A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-17 / 11. szám
elődöntője. A bratiskivai országos döntőre több mint 500 nézőt biztosítottunk. Az eíért sikerek, eredményeit közül mégis a Kodály-napok létrejöttét tartonóm a legfigyelemreméltóbbnak. A Kodály-napokkal sikerült olyan országos fórumot teremteni az énekkari mozgalomnak, amely méltán sorakozik fel a Jókai-nopok, a zselizi és a gombaszögi prszágos rendezvények mellé, s jelentős .mennyiségi, de elsősorban minőségi változást hozott a csehszlovákiai magyar énekkari mozgalomban. A Kodálynapok hatására ébredtek újjá a régi munkásdalárdák és jöttek létre tucatszám magyar felnőtt énekkarok. Nem lenne teljes a kép, ha az említettek mellett nem tennék említést az amatőr színjátszásról és o néptánccsoportokról. A gyermektánccsoportok között a galántai általános iskoláét az elsők között tartjuk számon, a gimnázium népi együttese az ifjúsági csoportok között jár az élen, a felnőtt kategóriában pedig a diószegi Új Hajtás évek óta szintén az elsők között szerepel. Ha befejezésként megkérdezné valaki, mi a teendő a jövőben a minőség fokozására, röviden csak azt mondhatom: tovább kell szilárdítani a szervezeti életet, s a színvonal emelése érdekében pedig meg kell oldani a szőkémbe rkérdést. területi átszervezés Után járásunk kibővült és a titkárság mindössze egy motorkerékpárral rendelkezett, ezzel vagy vonattal és autóbusszal jártuk a járást jó és rossz időben. így azután sokszor megtörtént, hogy a párkányi állomás fűtetlen várótermében kellett megvárni a hajnali vonatot, amivel vissza tudtam utazni a járási székhelyre. Pathó Károly, a KB akkori vezető titkára, ha panaszkodtunk, azzal biztatott, hogy „aki felkötötte a kolompot, rázza is". És mi azon igyekeztünk, hogy minél jobban rázzuk azt a bizonyos kolompot, hogy minél messzebbre hallatsszon a hangja. A következő időszakban a legfontosabb feladatnak tartom a tagállomány bővítését, hogy a szervezettség terén járásunkban elérjük a kívánt szintet, továbbá a népművelési és az amatőr művészeti tevékenység mennyiségi mutatója mellett a minőségi szint emelését, hogy még többet tudjunk tenni a járás magyar nemzetiségű lakosságának nevelése terén, pártunk és a CSEMADOK célkitűzései megvalósításáért. nézni. Akadtak a tagok között olyanok, akik egészen más szerepet szántak volna a CSEMADOK-nak, mint ahogy azt az alakuló közgyűlés kitűzte. Voltak aztán olyan jelenségek az első években, hogy nem mindenkinek volt ínyére a CSEMADOK-szervezetek kulturális népművelési tevékenysége, amit igyekeztek valamiféle „magyarizálásnak" beállítani. Ezeknek a dolgoknak a tisztázása sok türelmes meggyőző munkát követelt. Szerencsére e problémák tisztázásában, megoldásában mindig számíthattam a járási párt- és állami szervek megértésére, támogatására. A lévai járásban jelenleg 51 helyi szervezetet tartunk nyilván, a taglétszám 7413. Szervezeteink túlnyomó többsége aktív kulturális népművelési tevékenységet fejt ki. Ahhoz, hogy eredményesen tudjunk munkálkodni a járás magyar lakossága kulturális felemelkedése, nemzetiségi kultúránk továbbfejlesztése érdekében, továbbra is szorosan együtt kell működni a párt- és állami szervekkel, a társadalmi szervezetekkel és a kulturális intézményekkel, keresni kell az új, vonzó munkaformákat, s meg kell találni azokat az embereket, akik képzettségüknél fogva, elkötelezett magatartásukkal tovább tudják vinni a szocialista kultúra ügyét. KERÍTÉS - NEM MINDENÜTT A szervezet rendszeresen részt vesz a Tavaszi szél vizet áraszt... népdalversenyen — szólóénekesekkel és éneklő csoportokkal. Énekkara kétszer szerepelt a galántai Kodály-napokon. A népművészeti tevékenységen kívül ma már szép hagyománya van Negyeden a népművelésnek is, főleg az irodalom terjesztésének, a szervezet megalakulása után itt jött létre először állandó olvasókör. Az elmúlt években rendszeressé váltak az író—olvasó találkozók. Emlékezetesen jól sikerült Duba Gyula, Dávid Teréz, Ordódy Katalin, Csontos Vilmos, Gyurcsó István, Mécs Negyed (Neded) szabályos és szabálytalan utcáin kószálva nem is anynyira a sok pompás, vadonatúj családi ház hökkenti meg az embert (majdnem minden faluban ez a kép fogad), hanem a házakat nagyképűen őrző, különböző anyagokból készült, vagyonokat érő díszkerítések. Gazdag és rendszerető nép lakja ezt a községet, gondolom, s noha egy csöppet sem rokonszenvezek a cirádás kerítésekkel, amolyan bolondos divatnak, fölösleges rongyrázásnak tartom, mégis elégedetten állapítom meg, hogy a faluban általános a jómód, szegényes portát sehol sem látni, s még az egy-két régi ház is rendszerető takaros gazdáról vall. Különben úgy látom, hogy a díszes kerekezésnek Negyeden hagyományai vannak, a módos gazdák régen is sokat adtak arra, hogy házukra, vagyonukra tartós anyagból készült kerítés vigyázzon; nem egy olyan lándzsás, kovácsoltvas-kerítéssel találkoztam, amely „túlélte" gazdáját. De vajon az emberi lelkeket nem védik egymástól ilyen dölyfös kerítések? Vajon a község lakói közösséget alkotnak-e? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ Negyeden. A közösségi szellem kialakulásának (egyik) fontos mutatója lehet a kulturális tevékenység, amely lényegénél fogva együttműködést, együttmunkálkodást igényel. így jutottam el a CSEMADOK helyi szervezetéhez, pontosabban annak titkárához, Pásztor Ferenchez, oki egyébként a szervezet alaoító taaia is, tehát jól ismeri tevékenységét a kezdetek óta, s mint járási titkár, más szervezetek munkájával is össze tudja hasonlítani. Rövid áttekintést nyújt a szervezet harminc évéről. 1949. december 25-én alakult meg — huszonöt taggal, az elnök Horváth Dezső, a titkár Pásztor Ferenc lett. Legjobban hosszú éveken keresztül a színjátszó együttes működött: 22 háromfelvonásos színművet mutatott be, 19 esztrádműsort, 7 dalestet és számos ún. keretműsort adott. A színjátszó csoportok járási versenyében többször került az első helyre, néhányszor Magyarországon is szerepelt. A szervezet éveken át kiváló táncegyüttessel rendelkezett, amely az I. Országos Népdalfesztiválon második helyezést ért el. A járásban elsőként Negyeden alakult meg a citerazenekar. József, Bábi Tibor és Szénássy Zoltán találkozója a negyedi olvasókkal. A szervezet képviseltette magát a járási titkárság által szervezett Adyévfordulón, helyesebben a költő születésének 100. évfordulója tiszteletére rendezett irodalmi vetélkedőén, a vetélkedő egyik elődöntőjét is Negyeden rendezték meg. 1965-ig a szervezet elég mostoha körülmények között tevékenykedett, hiszen kultúrház híján minden megmozdulásukkal a vendéglő egyik termébe szorultak. Később egy családi házat vásárolt meg a község, s lakói azt alakították át társadalmi munkában művelődési otthonná. Ez eleinte valóban a kultúrát szolgálta, az utóbbi időben azonban — Pásztor Ferenc szerint — a lakodalmakat, ezeket ugyanis már rendszeresen itt rendezik, sokszor egész évben előre lefoglalják a kultúrház nagytermét szombatra, de a lakodolmi előkészületek miatt mór pénteken sem használható kulturális célra, vasárnap pedig azért nem, mert még nincs kitakarítva. Egyébként egy elég rendhagyó jelenség is tapasztalható Negyeden: a helyi nemzeti bizottság ugyanis a kulturális rendezvények után községi illetéket, „vigalmi adót" ró ki a rendező szervezetre (a bruttó bevétel szerint), ami alighanem egyedülálló az országban. (Terembért is kell fizetni.) Ettől eltekintve, mint a fentiekből is % kiderült, a CSEMADOK negyedi szervezete rendszeres és folyamatos kulturális munkát végez a faluban. Kissé talán emelkedetten szólva, az emberek közötti „szellemi díszkerítéseket" igyekszik lerombolni, ZS. NAGY LAJOS 7
