A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-02-10 / 6. szám

hogy ezeket az igényes feladatokat maradéktalanul teljesítsük, amihez az kell, hogy helyi szervezeteink erőfeszítései megfelelő megértésre találjanak a pártszervek- és szerve­zetek, a helyi nemzeti bizottságok és népművelési otthonok vezetősé­ge részéről. SIDÓ ZOLTÁN: A februári győzelem új korszak kezdetét jelentette Csehszlovákia valamennyi dolgozója, így az itteni magyarság számára is. Visszakap­tuk állampolgári jogainkat, ismét megindult az anyanyelvi oktatás, megjelent az első magyar nyelvű lap a háború után, s végül 1944 márciusában megalakult a CSEMA­­DOK, azzal a feladattal, hogy fej­lessze, ápolja és terjessze a nyel­vében magyar, tartalmában szocia­lista kultúrát. Az érsekújvári (Nové Zámky) já­rásban, ahol jelenleg 35 helyi szer­vezetben 5984 CSEMADOK-tag te­vékenykedik, sikerült valóra váltani az alakuló közgyűlés célkitűzéseit, ugyanúgy, mint Szlovákia többi magyarlakta járásában, vidékén. A megalakulás utáni első idők­ben elsősorban a belső szervezeti kérdések megoldása, a falvak szo­cializálása, a magyar nyelvű sajtó­termékek terjesztése és megfelelő kultúrműsorok szervezése volt a fel­adat. Az utóbbi években az újvári járás gazdasági arculata is megváltozott, és a végbement változások új fel­adatok elé állították helyi szerve­zeteinket. A megváltozott körülmé­nyekkel a járás nem minden helyi szervezete tudott rögtön lépést tar­soraink közül a régi gárda tagjai, a kultúra eddigi fáklyavívői. Ehhez pedig a legjobb módszer a szemé­lyes agitáció. A jövőben meg akarjuk szilárdí­tani a járás összes helyi szerveze­tében a belső szervezeti életet, a tagtoborzás mellett javítani akar­juk a HÉT propagálását, a helyi párt- és állami szervekkel, kulturá­lis intézményekkel való együttműkö­dést, kiküszöbölve tevékenységünk­ből a még meglevő formalizmust. Az életesebb kapcsolatok kialakítá­sa érdekében a járási bizottság elnöksége nem Érsekújváron, ha­nem a járás községeiben tartja üléseit, s ezekre meghívja a kör­nyező községek helyi szervezeteinek vezetőit. Az elnökségi ülés után kiértékeljük munkájukat és új konk-Sidó Zoltán falvainkba, városainkba, dolgozóink szívébe, öntudatába. Ezeknek az úttörőknek a munká­ját szavakkal szinte ki sem lehet fejezni, s méltóképpen nem is tudja értékelni csak az, aki önmaga is részese volt ennek a munkának. Nekik azonban a legszebb jutalom az, hogy tapasztalhatják: munká­juk nem volt hiábavaló. Látják — akik még életben vannak —, hogy állandóan előre haladunk, népünk hagyományaira építve keressük az új megnyilvánulási formákát, tanul­tunk és tanítottuk tagjainkat a népi értékek megbecsülésére, a szebb jövő építésére. Járásunkban jelenleg 35 helyi szervezet működik 4386 taggal, akikkel az állandó beosztott akti­vistáinkon, plénumtagokon, elnök­ségi tagokon, és a helyi szerveze­tek vezetőségi tagjain keresztül tartjuk az állandó kapcsolatot. Szervező és politikai munkánk ered­ményességét az is elősegíti, hogy kölcsönösen jók a kapcsolatok, az együttműködés a járási és a helyi párt- és állami szervekkel s a tár­sadalmi szervezetekkel. Szép eredményeket értünk el már eddig is a felnőttoktatás terü­letén, különböző előadások, beszél­getések, vitaestek szervezésével, de járásunkban már évek óta fenn­tartunk egy hégesztőtanfolyamot, ami — úgy tudjuk — országos vi­szonylatban is egyedülálló. Itt kell megemlíteni a párt alapító tagjai­val való beszélgetéseket, valamint a polgári ügyeket intéző testüle­tekkel való jó együttműködést; munkájukból jelentős részt vállal­nak a CSEMADOK szervezetek min­den községben. Az irodalom népszerűsítése, a addig pedig mint az Ifjúsági Szer­vezet tagja állandóan aktív munkát fejtettem ki a szervezetben) tudom : a lehetőségek még soha olyan ked­vezőek nem voltak tevékenységünk­höz, országos viszonylatban is, mint a jelen időszakban. Ma már a leg­nagyobb segítséget kapjuk az államigazgatási szervektől — csak élni kell vele és tenni kell! A nem­zeti bizottságok nemcsak ellenőrzik a CSEMADOK-szervezetek tevé­kenységét, de erkölcsi és anyagi támogatást is nyújtanak hozzá. A CSEMADOK Központi Bizottsá­ga is értékeli munkánkat és a leg­jobbak között tartja a rozsnyói já­rási szervezetet. Az is további jó munkára köte­lez, hogy több országos rendez­vénynek lehettünk és leszünk a jö-Balogh Gyula-FIATALOS LENDÜLET tani; nem volt zökkenőmentes az átállás, az alkalmazkodás. Mind­ezek ellenére állítom, hogy az új­vári járásban is sikerült valóra vál­tani a CSEMADOK alakuló köz­gyűlésének célkitűzéseit. Járási bizottságunk az elkövetke­ző évékben legfontosabbnak a gyengébb helyi szervezetek aktivi­zálását tartja. El akarjuk érni, hogy a szálkái, nagykéri, újvári . . . szer­vezetekhez fel tudjanak zárkózni elsősorban a nagy községek gyen­gén működő szervezeteit, mint pél­dául a köbölkúti és a tardoskeddi helyi szervezet. A televízió házhoz viszi a leg­különbözőbb oktató, szórakoztató műsorokat, könyvek óriási választé­ka elégíti ki a művelődési igények jó részét, így az emberek zöme egyre inkább befelé fordul, vissza­vonul otthonának négy fala közé. Ezt az élő kapcsolatok sínylik meg. Mindez szükségessé teszi az emberi kapcsolatok reaktivizálását, ami igényesebb szervező munkát köve­tel meg helyi szervezeteink vezetői­től, különösen a fiatalság irányá­ban. Új, vonzó munkaformákat kell találni és alkalmazni, felébreszteni az élő, aktív kulturális tevékenység iránti igényt, hogy legyen kinek át­adni a stafétabotot, ha távoznak rét feladatokkal bízzuk meg őket. Milyen elképzelései vannak a járási bizottságnak a jövőre nézve? Tudatában vagyunk annak, hogy a lakosság magas életszínvonala, az anyagi jólét biztosítására irányuló törekvés, a közösségi munka iránti átmeneti közömbösséggel jár. Ezt is figyelembe kell vennünk, különösen a vezetőségi tagok jelölésekor. Igyekszünk nem túlterhelni a tiszt­ségviselőket, aktivistákat, de nem tarthatunk igényt azokra, akik tiszt­ségüket teherként fogják fel. Sze­rencsére mindig vannak, akik vál­lalják — szabad idejük jelentős részének feláldozása árán is — az önkéntes és anyagilag nem jutal­mazott CSEMADOK-munkát. Igyek­szünk a lehető legnagyobb erkölcsi megbecsülést biztosítani ezeknek az aktív CSEMADOK-tagoknak. BALOGH GYULA: Rozsnyón (Rožňava) és környékén már a régi, kizsákmányoló rendszer idejében is voltak forradalmi kultú­rát ápoló fáklyavivők, akik a CSE­MADOK megalakulásánál az élre kerültek, s a múlt dicső hagyomá­nyaira építve tovább vitték a CSE­MADOK fáklyáját, bevilágítva vele könyvvel való munka, könyvtárakkal való szoros együttműködés, irodal­mi estek, író-olvasó találkozók, könyvkiállítások, a vers- és próza­mondók vetélkedői stb., azok a munkaformák, amelyek ma már állandóan ott szerepelnek a helyi szervezetek munkatervében. A táncmozgalom területén kiváló munkásságot fejt ki a rozsnyói helyi szervezet, amely már évek óta balett-tanfolyamot tart fenn. Az énekkari kultúra hagyomá­nyos a járásban. Több országos viszonylatban is mindig az élvonal­ban tartozó kórus működik itt, így például a több mint 110 éves Rozs­nyói Munkásdalárda mellett, a Gö­­mörhorkai Cellulóz- és Papírgyár és a CSEMADOK „Sajóvölgye" ének­kara, a dernői és a hosszúszói énekkarok, a Pelsőci Körzeti Műve­lődési Központ és a CSEMADOK Kamarakórusa. Hagyományosan már ötödízben évente megrendez­tük a Forradalmi Dalok Járási Fesztiválját, melyen járásunk leg­jobb dalárdái, énekkarai vesznek részt, továbbá egy-egy szlovák ven­dégkórus. Az elképzelések megvaló­sítása minden esetben attól függ, milyenek a lehetőségek a célkitűzé­sek eléréséhez. Mint régi CSEMA­DOK-tag (1953 óta hivatalosan, vőben is „házigazdái"; ezek közül elég, ha megemlítem a Gomba­szögi Országos Kulturális Napokat, az itteni magyar munkásdalórdák három évenként megrendezésre ke­rülő országos fesztiválját. Ezeknek szervezését — ha többletmunkát is jelent a számunkra — mindig szí­vesen vállaljuk, mert tudjuk, hogy a felsőbb szervek bíznak bennünk, s a bizalom mindig becsületes munkára ösztönözte járásunk CSE­MADOK-tag ság át. Egyik legfontosabb feladatunk­nak tartjuk a taglétszám emelését és a tagnyilvántartás pontosítását. Azonkívül ugyanis, hogy a taglét­számot a jubileumi évben szeret­nénk 4600-ra emelni, rendezni akarjuk azon tagjaink hovatartozá­sát is, akik lakhelyükről átköltöztek más városba, faluba (más járásba isi), s nem jelentkeztek be az ottani szervezetbe, így sok hasznos tiszt­ségviselőt veszít el szervezetünk. Tovább szeretnénk fejleszteni az amatőr színjátszók, néptánc-együt­tesek, zene- és énekkarok, valamint az irodalmi színpad munkáját, to­vábbá az ifjúsági szervezetekkel, klubokkal, művelődési központokkal való együttműködést, fellendíteni a sajtótudósító, a hangosanbeszélő műsorszerkesztői tevékenységét. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom