A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-03 / 9. szám

Illyés Gyula remekbe sikerült drámájának nevét vettem kölcsön interjúm címéül, mert akár a Sziegl Ferenccel, az SZSZK Kormányhivatala Nemzetiségi Titkárságának vezetőjével folytatott beszélgetés mottója is lehetne. Címe és mottója, hiszen a CSEMADOK jelvényében is — a nyitott könyv mellett — ott lobog a tudás, a műveltség, a nemzetiségi kulturális élet gazdagodásának jelképe, a fáklya; melynek lángja kereken 30 éve sarkallja cselekvő hazafiságra a szövetség helyi szervezeteinek százait s tagságának tízezreit... Sziegl elvtárs, hogy be­szélgetésünket rögtön konkrét témához kös­sem: miben határozná meg a CSEMADOK megalakulásának jelen­tőségét és miképpen összegezné három év­tizedes útját? — Harminc évvel ez­előtt, 1949 márciusában részt vet­tem a Csehszlovákiai Magyar Dol­gozók Kulturális Szövetségének alakuló közgyűlésén, mindmáig emlékszem az ülés néhány mozza­natára. Például Kugler János meg­nyitójára, a Major Istvánnal való találkozásom perceire, Lőrincz Gyula felszólalására és még több emlékezetes pillanatra . . . Már akkor, az alakuló közgyűlés részt­vevői elhatározták, hogy a CSE­MADOK a kommunista párt veze­tésével olyan kulturális és nép­művelő munkát fog végezni, ami elősegíti a hazánkban élő nemze­tek és nemzetiségek barátságát, testvéri együttműködését. A kezdet, természetesen, nem volt könnyű, de a lelkesedés és az igyekezet segített leküzdeni minden nehéz­séget és akadályt. Visszapillantva ma már örömmel állapíthatjuk meg, hogy a CSEMADOK harminc­éves tevékenysége is hozzájárult hazánkban a szocialista ország­építés eddig elért kimagasló sike­reihez. A szövetség tagsága, az irányító apparátus dolgozói és az önkéntes aktivisták mindig kész­séggel részt vállaltak — és vállal­nak — a társadalmi fejlődésért vívott harc sokrétű politikai és kul­turális-népművelő munkájából. Bi­zonyságképp talán elég egyetlen időszerű példát említeni: ugyan­csak harminc évvel ezelőtt, amikor a mai szocialista mezőgazdaság alapjait raktuk le, a szövetkezete­sítés gondolatának népszerűsítésé­ből a CSEMADOK-tagság is orosz­lánrészt vállalt; azon fáradozott, hogy a dél-szlovákiai magyar pa­rasztság is megértse az idő szavát és vállalja az újat, legyen a szo­cialista falu építője. A CSEMADOK tevékenységének legnagyobb ható­ereje abban rejlett és rejlik nap­jainkban is, hogy neveléssel, meg­győzéssel, hazai magyar kulturális örökségünk hagyományainak ápo-FÁKLYA­LÁNG Beszélgetés Sziegl Ferenccel, az SZSZK Kormányhivatala Nemzetiségi Titkárságának vezetőjével lásával és továbbfejlesztésével tá­mogatja a társadalmi haladást. A Szlovák Szocialista Köztársaság központi párt- és állami szervei miként értékelik a Cseh­szlovákiai Magyar Dol­gozók Kulturális Szövet­ségének sokoldalú tevé­kenységét? — Az SZLKP Központi Bizottsága és a szlovák kormány élénk érdeklődést tanúsít a CSE­MADOK hasznos munkássága iránt, amit a központi párt- és álla­mi szervek a szövetség megalaku­lásától kezdve több ízben is kifeje­zésre juttattak. Ezt a megbecsülést a CSEMADOK a dolgos hétközna­pok fáradságos munkájával érte el, valamint azzal, hogy — küldetésé­ből eredően — kölcsönös és két­oldalú kapcsolatot tart fenn a köz­ponti állami intézmények, a nemze­ti bizottságok és a társadalmi szer­vezetek, illetve a Csehszlovákiában élő magyar lakosság között. Konk­rétabban fogalmazva például el­mondhatom, hogy a szlovák kor­mány Nemzetiségi Tanácsának munkájában a CSEMADOK KB Elnökségének három tagja is részt vesz, és véleményük fontos szerepet játszik a nemzetiségi élet fejlődé­sét érint© kérdésekre vonatkozó döntések meghozatalában. Bátran állíthatom, hogy ez nemcsak köz­ponti szinten van így, hanem járá­si és helyi viszonylatokban is, hi­szen a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezetek vezetőségei­ben, a nemzeti bizottságok" taná­csaiban és politikai életünk vala­mennyi más területén is ott talál­juk a CSEMADOK képviselőit. Ügy érzem, az őszinte elismerés bizo­nyítéka az is, hogy a szövetség járási és országos rendezvényein a párt- és állami szervek képviselői is rendszeresen részt vesznek. Termé­szetesen, ez az elismerő bizalom nem azt jelenti, hogy a CSEMA­DOK a jövőben nem végezhetné sokoldalú munkásságát még haté­konyabban és jobban, minden ed­diginél nagyobb érdeklődést kiváltó aktivitással. E téren — ha saját ta­pasztalataimnak hinni lehet — az eddig elért eredmények ellenére tényleg van még mit pótolni . . . — A szövetség munkás­ságának különösen fontos területe a nemzetiségi kultúra haladó ha­gyományainak ápolása és fejlesz­tése. Ez nemcsak munka, de egy­ben küldetés is, mert a hazai ma­gyar lakosság olyan kulturális érté­keinek megőrzését jelenti, amelyek rendszeres néprajzi gyűjtőmunka nélkül, egyre gyorsuló életünk ha­tására, örökre a feledés homályába vesznének. Hasonlóképpen értékes tevékenységet végez a CSEMADOK a nyelvi kultúra ápolásának terüle­tén, ezért ez a munka is megkülön­böztetett figyelmet érdemel. De hasonlóan fontos szerepe van a politikai nevelő munkának, az ama­tőr művészeti tevékenység minden formájának, az egyre népszerűbbé váló művelődési klubok hálózata bővítésének. Fokozatosan változó életstílusunk ugyanis arra figyel­meztet, hogy a vidéki és városi la­kosság gondolkozásmódját át- meg áthatja a hogyan élni gondja; a törekvés, hogy hasznosan, jól, okosan éljünk. Gondolom, ezért kell egyre vonzóbb munka­formákat keresni ... — Igen. Sőt, a CSEMA­DOK tevékenységében ez különö­sen fontos, hiszen a nemzetiségi kultúra ápolása, egyéb társadalmi feladatok teljesítése mellett, bizo­nyos többletet jelent. Többletet, amelyet érdemes vállalni, ha azt akarjuk, hogy nemzetiségi létünk egyre teljesebb legyen és jogaink­kal élve akár etnikai, akár nyelvi különállásunkat fenn tudjuk tarta­ni. Az elmúlt harminc év tapaszta­latai azt mutatják, hogy ezen az úton haladva a CSEMADOK a jö­vőben is a dolgozók százezreinek biztosíthatja a szocialista kultúra értékeinek gyarapítását, a cseh­szlovák hazafisóg gondolatának és a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek barátságának elmé­lyítését. Olvasóink nevében kö­szönöm a beszélgetést. MIKLÓSI PÉTER A CSEMADOK megalakulásának 30. évfordulóján bizonyára hiányos lenne az elért sikerek felsorolása, ha nem szólnánk a CSEMADOK Központi Bi­zottságának lapjáról, a Hétről, amely ugyan nem egyidős a CSEMADOK-kal, de igy is közel 25 esztendeje tölti be a kollektiv agitátor, propagátor és szer­vező hármas küldetését. Lapunk csak­nem két és fél évtizeden keresztül rendszeresen foglalkozik a CSEMADOK helyi szervezeteinek kulturális életével, a népművelési munkával. Hasábjain propagálja az elért eredményeket, meg­ismerteti azokat a széles olvasótábor­ral. A lap propagációs tevékenységén kívül a CSEMADOK-ról készült írások­nak mindig az volt a legfőbb célja, hogy a tapasztalatcserén keresztül elő­segítse a jó munkamódszerek elter­jedését és ezzel előmozdítsa a szerve­zeti élet megszilárdítását és a kulturá­lis népművelési munka színvonalának emelését. Ilyenek yoltak például a „Fáklyahordozák", a „Hogyan tovább?", az „Igy dolgozunk mi" című sorozatok, amelyek általában kiváltották a szövet­ség tagságának tetszését. A lap külde­tése az is, hogy a helyi szervezetek munkájának népszerűsitése mellett elvi cikkeket közöljön azon központi tiszt­ségviselők tollából, akik felelősek a CSEMADOK munkájának gyakorlati irányításáért. Lapunk ezt a feladatot is sikeresen oldotta meg, és hasábjain egyre több írás jelenik meg a közpon­ti bizottság dolgozóitól, valamint a KB Elnökség tagjainak tollából. A Hét az utóbbi időben gyakran közöl Írásokat kerületi és járási nemzeti bizottságok felelős dolgozóitól is, nemzetiségi kul­turális életünk problémáit érintő kérdé­sekről. Meggyőződésünk, hogy a Hét ilyen irányú tevékenysége igen hasznos mind a CSEMADOK, mind a szlovákiai magyar nemzetiség kulturális életének kibontakozása szempontjából. A Hét szerkesztősége úgy érzi, hogy lapunk az eltelt csaknem 25 év alatt, de még inkább az utóbbi években valóban a CSEMADOK lapjává vált és egyre in­tenzivebben teszi magáévá a CSEMA­DOK munkájával összefüggő problé­mákat. Ezt igazolja az is, hogy levele­zőink túlnyomó többsége elsősorban CSEMADOK-ról szóló hírekkel és írá­sokkal keresi lel a szerkesztőséget. A Hét az elmúlt években intenziven kez­dett foglalkozni a magyar néprajzi ha­gyományok ápolásával. A Hét szerkesztősége a jövőben is olyan munkát kíván végezni, amely elő­segíti a CSEMADOK helyi szervezetei­nek munkáját, segit leküzdeni a hibá­kat és a hiányosságokat. Úgy akarunk dolgozni, hogy az elkövetkező 30 esz­tendő még gyümölcsözőbb, eredmé­nyekben még gazdagabb legyen min­den területen. A Hét szerkeszősége a 30. évforduló alkalmából szívből kö­szönti a szövetség tagságát, tisztség­­viselőit, erőt, egészséget kíván nekik a további munkához, az igényes felada­tok megoldásához. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom