A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-03 / 9. szám
HALLOTTUK LVASTUK Attijk FOLYÓIRAT Két cikk az emberi jogokról A Szegeden megjelenő Tiszatáj című irodalmi és kulturális folyóirat 12. számának Tanulmány rovatában két fontos írást találunk az emberi jogokkal kapcsolatban. Karsai László Illúziók és valóság című munkájában a nyugat-európai „vendégmunkásokról" van szó. A szerző átfogó képet nyújt a kivándorlások gazdasági-politikai okairól, a külföldön dolgozó munkások életéről. Karsai László elsősorban a Nyugat- Európába való kivándorlások okait kutatja. A szerző felhívja figyelmünket arra, hogy pl. a Spanyolországból, Portugáliából, Jugoszláviából és Törökországból az NSZK-ba, Franciaországba, Angliába és Svájcba való kivándorlás nem szervezett úton s nem is a gazdasági egyezmények alapján történik. Karsai arra is rámutat, hogy a tőkés országokba bevándorló munkások legtöbbjét főleg a nehéz, piszkos, szakképzettséget nem igénylő munkáknál alkalmazzák. Az NSZK-ban például minden tizedik bérmunkás nem német: Münchenben a szemetesek 50, az utcaseprők 70 százaléka külföldi. Franciaországban minden három km útból egyet és minden öt lakásból kettőt a bevándorolt dolgozók építenek. Ezek a munkások „egy olyan társadalomban élnek, ahol nemcsak nyelvük, szokásaik, vallásuk idegen, de nem fogadják be őket azért sem, mert takarékoskodnak, nem fogyasztanak és nem költenek" — hangsúlyozza a cikkíró. A másik tanulmányban (A nemzeti, nemzetiségi kérdés a szocialista Jugoszláviában) a jugoszláviai nemzetiségek jogairól s az ott élő magyarok iskoláiról olvashatunk. A. Sajti Enikő — a cikk szerzője — rövid történelmi áttekintésében rámutat a királyi Jugoszlávia húszéves elnemzetlenítő politikájának káros következményeire. Ezzel magyarázza többek közt azt is, hogy a bácskai magyarság a harmincas évek végén „Horthy hadseregét felszabadítóként fogadta." A szerző ismerteti a jugoszláv kommunisták és J. B. Tito azon álláspontját is, miszerint Jugoszláviában „nem lehet vezető nemzet, s a nagy és erősebb nemzetnek nem lehet hatalma a kisebb és gyöngébb felett". A. Sajti Enikő cikkében a jugoszláviai nemzetiségi iskolapolitikát is érinti. Cikkéből kiderül, hogy a Vajdaságban a magyar nemzetiségűek saját anyanyelvükön végezhetik el az általános iskolát s a középiskola szinte valamennyi típusát. Horvátországban, Szlovéniában és a Vajdaságban kísérletek folynak a nemzetiségi nyelvek, köztük a magyar fakultativ oktatása terén is a szerb-horvát és a más tannyelvű iskolákban. Szabadkán és környékén az általános iskolákban a szerbhorvát anyanyelvű tanulóknak pl. 60 százaléka tanult a hetvenes évek elején magyarul. Itt főleg olyan vidékekről van szó, ahol a lakosság túlnyomó többsége magyar. Csáky Károly KÖNYV Karinthy Ferenc: Marich Géza utolsó kalandjai Karinthy Ferencet rvem azért szeretem, mert a nagy Karinthy Frigyes fia, hanem azért, mert. .. (No, miért? A fölsoroláisra ez a piciny hely úgy is kevés, inkább hagyom.) Új, közel háromszáz oldalas könyvét lehet könnyes szemmel olvasni — akár a csípős pesti humortól, akár a tragikus, drámai fordulatoktól kicsordulhatnak ezek a könnyek —, lehet benne lapozni, hogy előbb ezt a negyed oldalas kis részt majd száz oldallal odébb azt a másfél oldalas fejezetet olvasom el, csak úgy nem lehet olvasni, hogy az ember leteszi és nyugodtan föláll, munkába megy, végzi ügyesbajos dolgait, és amikor épp ideje marad, újra előveszi. Karinthy új könyvvét, egy szuszra kell kiolvasni, és szépen sorjában, mert kapcsolódnak egymáshoz a rövidebb, hosszabb fejezetek, írások. Hogy ezek miről szólnak? Hát?!. . . Semmiről és mindenről. Pontosabbon, az emberről, az utazóról meg az itthonmoradtakrói. A komédiák és a tragédiák szintjén. Karinthy remek megfigyelő, azt hiszem, a világ legszemfülesebb riportereinek, publicistáinak egyike. Minden érdekli, mindenkiről mindent tud — az olvasónak ezt a jéghegy-elv alapján tálalja — és mindent boncolgat, következtet. Gondolatban ezt mondja az írónak készülő amerikai férfinak: „Addig, édesapám, nem lesz belőled valami nagy író, de még valamire való olvasó sem, vagy akármi egyébre való, amíg bármit is elfogadsz, tudomásul veszel anélkül, hogy legalább igyekeznél a nyitjára jutni. Az élet értelmének vagy a menetrendnek." Karinthy Ferenc „hasamban gondolok"-jának filozófiáját tökéletesen elfogadva, arra kérem az olvasót, ne fogadja el csak úgy egy az egyben ezt az írást sem, hanem olvassa el Marich Géza utolsó kalandjait és adjon nekem igazat, vagy szálljon vitába velem! —zolczer— Lengyel József: Trend Richárd vallomásai Keveseknek adatott annyi életlátás és olyan öntudattal párosuló önzetlenség, mint Lengyel Józsefnek, aki az ellene (és mások ellen is) elkövetett igazságtalanságok után sem az eszmét támadta, amelynek nevében meghurcolták, hanem felismerte, hogy egy torz vadhajtásról van szó, „nem tagadta meg a zászlót, aminek rúdjávol fejbekólintották", és a magasfokú írói mesterség birtokában továbbra is kitartott a dolgok és történések első logikájának igazságában bízva — nem alaptalanul. írói kelléktárában a szerkesztés és a jellemábrázolás mindig megfelélő alkalmazásától a téma őszinte vállalásáig szinte minden megtalálható. Ez biztosítja alkotói hitelét, amivel ő — érezzük és tudjuk — nem élt vissza. Arra a kérdésre, hogy miként tudott az író önérzetében sértetten is hű maradni meggyőződéséhez, hogyan képes a személyes és közösségi (személyfölötti) értékrend egyidejű és objektív alkalmazására, arra az Igézőben és a Mérges, kicsi öregúrbon ad legközvetlenebbül választ. Ami az elhatározások indítékait meghatározza, azt a Trend Richárd vallomásai című kisregényében fejti ki Olymódon, hogy hősét az okok és következmények összefüggéseinek felismerésére kényszeríti. Trend a háború előtti közgondolkodással meg nem alkudva formálja saját világképét, az abszolút igazság mértékét választva magának, de már származása és pozíciója miatt sem tud tartozni sehová. A jószándékú és ambiciózus építészmérnök — mivel vágyai nem válhatnak valóra a megbízok korlátoltsága miatt — a fiókban maradt tervek fölött „lenézi embertársait, akik nem akarják elfogadni azt, amit adni akar, akik nem fogják fel, hogy mit kophatnának". Közömbösen várja saját pusztulását, mert nincs határozott állásfoglalása — nincs eszme, amiért küzdhetne, csak azt reméli, hogy tapasztalataiból még valaki tanulhat. Magánya adja a felismerést, hogy „azt tévesztettem el, amit mint építész mindig a legfontosabbnak tartottam: a hélyes arányt." S csak a háború és a kultusz évei utón, bár megrokkanva, tudatosítja, hogy valakihez, valakikhez, valamihez kötődnie kell, és élni akar, tenni, cselekedni, mert úgy érzi: tehet. Molnár László HANGLEMEZ Szörényi-Adamis Kovács Kati: Életem lemeze Lemezboltjaink téli újdonságai közül figyelemreméltó érdekesség Kovács Kati hatodik nagylemeze. Szörényi Levente és Adamis Anna szerzeményeit tartalmazza. Címe: Életem lemeze. Ismerve Kovács Kati kivételes előadói képességeit, valamint a Locomotiv—GT együttessel készített korrábbi nagylemezeit (Közel a Naphoz, Ha a dobos megen gedné) nem reméltem, hogy pillanatnyilag az említett lemezek színvonala nál még magasabbra lehet emelni a mércét. A Szörényi-Adamis-Kovács Kati „triónak" sikerült. Szörényi Levente, a Fonográf-együttes zeneszerzője és szólóénekese a magyar könnyűzenei élet ma már elismert egyénisége, Adamis Anna dalszövegei pedig talán a leg színvonalasabbak ebben a műfajban Kovács Kati pedig a nemzetközi mezőnyben is elismert egyéniség. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy számos film ben játszott prózai főszerepeket. Mindhárman több, mint tíz éve dolgoznak ezen a pályán. A most megjelent nagylemez egyik erénye az, hogy alkotógárdája a harmonikus összhatás eile nére is megőrizte egyéniségét. Szőré nyi zenéje, Adamis szövegei és Kovács Kati szuggesztív előadásmódja egy aránt érvényesül. A lemezen elsőként a címadó dal hallható. Csupa szimbólum, líra. Nem ez a lemez legsikerültebb száma. A helyenként édeskés szövegi túlkapások ellenére is ízléses, megnyerő. Ezt három különös hangvételű, ér dekes hangszerelési fogásokkal fűszerezett dal követi. (Fényes a csend, A jel rajtam, Ima). Ezek a lemez legjobb számai. A Te, Aki lép, az nem marad egy helyben és a Ha hiszel benne, fiú ritmusos, discos zenei felépítésük mel lett őszinte, egyszerű és sallangmentes szövegeikkel ritkaságnak számítanak ebben a műfajban. A Nem igaz című szerzemény hangulatában Kovács Kati korábbi sikereire emlékeztet. A lemez magyarországi fogadtatása arra enged következtetni, hogy bár nem annyira „slágerszagú", mint az ezt megelőző Csendszóró, ám a műfaj kedvelői szó mára jóval értékesebb gondolatokat közvetít. Kiss Péntek József Hétmérföldes cipőim mór vannak - mondja ez a japán kislány - ideje lenne hát világgá indulni... Ez a - második világháború végéről származó - felirat Drezdában, a világhírű Zwinger egyik bejáratánál látható. Magyar fordítása a következő: A múzeumot ellenőriztük. Aknák nincsenek. Ellenőrizte Hanutyin. Párizs legforgalmasabb „zarándokhelye" - a Louvreban elhelyezett Mona Lisa mellett - a Notre Dame katedrális. Legmagasabb tornya 90 méter magas. 8
