta meg 1968. október 27-én a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségeinek helyzetét szabályozó 144/1968 sz. alkotmánytörvényt, amely 4. cikkelyében kimondja: (1) Minden állampolgár saját meggyőződése szerint dönt nemzetiségéről. (2) Bármely nemzetiséghez való tartozás egyetlen állampolgárnak sem lehet kárára a politikai, a gazdasági és a társadalmi életben való. érvényesülést illetően. (3) Az elnemzetlenítésre irányuló nyomás minden formája tilos. A felsorolt évfordulók jó alkalmat Ígértek a nyugati államokban, sőt az óceánon túli Egyesült Államokban élő reakciós és emigráns elemeknek is ahhoz, hogy „Csehszlovákia éve“ címen rágalmazókampányt indítsanak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ellen. Nálunk keresték az emberi jogok tipróit, ahelyett, hogy saját portájukon körülnéztek volna. Nemzeti sérelmeket kutattak, pedig fellapozhatták volna a nemzetiségek helyzetét szabályozó alkotmánytörvényt, melyben megtalálták volna az előbbi idézetet. Vajon tudják-e és ha tudják, miért hallgatják el, hogy 30 éve létezik itt egy államilag támogatott kulturális szövetség 70 000 taggal, több mint 500 helyi szervezettel, olyan céllal, hogy gondoskodjon a magyar nemzetiség kulturális életének ápolásáról, fejlesztéséről. Hogy 30 éve magyar nyelvű napilapunk van, a több mint 90 ezer példányszámban megjelenő pártlap, az Űj Szó. Hogy ezenkívül még 28 újság és folyóirat jelenik meg nálunk magyar nyelven. Lapokat, újságokat hozunk be a Magyar Népköztársaságból. A Csehszlovák Rádió heti 35 órán át sugároz magyar nyelvű műsort. A Madách Könyv- és Lapkiadó például 1977-ben 52 szépirodalmi művet adott ki, mintegy félmillió példányban. Politikai könyvek magyar nyelvű kiadásáról a Pravda kiadóvállalat, tankönyvekéről a Pedagógiai Kiadóvállalat gondoskodik. A Magyar Népköztársaságból 1977-ben 130 különböző irodalmi művet hoztunk be nagy példányszámban. Magyar Területi Színház működik Komáromban, ennek kihelyezett részlege a Thália Színpad, Kassán. Nemzeti egyenjogúságunkat bizonyítja, hogy az 589 ezer magát magyar nemzetiségűnek valló csehszlovák állampolgár arányos képviseletet kapott az állam irányításában és igazgatásában. Az 1976-os választásokban a Szlovák Szocialista Köztársaság területén 67 743 képviselőt választottunk, ebből a magyar nemzetiségű lakosság arányszámának megfelelően 8164 magyar nemzetiségűt. Ebben a számban a helyi nemzeti bizottságok képviselőitől kezdve benne vannak a legfelsőbb törvényhozó szervek képviselői is. A Szövetségi Gyűlésben 18, a Szlovák Nemzeti Tanácsban 16 magyar nemzetiségű képviselő van. Dél-Szlovákia területén pártunk és kormányunk a gazdasági élet fellendítésére is nagy gondot fordít. A mezőgazdaság kollektivizálása lehetővé tette a mezőgazdaság fokozott gépesitését, kemizálását és ezzel a modern gazdálkodással a mezőgazdasági termelés az ipari termelés formáit vette át. A Csallóközben például egy jómódú gazda 1935-ben búzából egy hektáron átlag 10—12 mázsás hozamot ért el, ma a kollektív gazdálkodás idején az állami gazdaságok, az egységes földművesszövetkezetek ugyanezeken a földeken elérik a 60—70 mázsás átlagos hektárhozamot is. Annak ellenére, hogy Dél-Szlovákia területén a természeti adottságoknál fogva a mezőgazdaság dominál, mégis sok változásra, fejlődésre lehet rámutatni az iparosítás terén is. Modern hajógyár épült Komáromban, Léván textilgyár, újjáépült a füleki zománcgyár, a Kovosmalt, a Mier bútorgyár, az energetikai gépipar bázisának fejlesztésére épül a zselizi és a tolmáesi üzem. Megmunkáló gépek gyártására üzem épül Galántán. További üzemek épülnek Tornaiján, Rimaszombatban. Több élelmiszer-, húsfeldolgozó üzem épül Dunaszerdahelyen, Léván, Ersekújvárott. További tejfeldolgozó üzemek és malmok épülnek. Külön meg kell említeni a Magyar Népköztársasággal együttműködésben épülő, rendkívül nagy jelentőségű dunai vízlépcsőrendszert, amely nagy energetikai, teherszállítási hasznán kívül a déli járások fejlődéséhez is nagyban hozzájárul és a Csallóköz árvízvédelme, öntözése szempontjából is nagyon fontos lesz. A felsorolt tények adják nemzetiségi életünk tükörképét. A demagóg támadási kísérletek, az emberi jogok, a nemzetiségi jogok reklamálása ezeken a tényeken szenvedett hajótörést. A 36 éves CSEMADOK népművelési munkájánál, a szocialista hazafiságra való nevelésnél az ilyen és ehhez hasonló érvek hosszú sorát használhatjuk fel. Szocialista hazafiságunkat ne jelszavakra, de realitásra építsük. Illenék a 36 évre visszatekintve átfogó értékelést adni a CSEMADOK munkájáról. Engedjék meg, hogy ebből az alkalomból csak rövid, távirati stílusban jelezzem szövetségünk munkájának egy-két jellemző vonását. A bátorítás volt a jellemző az indulás utáni első évekre, hogy ne féljen senki a CSEMADOK munkájába bekapcsolódni. Jellemző volt a lelkesedés, a tenniakarás az élet minden szakaszán, a város, a falu szépítésén keresztül az egységes földművesszővetkezetek szervezéséig. A kulturális munkát a műkedvelő színjátszás, egy-két ének- és tánccsoport, némi népművelési munka és előadás jelentette, nem sok tervszerűség és szaktudás és még kevesebb anyagi feltétel mellett. E három utolsó, valljuk be nyugodtan, a központra is jellemző volt. Helyi szervezeteink gombamódra szaporodtak, és ez megkövetelte az egyre komolyabb szervezési és irányítási feltételek megteremtését, a szaktanácsokkal, anyagokkal való ellátást, a központi és járási szervek apparátusának kiépítését. Nehéz volt, mint minden kezdet. A lelkesedést tudással, szakismerettel kellett kiegészíteni, tanulva tanítani. Sok küzdelem, siker és kudarc árán tanultunk meg tervszerűbben dolgozni. Ma már rendszer van a munkánkban, különösen azóta, hogy szövetségünk a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának hatáskörébe került. A minisztérium mint irányító szerv megkövetelt, hogy az állami művelődéspolitika irányelveinek megfelelően rendes munkaterv alapján működjünk. A CSEMADOK-nak egyre nagyobb területen egyre több feladattal kell megbirkóznia. Ez szükségessé teszi, hogy jobban együttműködjön az állami szervekkel, a társadalmi szervezetekkel. Járási bizottságaink többsége, ma már azt mondhatjuk, jól együttműködik a járási népmfivelődési központtal és a járási népkönyvtárakkal. Természetesen ezt az együttműködést még tovább kell erősíteni, ahol nincs, ott meg kell teremteni. Szervezési osztályunk .az utolsó időben hat országos rendezvényt szervez. E hat akciónak előkészítése magában véve is óriási erőfeszítést igényel. A népművelés területén először a politikai nevelő munkát említeném. Rendszeresen megismertettük a CSEMADOK tagságát és vendégeit a pártkongresszusoknak, a párt központi bizottsága üléseinek anyagával, határozataival. A politikai nevelésre jól felhasználjuk a fontos évfordulókra készített anyagokat, így rendszeresen ismertettük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a felszabadulás, a Szlovák Nemzeti Felkelés, a februári győzelem és más fontos évfordulók történelmi jelentőségét. Sokrétű ismeretterjesztő előadások sokaságát sorolhatnám fel. Ezek közül az elmúlt 1978-as évből egy-két példát említenék: Ilyen című előadások hangzottak el: Kulturális fejlődésünk a CSKP XV. kongresszusa után; A szövetségi államforma — hazánk nemzetei és nemzetiségei testvéri együttélésének alapja; A CSEMADOK XII. országos közgyűlésének határozatai: A polgári ügyeket intéző testületek és a világnézeti nevelés; A Szovjetunió és a szocialista országok békepolitikája; A KGST szerepe népgazdaságunk fejlődésében; Lenin és a nemzetiségi politika; A hatodik ötéves terv gazdasági célkitűzései stb. Az 1978-as évben e témakörökből 666 előadást terveztünk, megvalósult 846; ezeknek összesen 81 526 hallgatója volt. Hasonló eredményekről beszélhetünk az iskolán kívüli nevelés, vagyis felnőttoktatás és a szakköri tevékenység területén is. A történelmi és honismereti körök történelmi évfordulókról emlékeznek meg, találkozókat, beszélgetéseket szerveznek Dél-Szlovákia munkásmozgalmi hagyományairól, kiemelkedő munkásmozgalmi személyiségekről, segédkeznek az emlékszobák anyagának gyűjtésénél. „Ismerd