A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-13 / 2. szám
CSEMADOK A nemzeti bizottságok vezetői akkor elégedettek, ha az irányításuk alá tartozó község, város kulturális élete eleven, eseménydús. Ha az ott tevékenykedő tömegszervezetek aktívak. Az emberek nevelése, tudatformálása rendkívül fontos, s ebből a munkából — ha áttételesen is — nem kis mértékben veszik ki részüket a kultúra munkásai, napszámosai, a CSEMADOK tisztségviselői és tagjai. Falvaink és városaink vezetői számára egyértelműen öröm, ha évről évre a kultúra frontján is gazdag a számvetés. Ha van miről beszélni, van mire büszkének lenni. A CSEMADOK helyi szervezetei harminc esztendeje tevékenykednek eredményesen. A sok száz szervezet között vannak kiválók, közepesek és gyengék is. Általában azonban megállapítható, hogy a CSEMADOK-szervezetek nagy többségükben éreztetik, hogy jelen vannak a község, város kulturális életében. Ez derül ki a négy megkérdezett nemzeti bizottsági elnök válaszából is (Szamos László, Somorja, Varga Béla, Nagydaróc, Tamás László, Szepsi, Izsák Lajos, Izsa), akik arra válaszoltak, mióta működik községükben, illetve városukban CSEMADOK helyi szervezet, milyen munkát végez, hogyan érezteti jelenlétét s bizonyítja életképességét kulturális életük egészében, s a nemzeti bizottság hogyan értékeli tevékenységüket, hogyan néz jövőjükre a szövetség megalakulásának harmincadik esztendejében? SZAMOS LÁSZLÓ: A CSEMADOK somorjai (Samorín) helyi szervezete 1949. április 3-án alakult, a februári győzelmet követő időszakban, amikor lerakták a szlovákiai magyar nemzetiség kulturális életének alapjait. A szervezet első műsorára már novemberben sor került. A Petőfi-estnek 350 néző tapsolt. A lelkes munka eredményeképpen megalakult a 35 tagú vegyeskar, továbbá a tánccsoport, és megkezdték próbáikat a színjátszó csoport tagjai is. A céltudatos munka megérlelte gyümölcsét: 1952-ben az amatőr színjátszók vrbovoi szlovákiai országos fesztiválján a somorjai színjátszó csoport első helyet szerzett a Mágnás Miska előadásával. Ugyanilyen sikert arattak a táncosok is a Český Téšín-i folklórfesztiválon. Ugyanott az énekkar a második díjat szerezte meg. Az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején a helyi szervezet munkájában bizonyos megtorpanás jelentkezett. Ez az átmeneti stagnálás nyilván összefüggött az egykori kisvárosi közösség szociális átrétegződésével, az ingázással, továbbá az életformákban bekövetkező változásokkal, a televízió térhódításával, s nem utolsósorban azzal is, hogy Somorja megszűnt járási székhely lenni. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy a dolgozók egyre növekvő anyagi jólétének eredményeképpen a hivatásos kultúra (bratislavai színházak, hangversenytermek, a motorizmus rohamos fejlődésével a budapesti színházak is, továbbá a bratislavai és a budapesti tévéműsor) elérhető közelségbe került. Ezzel a kínálattal akkor a műkedvelők műsorai nyilván nem tudtak versenyezni. Néhány esztendő múlva azonban ismét előtérbe került az amatőr művészeti mozgalom jelentősége. Egyre többen érezték szükségét annak, hogy a fejlett szocialista társadalom egyik vívmányát, a megnövekedett szabad időt — Marxszal szólva — termékeny idővé változtassák, olyanná, amely részint az önművelést, részint pedig a nézők szocialista tudatformálását, kulturális gazdagítását szolgálják. Örömmel látjuk, hogy a hetvenes évektől kezdve a helyi szervezet tevékenysége egyre gazdagabb és sokrétűbb, mert mind több ember kapcsolódik be az aktív kulturális munkába. A CSEMADOK somorjai helyi szervezetének tevékenysége szerteágazó. A több mint ötventagú Híd vegyeskórus megszerezte az idén az aranykoszorús minősítést. Az Üzenet Irodalmi Színpad az idei Jókai-napokon a második helyen végzett. A nemrég alakult Csalló Népművészeti Együttes — amely elsősorban a hazai magyar folklórkincs felkutatását és bemutatását tartja fő feladatának — egyre színvonalasabb előadásokkal bizonyítja életképességét. A szervezet művelődési klubjában több gondolatgazdag, nagy érdeklődést kiváltó előadás hangzott el a szocialista kultúra, tudomány és mezőgazdaság időszerű kérdéseiről. Nagyra értékeljük azt is, hogy a CSEMADOK helyi szervezete tagságának aktív munkája révén — párt- és állami szerveink hatékony támogatásával — létrejött a Városi Honismereti Ház, amely a Felső- Csallóköz néprajzának, forradalmi munkásmozgalmának tárgyi, írásbeli és egyéb dokumentumait őrzi. A gazdag és figyelemre méltó anyagot sok érdeklődő tekintette meg. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a CSEMADOK helyi szervezete fontos szerepet tölt be Somorja kulturális életében, a város lakosságának eszmei nevelésében, művelődésében és szórakoztatásában. A helyi szervezet pártunk művelődéspolitikájának szellemében, a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus elvei szerint végzi munkáját. Nagyra értékeljük azt is, hogy a tagság aktívan bekapcsolódik a különböző társadalmi munkákba, s az egyes csoportok időnként nagy sikerrel szerepelnek közös politikai és kulturális rendezvényeken, ünnepi esteken. E vonatkozásban azonban még akad javítani való. A városi nemzeti bizottság lehetőségeihez mérten anyagilag és erkölcsileg egyaránt támogatja a szervezet sokoldalú tevékenységét, hiszen érdekünk, hogy a több mint nyolcszáz tagú helyi szervezet aktív és sokrétű művelődéspolitikai, kulturális és társadalmi munkát végezzen. Városunknak még nincs megfelelő művelődési otthona, s ezért a csoportok nem a legideálisabb körülmények közt készülnek, szerepelnek. A magunk részéről mindent megteszünk azért, hogy a feltételek javuljanak. Bízunk abban, hogy a kitűzött határidőre, 1980 őszén átadhatjuk az úi, korszerű művelődési házat, s akkor a CSEMADOK helyi szervezetének csoportjai is méltó körülmények között szerepelhetnek. VARGA BEL A: Losonctól (Lučenec) 20 kilométerre, a közép-szlovákiai kerületben van községünk, Nagydaróc (Veiké Dravce). Ez év szeptemberétől irányítom a falu életét mint hnb-elnök, s meggyőződésem, hogy lakosságunk kulturális és politikai tevékenysége nagyban hozzájárul a XV. pártkongresszus által kitűzött célok és feladatok teljesítéséhez. Annak ellenére, hogy még csak az idén tevékenykedem a CSEMADOK helyi szervezetében, már így is betekintést nyertem a szervezet életébe. Az eddig elért eredmények azt bizonyítják, hogy a mienk a járás egyik legaktívabban működő szervezete. Ennek bizonyítéka az is, hogy a szervezetet a község politikai, gazdasági és kulturális fejlesztése terén végzett jó munkájának elismeréséül a járási bizottság ezüst emlékplakettel tüntette ki. 1949 márciusában alakult meg nálunk 40 taggal a CSEMADOK-szervezet. Ma 152 a taglétszám. A vezetőség és a tagság odaadó, fáradtságot nem ismerő munkájának köszönhetjük, hogy a járási szervek nem sokkal a megalakulás után már elismerően nyilatkoztak a szervezet munkájáról. Tevékenységük sokrétű, igyekeznek minden területen helytállni, a tagság és a lakosság kulturális érdeklődését a lehető legszínvonalasabban kielégíteni. A szervezet legnagyobb megmozdulása az évenként hagyományosan május 9-én, a felszabadulás ünnepén megtartott ún. Erdőszéli találkozó, amely mindig igen nagy számú közönséget vonz. Erre a rendezvényre a környék ismert csoportjain kívül magyarországi vendégszereplőket, együtteseket is meghívnak. A szervezet — s ezt az említett rendezvény is bizonyítja — szorosan együttműködik a Nemzeti Front tömegszervezeteivel. Elismerően lehet csak szólni a szervezet keretében tevékenykedő kultúrcsoportok munkájáról. Igen aktív tevékenységet fejt ki a színjátszó és az éneklő csoport, s a népdal- és nótaesteknek, a vers- és prózamondó versenyeknek is mindig népes a szereplőgárdája. Igen közkedveltek az évről évre megrendezett, Jó bizonyítvány 6
