A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-17 / 7. szám
A világ más nagyvárosai után Moszkvában is bemutatkozott a Boney M. disco együttese. A Weltwoche cimü svájci újság szerint a disco-quartett a világ leg népszerűbb együtteseinek élvonalába került: két év alatt 46 millió nagyleme zük és kazettájuk kelt el. Lendvay Kamilló szövegével és megzenésítésében új magyar tévédráma készült Jean-Paul Sartre A tisztességtudó utcalány cimü drámájából. A mü felvételei már befejeződtek Képünkön a tévéopera főszereplői közül Pászthy Júlia, Gáti István, Csányi János és Kertész Tamás látható. II. Viktor Emanuel emlékműve, a Viktorianum Róma szivében, közvetlenül a városháza és a Fórum Romanum mellett áll: az olasz függetlenség születésére emlékeztet. A levegő hőmérséklet?: plusz tiz fok, a viz hőmérséklete plusz három fok. A Prágában összegyűlt 103 edzett sportolót (16 nő is akadt köztük) azonban a hideg egyáltalán nem zavarta. A La Manche csatornát átúszó F. Venclovský (előtérben úszószemüveggel) és J. Novák (előtérben, sárga úszósapkában) vezetésével az idei télen is megfürödtek a Moldva vizében. ZS. NAGY LAJOS: CERUZASOROK írtam örömömben Örültem, hogy végre jó témához jutottam. Megírni valóhoz. Egy orvos adta, oki ez alkalommal nem gyógykezelt, hanem akit velem együtt gyógyítgattak különféle bajokból (amelyeket fölöslegesnek, sőt illetlenségnek tartok felsorolni, lévén, hogy teljesen magónjellegűek). — írj a múltiszervizről! — súgta az orvos, mert hipnotikus félálomban feküdtünk egymás mellett. — Ne beszélgessenek! Ne gondoljanak semmire! — mondotta monoton hangon a fiatal orvosnő. Hangjában némi idegesség volt, türelmetlenség, miért nem alszunk már mélyebben. Én arra gondoltam, hogy nem gondolok semmire, de a multiszerviz szó megragadt az emlékezetemben, és az is, hogy az orvos a tévékészülékről motyogott valamit. S mint valami láncreakcióban: otthon a feleségem azzal fogadott, hívjam fel azonnal a multiszervizt, mert elromlott a tévékészülékünk. Mondtam, hogy hívja fel ő, elvégre ő kérte kölcsön ezt a készüléket, amely mindössze két hónapig működött, holott Sylviának hívják, s ezt a nevet mindig is szerettem, továbbá1 azt is közöltem haragvó életpárommal, hogy beteg vágyók, nyugalomra van szükségem, és hogy egy komoly férfi nem avatkozik saját belügyeibe. (Ezt egyébként az igazi angol úriemberekről hajlottam volt, de ilyenkor, ha feszültség támad köztünk, nem árt a legképtelenebb érvet sem bedobni!) persze tudtam, hogy úgyis ő lesz a győztes, helyesebben némi szócséplés után lovagiasan visszavonultam és elindultam telefonálni. A multiszerviz telefonja három napon át foglaltat jelzett, valaki azt is megsúgta, hogyha a szilveszteri tévéműsort nézni akarom, jobb ha személyesen keresem fel a multiszervizt. Szilveszter napja vészesen közeledett, tehát elballagtam a multiszervizbe, helyesebben a szerviz elé, ahol legalább ötven ember sorakozott már. A dolog egyszerűbb volt, mint gondoltam: a sor gyorsan haladt, egy fél óra múlva közölték velem, hogy a Sylvia olyan modern tévékészülék, hogy tulajdonképpen a legmodernebb e honban, tehát jószerivel még csak kísérletképpen kölcsönzik a polgártársaknak, megjavítása egyáltalán nem olyan egyszerű dolog, mint azt a hozzám hasonló laikus alakok vélik, egyáltalán nem biztos, hogy otthon a lakásomon megjavítható, sokkal valószínűbb, hogy be kell majd hozni a műhelybe, de ez nem történhetik meg csak valamikor január második hetében, mondjuk kilencedikén, mert kevés a szerelőjük, egyrészt mert tényleg kevés, másrészt, mert a szerelők fele kivette még meglévő, törvény biztosította évi szabadságát, tehát lássam be, hogy