A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-02-24 / 8. szám

évvel ezelőtt női énekkar alakult. A já­rási szemlén való első szereplésükkel rögtön szép sikert arattak: a harmadik helyen végeztek. Az énekkart Lóczi Lászlóné óvónő vezeti, s a tagok igen lelkesek. Munkájuk fontos állomásai­ként tartják számon a simonyi feszti­vált, a tisoveci SZNF-ünnepségen való fellépést, s a május elsejei tornaijai szerepléseket. A népműveléshez a Nőszövetség és a Vöröskereszt helyi szervezete is ha­tékonyan hozzájárul. Az efsz vezetősé­ge — s személy szerint Orbán Ferenc elnök is — megértőén támogatja az előrelépésre irányuló törekvéseket. En­nek köszönhető, hogy a női énekkar­nak immár háromféle mutatós forma­ruhája van. A Népi Akadémia keretében elő­adássorozatok folynak a Szocialista Akadémia védnöksége alatt. A kikül­dött előadókon kívül főként Tóth Arpád és Kovács István buzgólkodik ezen a területen. Az egészségügyi előadások is népszerűek. Emlékezetesek a mesz­­szibb tájakról érkezett előadók szerep­lései is. Mázik István, a kassai Thália Színpad tagja például a versmondás-A képen balról Száraz István, Lóska János és Kovács István első lett a kerületi szlovák nyelvű sza­valóversenyen. Lóska János elnök 1971-ben a község lakosainak kívánságára került a helyi nemzeti bizottság élére. Addig Bra­­tislavában dolgozott fontos poszton, de mivel itt született Sajógömörön, öröm­mel tért vissza ifjúkorának színterére, hogy fellendítse a község pangásnak indult társadalmi életét. Barátok és ismerősök közé jött tehát, azzal a re­ménnyel, hogy a lakosság megérti és támogatni fogja iparkodását. S ez be is teljesült. Feladatul kapta, hogy előmozdítsa a választási program teljesítését. Ennek a keretébe tartozott az új kultúrház felépítése is. Azóta sok víz lefolyt a Sajón, s Lóska János elégedetten közli, hogy a lakosok 680 ezer korona értékű társadalmi munkát végeztek, s már csak az utolsó simítások vannak hátra. Hét év távlatából meg lehet állapí­tani: valóban jól járt a község az új elnökkel, hiszen harminc éve vajúdott a művelődési ház építésének kérdése. A korszerűen berendezett új kultúrhóz­­ban a színháztermen kívül kényelmes társalgó, szép előcsarnok, büfé és öl­„HEJ, RÓZSA. RÓZSA. ÉKES VAGY ról és a színpadi stílusokról, Szombathy Viktor író a palócok eredetéről tartott értékes előadást. Sikeres volt a Dénes György költővel rendezett író-olvasó találkozó is. 1977-ben az egész köz­séget „mozgósította" a község és a megye történetét felölelő vetélkedő, melynek során a község társadalmi szervezeteinek csapatai mérték össze tudásukat. Ezzel a rendezvénnyel a művelődési klubok kerékpártúrájának résztvevőit szórakoztatták, akik egy napig a község határában táboroztak. A vendégek viszonzásul irodalmi mű­sort mutattak be a helybeli közönség­nek. E felsorolás persze csak ízelítő a sokoldalú tevékenységből. Sajnos a rendezvények zömét — jobb helyiség híján — a tűzoltószertárban kellett le­bonyolítani. Ezek a problémák azon­ban az új kultúrház felavatása után véglegesen megszűnnek. A SZISZ ifjúsági klubja a rossz álla­potban levő barokk műemlék-kastély földszintjén működik, Ruszó László ve­zetésével. Tánczenekaruk a kastély nagytermében tartja műsoros estjeit. A helyi hangosanbeszélő szerkesztői köre minden jelentős politikai ese­ményről megemlékezik: legaktívabb tagjai: Halyák Béla, Balyó