A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-03 / 9. szám
Következő számunk tartalmából: Mács József riportja a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) egészségügyi szakközépiskoláról Kortársaink: KASSÁK LAJOS Koncsol László: EGY HÓNAP, - EGY KÖNYV Makrai Miklós: KENYÉR ÉS NEVELÉS (vietnami riport) Lacza Tihamér írása EINSTEINRŐL Címlapunkon Prandl Sándor, V. Bistika (1) a 24. oldalon Buday Endre felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Arpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS - Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SOTI 6/46. Jelentős eseményhez érkeztünk szövetségünk életében. Most ünnepeljük a CSEMADOK megalakulásának harmincadik évfordulóját. Emlékezve azokra az időkre, amikor egy pár lelkes és a harcokban megedzett magyar nemzetiségű kommunista pártunk megbízásából vállalta azt a történelmi küldetést, hogy a Szlovákiában élő magyarság számára, a múlt tapasztalatai alapján, életre hív egy oly szervezetet, amely aktív segítője lesz Csehszlovákia Kommunista Pártjának, a szocializmus építésében. Ezt a megtisztelő feladatot ez a kis csoport magyar kommunista annál is szívesebben vállalta, mert ezáltal megnyílt a lehetősége annak, hogy már sokkal előnyösebb körülmények között folytathatják harcukat azoknak az eszméknek a végső győzelméért, amelyekért már a múltban is minden ve-AZ UTAT szélyt és megpróbáltatást vállalva küzdöttek. A múlt tapasztalataiból tudtuk, hogy a dolgozóknak, a népnek a szellemi táplálékra éppen olyan szüksége van, mint a mindennapi kenyérre. Hogy a szocializmus építéséhez sokoldalúan képzett, fejlett, kultúrált emberekre van szüksége a kizsákmányolástól mentes új társadalomnak. És itt találkoztak elképzeléseink a szlovákiai magyar lakosság régi vágyával, hogy végre saját gazdái akarnak lenni annak a földnek, amelyen élnek, megszerezve a tudást, a képességet saját életük irányításához. Nekünk, magyar kommunistáknak pedig lehetőségünk adódott arra, hogy a szervezet keretében ezután szélesebb formákban terjesszük azt a lenini tanítást: hogy a szocializmus építését törvényszerűen csak a dolgozó nép aktív részvételével, a munkásosztály vezető szerepének naponta való érvényesítésével lehet megvalósítani. Saját tapasztalataink igazolták, hogy ez az osztály forradalmi múltjával, szervezettségével, fegyelmezettségével és tapasztalataival, tehát társadalmi helyzetével, képes csak erre a nagy történelmi küldetésre. Csehszlovákia Kommunista Pártja és dolgozó népe már abba a szerencsés helyzetbe került a felszabadulás után, hogy a lenini bolsevik párt tapasztalataira támaszkodhatott, és támaszkodhat ma is, és az egész szovjet nép szocialista építésének dicső múltjából tanulhatja meg a párt vezető szerepének alkalmazását, a szocializmus építésének minden területén. A kommunista párt nélkül tehát nem lenne szabadságunk, függetlenségünk és önállóságunk, nem lenne szocialista hazánk, tehát szövetségünk sem, ahol magunkat képezve és másokat is tanítva vihetjük tovább a fáklyát, ápolhatjuk, terjeszthetjük a múlt haladó értékeit, hagyományait, fejleszthetjük tovább nemzeti kultúránkat. Logikus és törvényszerű tehát a CSEMADOK-ban is, akárcsak a többi társadalmi és tömegszervezetekben a párt vezető szerepe. És ez a vezető szerep abból adódik, hogy amit Csehszlovákia Kommunista Pártja céljául tűz ki, és vezetésével dolgozó népünk folyamatosan megvalósít az az ország valamennyi becsületes polgárának érdeke. Hogyan érvényesítettük tehát mindmáig a CSEMADOK-ban a párt vezető szerepét? Vagyis hogyan tettünk eleget mi, a szövetségben dolgozó kommunisták ennek a felelős küldetésünknek? Ott kell kezdeni, hogy nagyon ügyeltünk mindig arra, hogy szövetségünk el ne szakadjon a mindennapi élettől, hogy választott szerveink ne hagyják alapszervezeteinket az öncélú egyesületesdi posványába süllyedni, hogy ne hagyják érvényesülni, az imittamott megnyilvánuló, úgynevezett „politikamentes", reakciós, de legjobb esetben dekadens kultúra gyakorlását és terjesztését. Arra is szigorúan ügyeltünk, hogy szervezetünket senki se tekinthesse valamiféle nemzetiségi érdekvédelmi szervezetnek, mert hazánkban a mi érdekeinket is, mint valamennyi dolgozó ember érdekét, nemzetiségre való tekintet nélkül a marxista-leninista elvek alapján a CSKP védi. Ezért aztán már munkaterveink kidolgozásánál ügyeltünk arra, hogy mind központi, mind járási szerveink munkatervei mindig a CSKP kongresszusainak határozataiból induljanak ki, és a központi bizottsági üléseinken elfogadott határozatokra épüljenek. Hogy így szövetségünk szervei és alapszervezetei sajátos munkaformáikkal a lehető legjobban járuljanak hozzá a párt- és állami szervek által kitűzött feladatok teljesítéséhez. Az ilyen munkamódszerek elsajátítása érdekében évente különböző előadások és szemináriumok százait tartottuk mind központi, mind járási szinten, főleg a tisztségviselők részére, ezenkívül tudományos és ismeretterjesztő előadások sorozatát tagjaink és a nagyközönség részére, minden esetben olyan elméleti és szakmai tartalommal, amely mindig összefüggött a szocialista építés soronlevő feladataival. És hogy munkánk mennyire eredményes volt, arra a sok közül csak egy meggyőző példát szeretnék felhozni. Szlovákia magyarlakta vidékein a mezőgazdaság kollektivizálása aránylag elég gyorsan és kisebb hibáktól, fogyatékosságoktól eltekintve zökkenőmentesen ment végbe. A konszolidációs folyamat, vagyis a termelőszövetkezetek megerősödése is példásan haladt előre ezen a vidéken. A magyar dolgozók az iparban is, de főleg a mezőgazdaságban mindig megállták és ma is megállják a helyüket s ez politikai érettségünk legjobb bizonyítéka. Márpedig ha figyelembe vesszük a magyar dolgozók részarányát ebben az időben a pártban, főleg falvainkon s ezenkívül a magyar lakosságot az 1945—48- években sújtott hátrányos intézkedéseket, egyesek számára talán érthetetlen volt a magyar munkásság és parasztság hozzáállása pártunk politikájához ebben az időben. Vagyis a CSEMADOK-nak nagy érdeme van abban, hogy dolgozóink e nehéz időkben is megértették a párt hívó szavát, mert szövetségünk nevelő munkájával pótolni tudta azt a hiányt, amit az jelentett, hogy igen kevés volt a magyar nemzetiségű elvtárs a kommunista párt soraiban. Igaz, elhangzottak olyan vádak bizonyos egyének részéről, főleg az 1968— 69-es években a CSEMADOK vezetőségével szemben, hogy nem törődünk eléggé az itt élő magyarság kulturális igényeivel, ezzel szemben sokkal többet foglalkoztak helyi szervezeteink a tehénistállók építésével, a sertésnevelésnek, a vetőmagvak minőségének, az aratásnak és általában a mezőgazdaságnak a problémáival. Az ilyen vádaskodásokat ugyan nem volt nehéz megcáfolni, hiszen tagságunk zöme főleg ebben az időben falusi dolgozókból tevődött (és tevődik még ma is) össze. Főleg azonban azt a lényeges dolgot értették meg a szövetség tagjai, de az őket támogató többi dolgozó is, hogy a haladó kultúrának is megvannak a gazdasági alapjai. A szövetségnek ezt a küldetését is, mint minden más fontos feladatát, az elmúlt harminc év alatt kisebb nagyobb zökkenőkkel tudásunkhoz és az adott lehetőségekhez képest becsülettel teljesítettük. A CSEMADOK igen nagy megbecsülést élvez a párt- és állami szervek részéről, amit nemegy elismerés és főként az egyik legmagasabb állami kitüntetés is bizonyít. Eddigi munkánk azért volt tehát eredményes, mert szövetségünk pártunk határozataiból kiindulva tervezte és hajtotta végre feladatait, mert a CSEMADOK soraiban dolgozó kommunisták helyesen értelmezték és érvényesítették a párt vezető szerepét. És ezt a jövőben még fokozatosabban fogjuk érvényesíteni, mert ezzel szolgáljuk legjobban mi, CSEMADOK tagok pártunkat, népünket, a szocializmus ügyét. FABRY ISTVÁN A PÄRT MUTATTA 2
