A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-17 / 11. szám

elődöntője. A bratiskivai országos dön­tőre több mint 500 nézőt biztosítottunk. Az eíért sikerek, eredményeit közül mégis a Kodály-napok létrejöttét tarto­­nóm a legfigyelemreméltóbbnak. A Ko­­dály-napokkal sikerült olyan országos fórumot teremteni az énekkari mozga­lomnak, amely méltán sorakozik fel a Jókai-nopok, a zselizi és a gombaszögi prszágos rendezvények mellé, s jelentős .mennyiségi, de elsősorban minőségi változást hozott a csehszlovákiai ma­gyar énekkari mozgalomban. A Kodály­­napok hatására ébredtek újjá a régi munkásdalárdák és jöttek létre tucat­szám magyar felnőtt énekkarok. Nem lenne teljes a kép, ha az emlí­tettek mellett nem tennék említést az amatőr színjátszásról és o néptánc­csoportokról. A gyermektánccsoportok között a ga­­lántai általános iskoláét az elsők között tartjuk számon, a gimnázium népi együttese az ifjúsági csoportok között jár az élen, a felnőtt kategóriában pe­dig a diószegi Új Hajtás évek óta szin­tén az elsők között szerepel. Ha befejezésként megkérdezné vala­ki, mi a teendő a jövőben a minőség fokozására, röviden csak azt mondha­tom: tovább kell szilárdítani a szerveze­ti életet, s a színvonal emelése érde­kében pedig meg kell oldani a szők­émbe rkérdést. területi átszervezés Után járásunk ki­bővült és a titkárság mindössze egy motorkerékpárral rendelkezett, ezzel vagy vonattal és autóbusszal jártuk a járást jó és rossz időben. így azután sokszor megtörtént, hogy a párkányi állomás fűtetlen várótermében kellett megvárni a hajnali vonatot, amivel vissza tudtam utazni a járási székhely­re. Pathó Károly, a KB akkori vezető titkára, ha panaszkodtunk, azzal bizta­tott, hogy „aki felkötötte a kolompot, rázza is". És mi azon igyekeztünk, hogy minél jobban rázzuk azt a bizonyos kolompot, hogy minél messzebbre hal­latsszon a hangja. A következő időszakban a legfonto­sabb feladatnak tartom a tagállomány bővítését, hogy a szervezettség terén járásunkban elérjük a kívánt szintet, továbbá a népművelési és az amatőr művészeti tevékenység mennyiségi mu­tatója mellett a minőségi szint emelé­sét, hogy még többet tudjunk tenni a járás magyar nemzetiségű lakosságá­nak nevelése terén, pártunk és a CSE­­MADOK célkitűzései megvalósításáért. nézni. Akadtak a tagok között olyanok, akik egészen más szerepet szántak volna a CSEMADOK-nak, mint ahogy azt az alakuló közgyűlés kitűzte. Voltak aztán olyan jelenségek az első évek­ben, hogy nem mindenkinek volt ínyére a CSEMADOK-szervezetek kulturális népművelési tevékenysége, amit igye­keztek valamiféle „magyarizálásnak" beállítani. Ezeknek a dolgoknak a tisz­tázása sok türelmes meggyőző munkát követelt. Szerencsére e problémák tisz­tázásában, megoldásában mindig szá­míthattam a járási párt- és állami szervek megértésére, támogatására. A lévai járásban jelenleg 51 helyi szervezetet tartunk nyilván, a taglét­szám 7413. Szervezeteink túlnyomó többsége aktív kulturális népművelési tevékenységet fejt ki. Ahhoz, hogy eredményesen tudjunk munkálkodni a járás magyar lakossága kulturális felemelkedése, nemzetiségi kultúránk továbbfejlesztése érdekében, továbbra is szorosan együtt kell mű­ködni a párt- és állami szervekkel, a társadalmi szervezetekkel és a kultu­rális intézményekkel, keresni kell az új, vonzó munkaformákat, s meg kell ta­lálni azokat az embereket, akik kép­zettségüknél fogva, elkötelezett maga­tartásukkal tovább tudják vinni a szo­cialista kultúra ügyét. KERÍTÉS - NEM MINDENÜTT A szervezet rendszeresen részt vesz a Tavaszi szél vizet áraszt... népdal­­versenyen — szólóénekesekkel és éneklő csoportokkal. Énekkara kétszer szere­pelt a galántai Kodály-napokon. A népművészeti tevékenységen kívül ma már szép hagyománya van Negye­den a népművelésnek is, főleg az iro­dalom terjesztésének, a szervezet meg­alakulása után itt jött létre először állandó olvasókör. Az elmúlt években rendszeressé váltak az író—olvasó talál­kozók. Emlékezetesen jól sikerült Duba Gyula, Dávid Teréz, Ordódy Katalin, Csontos Vilmos, Gyurcsó István, Mécs Negyed (Neded) szabályos és sza­bálytalan utcáin kószálva nem is any­­nyira a sok pompás, vadonatúj családi ház hökkenti meg az embert (majdnem minden faluban ez a kép fogad), ha­nem a házakat nagyképűen őrző, kü­lönböző anyagokból készült, vagyono­kat érő díszkerítések. Gazdag és rend­szerető nép lakja ezt a községet, gon­dolom, s noha egy csöppet sem rokon­szenvezek a cirádás kerítésekkel, amo­lyan bolondos divatnak, fölösleges rongyrázásnak tartom, mégis elégedet­ten állapítom meg, hogy a faluban általános a jómód, szegényes portát sehol sem látni, s még az egy-két régi ház is rendszerető takaros gazdáról vall. Különben úgy látom, hogy a díszes kerekezésnek Negyeden hagyományai vannak, a módos gazdák régen is sokat adtak arra, hogy házukra, vagyonukra tartós anyagból készült kerítés vigyáz­zon; nem egy olyan lándzsás, kovácsolt­vas-kerítéssel találkoztam, amely „túl­élte" gazdáját. De vajon az emberi lelkeket nem védik egymástól ilyen dölyfös keríté­sek? Vajon a község lakói közösséget alkotnak-e? Ezekre a kérdésekre kerestem a vá­laszt Negyeden. A közösségi szellem kialakulásának (egyik) fontos mutatója lehet a kulturális tevékenység, amely lényegénél fogva együttműködést, együtt­­munkálkodást igényel. így jutottam el a CSEMADOK helyi szervezetéhez, pontosabban annak tit­kárához, Pásztor Ferenchez, oki egyéb­ként a szervezet alaoító taaia is, tehát jól ismeri tevékenységét a kezdetek óta, s mint járási titkár, más szerveze­tek munkájával is össze tudja hason­lítani. Rövid áttekintést nyújt a szervezet harminc évéről. 1949. december 25-én alakult meg — huszonöt taggal, az elnök Horváth Dezső, a titkár Pásztor Ferenc lett. Legjobban hosszú éveken keresztül a színjátszó együttes működött: 22 há­­romfelvonásos színművet mutatott be, 19 esztrádműsort, 7 dalestet és számos ún. keretműsort adott. A színjátszó cso­portok járási versenyében többször ke­rült az első helyre, néhányszor Magyar­­országon is szerepelt. A szervezet éve­ken át kiváló táncegyüttessel rendelke­zett, amely az I. Országos Népdal­fesztiválon második helyezést ért el. A járásban elsőként Negyeden alakult meg a citerazenekar. József, Bábi Tibor és Szénássy Zoltán találkozója a negyedi olvasókkal. A szervezet képviseltette magát a járási titkárság által szervezett Ady­­évfordulón, helyesebben a költő szüle­tésének 100. évfordulója tiszteletére rendezett irodalmi vetélkedőén, a ve­télkedő egyik elődöntőjét is Negyeden rendezték meg. 1965-ig a szervezet elég mostoha körülmények között tevékenykedett, hi­szen kultúrház híján minden megmoz­dulásukkal a vendéglő egyik termébe szorultak. Később egy családi házat vásárolt meg a község, s lakói azt alakították át társadalmi munkában művelődési otthonná. Ez eleinte valóban a kultúrát szolgálta, az utóbbi időben azonban — Pásztor Ferenc szerint — a lakodalmakat, ezeket ugyanis már rendszeresen itt rendezik, sokszor egész évben előre lefoglalják a kultúrház nagytermét szombatra, de a lakodolmi előkészületek miatt mór pénteken sem használható kulturális célra, vasárnap pedig azért nem, mert még nincs ki­takarítva. Egyébként egy elég rendhagyó jelen­ség is tapasztalható Negyeden: a helyi nemzeti bizottság ugyanis a kulturális rendezvények után községi illetéket, „vigalmi adót" ró ki a rendező szerve­zetre (a bruttó bevétel szerint), ami alighanem egyedülálló az országban. (Terembért is kell fizetni.) Ettől eltekintve, mint a fentiekből is % kiderült, a CSEMADOK negyedi szerve­zete rendszeres és folyamatos kulturális munkát végez a faluban. Kissé talán emelkedetten szólva, az emberek közötti „szellemi díszkerítéseket" igyekszik le­rombolni, ZS. NAGY LAJOS 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom