A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-03 / 9. szám
KÖZMŰVELŐDÉSI KLUBOK ÉVZÁRÓRÓL RÖVIDEN Elsők között tartotta meg évzáró taggyűlését a CSEMADOK lucskai helyi szervezete. A vezetőség beszámolt az elvégzett munkáról és részletesen foglalkozott a problémákkal is. Örömmel mondhatjuk, hogy a helyi szervezet tavaly szép eredményeket ért el. Szépen dolgozik a vegyes éneklő csoport, amely a múlt évben bejutott a Tavaszi szél vizet áraszt országos népdalverseny járási döntőjébe. A CSEMADOK tagjai a Nőnap alkalmából színvonalas esztrádműsorral szórakoztatták a község lakosságát. A vezetőség nagy figyelmet fordít a Hét propagálására és terjesztésére. Tavaly tizenkét új előfizetőt szereztek, így most már tizenhét példányt kézbesít a postás a körülbelül 320 lelket számláló gömöri kisközségbe. A helyi szervezet vezetői elhatározták, hogy időnként meghívnak a faluba egy-egy csehszlovákiai magyar írót vagy költőt. Mács Józsefet már ismerik Lucskán, hiszen annak idején egy kellemes estét töltött a faluban. A múlt évben L. Gály Olga volt a helyi szervezet vendége. A jövőben Ozsvald Árpádot szeretnék meghívni író-olvasó találkozóra. Itt kell még elmondani, hogy márciusban, a könyvhónapban, vásárlással egybekötött könyvkiállítást rendeztek. Mindebből látható, hogy Lucskán a helyi szervezet él, dolgozik, eredményeket mutat fel, színvonalas honismereti előadásokra hívogatja tagságát. A vitában szóba került sok minden egyéb mellett a falumúzeum problémája is. Ugyanis a CSEMADOK és a SZISZ helyi szervezete felvette tervébe egy falumúzeum létesítését. A két szervezet tagjai már számos munkaeszközt, használati tárgyat gyűjtöttek össze, de sajnos falumúzeumot mind ez ideig nem sikerült létesíteniük. Az ezzel kapcsolatos gondokról Korcsmáros László, a SZISZ helyi szervezetének elnöke is beszélt. Elmondotta, mennyit futkosott a falumúzeum ügyében, de sehol nem talált megértésre. Valamilyen érthetetlen okból nem látják jelentőségét, küldetését. Lucskán szép hagyománya van az amatőr színjátszásnak. Sajnos, az utóbbi években egyáltalán nem beszélhetünk színjátszásról. A volt iskola épülete, amelyben az előadásokat tartották, már nem felel meg a követelményeknek. A közelmúltban majdnem egymillió korona költséggel felépült a helyi nemzeti bizottság épülete. Nagytermébe azonban nem terveztek színpadot. Egy rögtönzött dobogón tartja időnként fellépéseit a szervezet kulturális csoportja. A helyi szervezet elnökének újból Hudák Gábort választotta meg a tagság. És ezzel tudósításom végére is értem. Azt kívánom a CSEMADOK tagjainak, hogy tartsák magasra a jövőben is a szövetség lobogóját, ápolják és terjesszék a csehszlovákiai magyar szocialista kultúrát, s hogy a jövő évzáró taggyűlésen is hasonló eredményekről számolhassanak be. Persze mindig szemünk előtt tartva, hogy ami elég ma, az holnap talán már kevés. MOLNÁR BÉLA BRATISLAVA A József Attila Ifjúsági Klub a CSEMADOK bratislavai óvárosi szervezetének keretében alakult, 1964-ben. Most lépett működésének 15. esztendejébe. Az utóbbi néhány év jó példaként szolgálhat a többi működő vagy alakuló klub számára, bár tagságának összetétele, igényszintje nem lehet jellemző. Főleg a Bratislavában tanuló magyar diákokat, egyetemistákat tömöríti, mintegy 150—200-at, de diplomás mérnökök, orvosok és dolgozó fiatalok szintén eljárnak közénk. Alapelvünk, hogy rendszeresen, tervszerűen biztosítsuk a tagság anyanyelvi művelődését, hogy az anyanyelvi oktatás befejezése után is kapcsolatban maradjanak kulturális életünk termékeivel, képviselőivel, ugyanakkor az aktuális ismeretek, társadalmi és tudományos változások sem hiányoznak a klub programjáról. Ezért gyakoriak az irodalmi, művészeti és történelmi jellegű, valamint a tudományos ismeretterjesztő előadások. A tagság életkorára jellemző igények kielégítését sem hanyagoljuk el, ügyelve arra, hogy ezt szolgáljuk, ne pedig kiszolgáljuk, mert nagyon fontosnak tartjuk, hogy a még fejlődő személyiségképben reális és haladó értékszemlélet alakuljon ki. Rendezünk zenés-táncos esteket (bár ezt a máshelyütt is jelentkező helyiségprobléma akadályozza), vetélkedőket, évente gólyabált, kéthavonta táncházat stb. Nyáron pedig kerékpártúrát. összejöveteleinket, októbertől júniusig minden szerdán, a CSEMADOK KB üléstermében tartjuk, nagyobb rendezvényekre kultúrházat bérelünk. A klub irányítása kollektív. A választott vezetőség a CSEMADOK alapszervezettel közösen tervezi, hagyja jóvá és valósítja meg az egyes akciókat. A tagok részére, akik gyakran állandó lakóhelyük alapszervezetének tagjai, klubigazolványt adunk ki; ezt évenként lehet meghosszabbítani. Néhány súlyponti program a klub 1917 78-as tevékenységéből: a nyári élmények ismertetése, vetélkedők, Bodonyi András előadása a népdalgyűjtésről, népdalok bemutatásával, beszélgetés dr. György Istvánnal, a CSEMADOK munkájáról, Nemeskürty Istvánnal az 1848—49-es szabadságharcról és Gyertyán Ervinnel József Attiláról; az Ifjú Szívek énekkarának fellépése a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján, Kádasi Lajos előadása a genetikáról, Ady-emlékműsor Havas Judit fellépésével, Püspöki Nagy Péter történelmi és Szanyi Mária néprajzi előadása, Irodalmi Szemle matiné a szerkesztőséggel, a néprajzi sorozatban Méryné T. Margit előadása a népviseletekről, dr. Révész Bertalan előadása közoktatásunk helyzetéről, Turczel Lajosné a Sarlóról, Siposs Érnőné a MATESZ munkájáról. Fellépett Dusík Gábor zenekara megzenésített versekkel, az Apró Szőttes és irodalmi színpadunk. Nyáron kerékpártúrát rendeztünk a Sarló megalakulásának 50. évfordulója alkalmából, és részt vettünk az őrsújfalusi táborozáson. Igényes műsor, de még igényesebbek akarunk lenni. Ezt már nem annyira a műsorok tartalmával, hanem inkább szervezettségével és műszaki feltételeinek megteremtésével (terem, diavetítő, lemezjátszó stb.) próbáljuk biztosítani. Mivel a tagság 4—5 év alatt szinte teljesen kicserélődik, ezért nem lehet elérhetetlenül (ezáltal elkedvetlenítően) magasra helyezni a mércét az új tagok előtt, mert a minőségi változást csak egy bizonyos fokú mennyiségi gyarapodás (létszám, klubhelyiség, berendezés) után érhetjük el. Célunk az is, hogy akik ä klubban tevékenykednek vagy csak egyszerűen rendezvényeire eljárnak, mert itt jól érzik magukat, tanulmányaik befejezése után — ha hazakerülnek — igényeljék a művelt közönséget, ennek kialakítását, munkájának szervezését, hogy az értelmiség kulturális népszolgálata ezáltal is talajra találhasson, örömmel könyveljük el magunkban munkánkhoz is erőt adóan, hogy egyik-másik kisvárosunkban vagy nagyközségünkben a József Attila Ifjúsági Klub valamelyik egykori tagja szervezi a népművelési klub, irodalmi színpad, éneklő csoport vagy más szakkör tevékenységét. Ezúttal is köszönet nekik. Az a véleményünk, hogy a közművelődésre szentelt idő nem önfeláldozás és lelkesedés, hanem az ember tudatos tevékenységének, erkölcsi magatartásának kérdése kell hogy legyen. Így lehet a kultúra nemcsak papíron, de a valóságban is mindenkié. MOLNÁR LÁSZLÓ ZSELIZ (ŽELIEZOVCE) A CSEMADOK legutóbbi országos közgyűlése konkrétan foglalkozott a klubmozgalommal, s örömmel állapíthatjuk meg, hogy a helyi szervezetek tagjai egyre inkább magukévá tették ezt a gondolatot. A politikai, tudományos vagy művészeti kérdések megvitatására alakult társaskörök tulajdonképpen a társas érintkezés lehetőségét biztosítják a lakosság legszélesebb rétegének. A kulturális intézmények hálózata már nem elégíti ki teljes mértékben a követelményeket, s véleményem szerint a munkaformák terén a legtöbb helyen újakat kell keresni és — találni. Nem vitás: tiszteletre méltó és nemes feladatra vállalkozott a múltban a CSEMADOK, amikor megtanította a tagságot dalolni és táncolni. Vannak olyan községek, ahol más tevékenységre még ma sem igen vállalkoznak. A régi, beidegződött, néha már sablonosnak tűnő munkaformákon nehéz s egyesek nem is akarnak változtatni. Igaz, a legtöbb helyen ennek az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. A hatékonyság bizony nemcsak az egyes tényezők erejétől függ, hanem a tényezők megfelelő arányától, összhangjától és attól, hogy munkánkkal hogyan tudjuk a hallgatóság érdeklődését felkelteni. A zselizj helyi szervezetben, amely a lévai járás legnépesebb CSÉMADOK- szervezete, ha nem is tervszerűen, de évek óta komoly klubtevékenység folyik. Az elsők között voltunk, akik felismertük, hogy a népművelési munkának legalább olyan jelentőséget kell tulajdonítani, mint a népművészeti tevékenységnek, hiszen a tagság és a magyar nemzetiségű lakosság egészséges szellemben történő nevelése mindannyiunk szívügye és egyúttal kötelessége kell hogy legyen. Tevékenységünk javát a kultúrházban bonyolítjuk le; a látogatottsággal elégedettek vagyunk. Az egyes rendezvények színvonalával sincs baj, ami a vezetőségi tagokén kívül a helybeli gimnázium néhány pedagógusának a munkáját dicséri. író-olvasó és egyéb találkozókon járt körünkben László Gyula, Csontos Vilmos, Duba Gyula, Ordódy Katalin, Ozsvald Árpád, Lovicsek Béla, E. B. Lukáé, Sugár András, Vitray Tamás, Pintér István, hogy csak néhány nevet említsek. Az elért eredményekkel elégedett a tagság, a járási és városi szervek, nem elégedett azonban a vezetőség, ezért az eddiginél még több és még színvonalasabb rendezvényeket tervez a jövőben. A klubmozgalomnak a jövőben is nagy teret szentelünk. Űjabb neves és kevésbé ismert személyiségeket hívunk meg, akik nemcsak, hogy életük egyegy jelentősebb eseményéről számolnak be, de mindig valami újat adnak a közönségnek. Legnagyobb probléma a helyiséghiány. A csaknem 800 tagú szervezet nem rendelkezik olyan helyiséggel, amelyet valóban a magáénak mondhatna. Berendezésére és fenntartására komoly pénzösszeget tudnánk biztosítani. Többször fordultunk helyiség kiutalásának kérelmével a városi szervekhez; reméljük, hogy megértők lesznek, hisz a város egyik legjobban működő szervezete vagyunk. Javaslom, hogy a kiváló tapasztalatokkal rendelkező klubvezetők — például a vágsellyei Vörösmarty-klub vezetői — adják át ismereteiket a hozzánk hasonlóknak, akik ezen a területen csak most kezdünk működni. A CSEMADOK megalakulásának 30. évfordulója alkalmából tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a klubmozgalmat tökéletesítsük, ezzel munkánk sokrétűvé válik, tagságunk hasznosan tölti idejét. Ezt a célt persze csak közös összefogással, nagy erőfeszítések árán érhetjük el. ÁBEL GÁBOR 7