Istvánné, Pajtás Rózsa, valamint az iskola út­törői. A fiatalok rendszeresen gondoz­zák a temetőben az 1919-es vörös­katonák sírjait. A szemléltető agitáció is magas színvonalú, ezt lépten-nyomon látni a községben. A SZISZ-szervezet irodalmi színpada 1976-ban fölényesen nyerte el az első díjat a járási verse­nyen „Csak egy darab ég” című mű­sorával. Járási szemlén ez a csoport máskor nem vett részt, jóllehet sok­szor felléptek a különféle ünnepélye­ken. A népművelési intézmény és a SZISZ számos díszoklevelét az új kul­­túrházban függesztik majd ki. A kétosztályos óvodát meleg vízzel ellátott mosdóval bővítik ki a közel­jövőben. Az általános iskola alsó ta­gozatát 52 gyermek látogatja, Bódi Bertalanná és Parlag Istvánné oktatja őket, két osztályban. A felső tagozat­nak diákszínjátszóköre, tánccsoportja és énekkara van. A táncosok tavaly első díjat nyertek a járási szemlén. A több szólamban éneklő gyermekkart Parlagné vezeti. Molnár Béla, az iskola igazgatója - akárcsak két helyettese - szívügyének tekinti az iskolán belüli kultúrmunkát. Nem véletlen, hogy Ka­los Éva sajógömöri magyar diáklány : i I »1 í ' i k < rW ^ Mátyás király szobra töző várja majd a közönséget és a szereplőket. A kisebb helyiségekbe a hnb hivatala költözik át, s a polgári szertartásokat is ott fogják tartani. A SZISZ ifjúsági klubja pedig birtokba veheti a hnb megürülő, mostani épü­letét. A kultúrház előtti térséget ma még durva kavics borítja, de hamaro­san kicsinosítják, s a közepén elmék­­művet állítanak a 1919-es hősi halott vöröskatonáknak. Ez a hely lesz a köz­ség tulajdonképpeni főtere, a túlsó oldalon hatásosan zárja majd le a restaurálásra váró műemlék-kastély. Az értékes kastély megújításának kérdését úgy oldotta meg a hnb, hogy átadta az egész épületet a földműves­szövetkezetnek, s a műemléki szak­értelmet nem igénylő munkát a szö­vetkezet kőművescsoportja végzi el. A hnb feltétele csupán az, hogy a 18 helyiség közül a helyreállítás után a szövetkezet kulturális és társadalmi célra engedjen át néhányat. Ily módon méltó otthont kaphat a néprajzi gyűj­temény, a községi könyvtár (melyet most egy kis helyiségben működtet Lóczi László), s a helytörténeti emlé­keket és a forradalmi hagyományokat bemutató múzeum. A kastély többi ré­szében a ČEDOK bevonásával turista­­szállót szeretnének nyitni. Szándékukat a felsőbb szervek erkölcsileg és anya­gilag is támogatják. A kastély természetesen kívül-belül eredeti formáját nyeri vissza, a barokk díszítés felújításáról a műemléki felü­gyelőség külön gondoskodik. A munká­latokat 1979 tavaszán kezdik el. A kö­zelben álló öreg kocsmaépület lebon­tásával a parkolóhely kialakítására is lehetőség nyílik. Erre szükség is lesz, mert már az elmúlt években is sok magyarországi és NDK-beli turista ke­reste fel Sajógömört. A nemes felada­tok teljesítésével párhuzamosan a Má­tyás-parkot is rendbe kellene tenni (a kapós Mátyás-szobor kedvenc fotó­témája a turistáknak), ám ehhez egye­lőre nincs pénzbeli fedezet, noha a hnb rég bejelentette az illetékes kerü­leti hivatalnak erre vonatkozó igényét. Minden jel arra vall, hogy a nagy múltú, gazdag hagyományokat őrző és ápoló község — melynek életében az évtizedek során fényes és halovány korszakok váltogatták egymást — új, erőteljes virágzás korszakába jutott. VERES JANOS 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom