A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-13 / 2. szám

szórakoztató jellegű vetélkedők, amelyen minden tömegszervezet egy-egy csapattal képviselteti magát. Az irodalom népszerűsítésére íróolvasó találkozókat, irodalmi esteket rendez a szervezet.

Ügy gondolom, hogy a következő években még termékenyebb kulturális tevékenységet tudunk kifejteni, mivel a közeljövőben átadásra kerül az új kultúrház. Ezúttal is szeretnék köszönetét mondani a CSEMADOK-szervezetnek a jól végzett társadalmi munkáért, amellyel a tagok elősegitették a művelődési otthon mielőbbi felépítését. Itt már kulturáltabb körülmények között tarthatjuk meg az ismeretterjesztő és népművelő előadásokat is. A szervezet vezetősége megbecsüli a tagok jó munkáját: elismerésben és jutalomban részesíti őket.

Jelentős eseményként tartjuk mi is számon a CSEMADOK fennállásának 30. évfordulóját, amelyről az idén emlékezünk meg. Tudomásom szerint a szervezet az évfordulót az eddiginél is sokkal igényesebb kulturális tevékenységgel kívánja megünnepelni. Meggyőződésem, hogy ha kitűzött céljainkat megvalósítjuk, akkor elmondhatjuk majd, hogy mi is hozzájárultunk a kultúra felvirágoztatásához és a széles néptömegek műveltségének gyarapításához.

gazdasági Műszaki Középiskola és a gimnázium. Az irodalmi színpad új műsort állít össze, ezúttal a 16. és a 17. században élt és városunkból származó Írók munkáit kívánja ismertetni, elősegitve a város hagyományainak ápolását és megőrzését. Ugyancsak sikeresen működik a szervezet 37-tagú énekkara. Ennek Szombathy László a vezetője és Ternei Árpád az ügyintézője. Rendszeres jó munkájukkal, igényes műsoraikkal sokszor szereztek már kellemes estét városunk lakosságának.

Helyi szervezetünket a vers- és prózamondók járási, kerületi és országos vetélkedőjén már hagyományosan többen is képviselik. Az utóbbi években Király Erika, Bartók Katika, Kocsor Ili és Bodnár Ottóné szerepeltek eredményesen ilyen versenyeken. Bemutatkozásra készül a helyi szervezet legfiatalabb csoportja, a menyecskekórus. A 17 jó hangú, lelkes fiatalasszonyból álló csoportot Nagy Jánosné és Máthé Róbertné készíti fel. Céljuk a környék népdalainak felújítása, megőrzése és terjesztése. Mikó András vezetésével lelkes munkába kezdett a négytagú citerazenekar. Nyíri Béla segíti őket munkájukban, szakmai tanácsadással.

A szepsi helyi szervezet is felismerte a népi hagyományok megvárosunk kulturális életét, hogy az alapító tagok: Szabó Ferenc, Balázs Károly, Filomela Ferenc, Halász Géza, Gebe József, Osztró László (és még sokan mások) s az új aktív tagok: Bocskorás Bertalan, Zachariás István, Répás Teréz, Zsolner Katalin, Ternei Árpád, Nyíri Béla, Győri Sarolta példáját követve további új fiatal tagok járulnak majd hozzá a szervezet eredményekben gazdag tevékenységéhez, elősegítve, hogy a harminc év sikeres munkája továbbfejlődjék a szocialista kultúra javára.

IZSÁK LAJOS:

Községünkben 1949-ben alakult meg a CSEMADOK helyi szervezete. A megalakulása óta eltelt harminc évben a szervezet tevékenysége igen sokrétű és gazdag volt. Az ötvenes évek elején szinte egyedüli terjesztője volt a magyar kultúrának a községben. A februári győzelem utáni időszakban a szervezet elsősorban színjátszással foglalkozott. Hogy milyen hatalmas tömegeket tudott megmozgatni abban az időben az amatőr színjátszó mozgalom, az a mai fiatalok között szinte elképzelhetetlen. Községünkben ebben az időben még nem volt kultúrház,

1- életképesség!

TAMAS LÁSZLÓ:

Július 13-án lesz harminc éve, hogy Szepsiben (Moldava nad Bodvou) 16 taggal megalakult a CSEMADOK helyi szervezete. A tagok száma ma 530, s körülbelül egyharmaduk aktívan, lelkesen végzi munkáját, de a többiek támogatása is számottevő. A szervezet élén 21 tagú vezetőség áll. A 8 szakcsoport munkáját egyegy vezetőségi tag irányítja. Az amatőr színjátszásnak régi hagyományai vannak városunkban. Ezeknek folytatója a CSEMADOK színjátszó együttese, amely már több országos rendezvényen is jelentős sikereket ért el. Zachariás mérnök vezetésével komoly munkát fejtenek ki, reméljük igyekezetüket továbbra is siker fogja koronázni.

•A helyi szervezet keretében működő irodalmi színpad 1973-ban alakult, és több kerületi, valamint országos versenyen szerepelt sikeresen. Vezetőjének, Répás Teréznek lelkes munkáját támogatja az itteni Mezőőrzésének szükségességét. Ezt a munkát Remák Béla vezetésével a honismereti kör végzi. Már eddig is gazdag helytörténeti anyagot tártak fel s láttak hozzá feldolgozásához. A CSEMADOK-szervezet a Művelődési Otthonnal és a SZISZ- szervezettel közösen létrehozta az ifjúsági klubot. Egyelőre komoly ismeretterjesztő előadásokat szerveznek, de számolnak azzal, hogy munkájukat más területekre is kiterjesztik.

Az irodalomnépszerűsítő munka területén igen nagy szerepet játszanak nálunk is az író—olvasó találkozók. A szervezet csehszlovákiai magyar költőket hív meg beszélgetésre, ezzel is elősegítve, hogy az olvasóközönség közvetlenebbül, jobban megismerje őket és munkásságukat. E téren lelkes tevékenységet fejtenek ki a helybeli magyar tanítási nyelvű gimnázium diákjai és az általános iskola tanulói, pedagógusaik vezetésével. A helyi szervezet, amellett, hogy gazdag, sokrétű, közművelődési tevékenységet fej ki, társadalmi munkával a város fejlesztéséből és szépítéséből is derekasan kiveszi a részét, nagyban segít teljesíteni a választási programot.

Megállapításunk az, hogy a szervezet komoly munkát végez még akkor is, ha igyekezetünk ellenére nem mindig tudjuk megteremteni számára a legjobb feltételeket. A jól felszerelt új művelődési otthon azonban most már lényegesen jobb, kulturáltabb feltételeket biztosít, s ezzel, meggyőződésünk, a szervezet munkája is még jobb, még eredményesebb lesz, pezsgőbbé teszi vele

így a szervezet a régi iskola tornatermében tartotta előadásait, mindig zsúfolt nézőtér előtt.

Községünket kultúrát szerető és igénylő emberek lakják. Már a burzsoá köztársaság idején működött nálunk egy munkás színjátszó kör.

1949-ben a CSEMADOK megalakulásával szervezett formát öltött a nemzetiségi kultúra művelése. A megalakulás utáni „hőskorban“ először a színjátszó mozgalom kapott lábra. Magyar klasszikusok olyan műveit mutatták be, mint a Noszty fiú esete Tóth Marival, a Lúdas Matyi, a Bor, a Sári bíró; Jirásek Apa című színműve is bemutatásra kerül.

A csehszlovákiai magyar irodalom fejlődésével a mi színjátszó csoportunk repertoárja is alakult, változott. Bemutatásra kerültek olyan hazai darabok, mint a Kincskeresők, a Bújócska, a Baj van a szerelemmel, á Senki fia, és az Éles Marika menyegzői fátyla. Az ötvenes évek végén megalakult a szervezet első tánccsoportja és igen szép sikereket ért el járásunk területén kívül is. Az Izsai varrottas — Varga Erzsébet tanítónő feldolgozásában — igen nagy sikert hozott, s ennek hatása igen jelentős volt községünkben a táncmozgalom fejlődése szempontjából. Ezekre a hagyományokra támaszkodva alakult meg később a Búzavirág népművészeti csoport s az elmúlt években többször eljutott a zselizi Országos Népművészeti Fesztiválra és a gombaszögi dal- és táncünnepélyre. A csoport Kómár Gizella és Tóth Ferenc vezetésével rendszeresen működik,

minden jelentősebb helyi és járási rendezvényen, állami ünnepen fellép. Szerepeltek már külföldön és a Csehszlovák Televízióban is.

1963-ban alakult meg Komlósi Menyhért vezetésével a helyi szervezet Jókai Irodalmi Színpada. Az új forma elsősorban a fiatalokat vonzotta. A járásban elsőnek megalakult irodalmi színpadról senki sem gondolta volna, milyen jelentős szerepet játszik majd községünk kulturális életében. Nemcsak az irodalom népszerűsítésében, az emberek tudatának formálásában, de a pangásban levő színjátszó mozgalom újjáélesztésében is igen jelentős szerepet játszott. Az itteni irodalmi színpad vezetőinek segítségével alakult irodalmi színpad Csallóközaranyoson, Keszegfalun, Hetényen és Komáromban is. Jelentősebb bemutatóik: Csillagbörtönben, Torony az éjszakában, Különítélet, Rablelkek, Istvánnapi körmenet, és a Csónak című irodalmi összeállítások voltak. A csoport eljutott a Jókai-napokra, Balassagyarmatra, és szerepelt a csehszlovák rádió magyar adásában is.

Az irodalmi színpad nagy hatással volt a színjátszó együttes újjáalakulására. Színjátszóink a hetvenes években érték el a legszebb eredményeket. Első bemutatójuk a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című Móricz-darab volt. Ezzel a darabbal, amely 23 előadást ért meg, a csoport eljutott Surányba a C- kategóriájú öntevékeny színjátszó együttesek szlovákiai országos versenyére, ahonnan a legjobb női alakítás és a "legjobb rendezés díjával tértek haza. Ezt követte a Hamlet-nak nincs igaza és a Nyolc hold föld. Az utóbbival a csoport nyolc különböző díjat nyert, ezen kívül a B kategóriájú minősítést.

A helyi szervezet keretében — a központi bizottság kezdeményezésére — a népviseleti és szokáshagyományok megőrzésére, ápolására külön csoport alakult. Tagjai főként idősebb emberek, s Izsák Elvira vezetésével eddig minden népviseleti bemutatón részt vettek Zselizen. A helyi szervezet jelentős részt vállal az ideológiai-nevelő munkából is. A népművelő előadások szervezése mellett hatékonyan támogatja a polgári ügyeket intéző testület munkáját, kulturális műsorral teszi emlékezetessé rendezvényeit.

Mindig ünnepet jelent a községben a szervezet évzáró taggyűlése. Az utóbbi években nem ritkaság, hogy a 170 tagot számláló szervezet évzáró gyűlésén háromszázan is megjelennek.

A helyi nemzeti bizottság, valamint a község lakossága továbbra is igényli és figyelemmel kíséri a CSEMADOK-szervezet tevékenységét. A Népművelési Központ és a CSEMADOK tevékenysége meghatározója községünk kulturális életének. A helyi szervezet községünk egyik legjobban működő szervezete, a szocialista kultúra terjesztője a szocialista ember tudatának formálója. Nagy érdeme, hogy megtalálta a tömegekhez vezető utat, s külön öröm számunkra, hogy a szervezetben szloyák nemzetiségű fiatalok is dolgoznak. A szervezet együttműködése igen jó a Népművelési Központtal s a Nemzeti Frontba tömörült tömegszervezetekkel, a Nőszövetség és SZISZ helyi szervezetével.

7