ezek objektív akadályok, ma már én vagyok a hetvenedik ember — mondta egy szőszke adminisztrációs erő —, aki teljesen fölöslegesen zavarom a lelki nyugalmát, s lehetőleg ne feleseljek vele (eddig szinte meg sem mukkantam), mert őneki sincsenek drótból az idegei. Vidáman ballagtam hazafelé, örömöm teljes volt és oszthatatlan, mégpedig a következő ökokból kifolyólag: 1. Arra gondoltam, hogy nyugodt és csöndes szilveszterem lesz, a világ eseményei még a tévén át sem zaklathatnak, nem kell sületlen tréfákon nevetnem, attól leszek jókedvű, amitől akarok. 2. Megtudtam, hogy egyike leszek a legkorszerűbb tévékészülék tulajdonosainak (tulajdoniképpen csak öt év múlva, majd ha a havi részleteket lefizetem). 3. Megismerhettem a multiszervizt, mint olyat. Mint milyet is? Kerestem az idegen szavak szótárát, szerettem volna megtudni, mit jelent pontosan a multiszerviz szó. Sajnos, a szótárt elcsente valaki, vagy csak elkeveredett valahová a sok fölösleges könyv között. (A múltkor hallottam, hogy a tévé korszakában a könyv egyre fölöslegesebbé válik). Törtem hát a fejem sokáig, még (nem hipnotikus) álmomban is. A multimilliomos legjobb tudomásom szerint többszörös, vagy sokszoros milliomos, tehát a multi az jelentheti: sókszoros, többszörös. A szerviz szolgálatot, szolgáltatást jelent. Töprengésem eredménye: a multiszerviznek az égvilágon semmi értelme. Ilyen fölfedezéstől, hogyne telne meg örömmel az ember szíve-lelke, s örömében miért ne fogalmazna örömteli ceruzasorokat?! FERBLIZŐK Egy Rima menti falucskába vetett az utam, s dolgom végeztével betértem a kocsmába, mert alaposan megszomjaztam. Iszogatás közben figyelmes lettem a sarokasztalnál kártyázó társaságra. Négy ember ferblizett, öt-hat meg körülállta az asztalt és izgatottan kibicelt. A ferblizők egyike tagbaszakadt, vöröshajú férfi volt, még ültében is kimagaslott társai közül. Kövér arcán vefejtékcsöppek gyöngyöztek, nagy lapátforma keze meg-megremegett izgalmában. Látnivalóan rosszul ment a lapja. Vesztett. — Mondtam már, Dezső, ne told a lapomba a képedet! — lökte oldalba a mögötte álló, lelógó bajuszú embert, aki alig-alig nőtt ki a földből. A kis ember felfortyant. — Azért nem kell ennyire rám tátanod a szádat! Tanulj meg végre blattozni, mert buta vagy hozzá. — Buta az öreganyád. — Hagyj békét az öreganyámnak, érted?! — Én békét hagyok, ha éppen azt kívánod — mormogta szórakozottan a vöröshajú Góliát — de menj a fenébe a hátam mögül! — Nem tilthatod meg, hogy itt álljak! A nagydarab ember megint megbökte a kicsit. A kicsi visszalökte. A légkör egyre feszültebb lett, vaskos szavakkal ócsárolja egymást a két ember. Kissé groteszk a helyzet, hiszen a kis ember melléig sem ér a másiknak. A pillanatnyi csend után elképesztő fordulat következett. A csöpp ember fölugrott egy székre és pofon teremtette a már előbb felemelkedett Góliátot. A csattanás után halálos csönd borult az ivóra. Láttam, hogy megdermednek a vendégek. Itt emberhalál lesz. A vörös üstökű egy pillanatig bamba képpel bámult a levegőbe, majd a magasba emelte hatalmas öklét. Az emberek behunyták a szemüket. A nagydarab, inas kar azonban lehanyatlott. A Góliát leborult az asztalra és zokogott, amíg a körülállók fancsali képpel kuncogtak. A vöröshajú öklével mázolta szét a könnyeit és szikrázó szemmel magyarázta : — Nem üthetem meg. Hiszen egyetlen csapással palacsintává lapítanám. Egy ilyen kertitörpét! De családom van. Három gyerekem. Börtönbe kerülnék... Nem vághatok oda! Az úristenit ! A falusiak magukbaszálltan hallgattak, bólogattak és észre sem vették, hogy a kis emberke, mint egy virgonc egér, kisurrant az ivóból. Dénes György 9