meg hazádat“ jelszóval honismereti kirándulásokat, valamint honismereti és helytörténeti előadásokat szerveznek. Mindezzel nagyon konkrétan segítik a szocialista hazafiságra, az egészséges nemzeti öntudatra való nevelést. Az író-olvasó találkozók, a könyvvel való munka, könyvkiállítások, irodalmi estek az irodalom népszerűsítését szolgálják jó eredménnyel, a képzőművészet népszerűsítése viszont még csak itt-ott észlelhető egyes helyi szervezeteinknél. Anyanyelvűnk művelésére rendszeresítették a Kazinczy Nyelvművelő Napokat. Nyelvművelő szakbizottságunk ismeretterjesztő munkacsoportja hasznos munkát fejt ki az Üj Szó Kis nyelvőr rovatában és a Csehszlovák Rádió magyar adásának nyelvművelő csoportjában. Sok mindenről lehetne még beszélni, hiszen a 36 éves CSEMADOK működési köre erősen kibővült, gazdagodott. Beszélhetnénk a néprajzi szakbizottságok gyűjtő, feldolgozó, publikáló munkájáról, néprajzi kiállítások, szemináriumok szervezéséről. Az amatőr színjátszásról, a népművészeti együttesekről. Az énekkari mozgalomról, melynél, sajnos, mind a CSEMADOK keretén belül, mind a Népművelési Intézetben érezzük a szakreferensek hiányát. Viszont itt említeném meg a Csehszlovákiai Magyar Tanitók Központi Énekkarát, amely a CSEMADOK Központi Bizottságának égisze alatt működik. Ez az aránylag fiatal énekkarunk a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának döntése alapján nemegy ízben nagyon magas színvonalú nemzetközi kórus fesztiválon képviselte Csehszlovákiát és dicséretére legyen mondva, elismerésekkel és előkelő dijakkal tért haza. Nem is beszélve énekkari mozgalmunkra gyakorolt jó hatásáról. Illenék ezen az ünnepi összejövetelen felsorolni az alapító tagok, az aktivisták névsorát, mindazokét, akik önzetlenül, szabad idejüket feláldozva, segítették és segítik a 36 éves CSEMADOK-ot nemes célkitűzéseinek megvalósításában. Ez a névsor azonban olyan terjedelmesnek mutatkozott, hogy ettől eltekintettünk és ezért, engedjék meg, hogy általánosítva, de a legnagyobb tiszteletadással köszönetét mondjunk szervezetünk alapítóinak, azoknak, akik 36 évvel ezelőtt szorgoskodtak az előkészítésen, és részt vettek az alakuló közgyűlésen, köszönetét mondjunk az aktivistáknak, akik sokszor a szakemberek hiányát pótolták és pótolják tudásukkal, tapasztalataikkal, valamint a nagy feladatokhoz és szövetségünk nagy taglétszámához mérten kis létszámú apparátusunk dolgozóinak. Engedjék meg továbbá, hogy a 36 éves CSEMADOK nevében köszönetét mondjak pártunknak és állami szerveinknek az eddigi támogatásért s egyben kérjem támogatásukat és segítségüket a további munkánkhoz. Befejezésül szeretném idézni pártunk főtitkárának, köztársasági elnökünknek Husák elvtársnak néhány szavát, amelyeket 1971-ben az SZLKP kongresszusán mondott: „Az egész lakosság proletár internacionalista nevelése mind belföldi, hazai vonatkozásban, mind nemzetközi viszonylatban egyike azoknak az alapelveknek, amelyekre pártunkat 56 esztendővel ezelőtt alapozták. Az az elv, amelyet pártunk soha nem adott fel és a jövőben sem adhat fel soha, ha marxista—leninista pártként akar működni.“ Ezeknek a mély gondolatokat tükröző szavaknak felejthetetlenül be kell vésődniük tudatunkba, mint a nemzetiségi kérdésről mondott gottwaldi szavak, mint Fuéíknak a Sarló 1931-es kongresszusán elhangzott szavai, mint Jan Sverma 1933-as nyilatkozata a nemzetiségi kérdésről, mint Laco Novomeský szavai a magyar tanítók első tanfolyamának megnyitásán Trenesén- Teplicén (Trenčianske Teplice). Kérjük pártunk és kormányunk küldöttségét, tolmácsolják pártunk főtitkárának és köztársasági elnökünknek, Husák elvtársnak azon ígéretünket, hogy elhangzott szavai szellemében kívánjuk folytatni szövetségünk munkáját ; remélve, hogy bölcs szavai egyforma megértésre találnak hazánk cseh, szlovák, magyar, ukrán, lengyel, német és bármely nemzetiségű állampolgárának tudatában, hogy szilárd egységben és ez egység adta erővel járulhassunk hozzá közös hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság további felvirágoztatásához. 7
