A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-10 / 6. szám
3® CSEMADOK A CSEMADOK megalakulásának harmincadik évfordulója alkalmából rendezett kerekasztal-beszélgetések sora nem lenne teljes, ha nem szólaltatnánk meg néhányat azok közül a járási bizottsági elnökök közül, akik felelősek a CSEMADOK járási bizottságai és elnökségei munkájának irányításáért, s felelősek azért, hogy a helyi szervezetek a CSEMADOK felső szervei határozatainak szellemében végezzék munkájukat. Kerekasztal-beszélgetésünk négy résztvevője: Kurucz Lujza, a CSEMADOK komáromi (Komárno), Szebellai János, lévai (Levice), Sidó Zoltán, érsekújvári (Nové Zámky) és Balogh Gyula, rozsnyói (Rožňava) járási bizottságának elnöke. A szerkesztőség három kérdése: 1. Miben látod a CSEMADOK megalakulásának jelentőségét? 2. Hogyan sikerült valóra váltani járásodban az alakuló közgyűlés célkitűzéseit? 3. Milyenek a járási bizottság elképzelései a következő évekre, s a jövőben mit tartasz legfontosabbnak a CSEMADOK munkájában? komáromi 1045, a naszvadi pedig 760 tagot számlál. Megalakulásától tagja vagyok a CSEMADOK- nak, a járási bizottság munkájában több mint két évtizede veszek részt, negyedik éve mint ennek elnöke (egyedüli nőként a járási bizottsági elnökök között). Munkánkat mindig a CSEMADOK KB által kiadott irányelvek alapján végeztük és végezzük, hol kisebb, hol nagyobb sikerrel. Az emberek nevelése nem kis feladat. Sok türelem és megértés szükséges hozzá. Igen fontos feladatnak tartottuk és tartjuk a tagság politikai nevelését, a népművelést. Munkánkban a tapasztalt és politikailag fejlett dolgozókra támaszkodunk. A közművelődési feladatok mellett népnevelési feladatokat is el-Kurucz Lujza 131 taggal túlteljesítettük. Négyszáz új tagot szereztünk a múlt évben, bár természetesen a lemorzsolódást is figyelembe kell venni: a kiesettek helyett szerzett új tagokat nem számítjuk emelkedésnek. Elértük azt, hogy egy-két kivétellel helyi szervezeteinkben rendszeresen tartják a vezetőségi üléseket és a tagsági gyűléseket. A tavalyi évzáró taggyűléseken csaknem mindenütt megjelentek a helyi párt- és állami szervek képviselői, akik pozitívan értékelték a helyi szervezetek munkáját nemcsak kulturálisnépnevelési tevékenység, de a választási program feladatainak megvalósítása terén is. Járásszerte jól gazdálkodó termelőszövetkezetek vannak. A szövetkezeti vezetők számára sem lehet közömbös a falu kulturális élete. Bízunk benne, hogy számos példa (már van rá) egyre több szövetkezet vállal védnökséget az ottani CSEMADOK-szervezet, ennek együttesei, csoportjai felett, anyagii segítséget is nyújtva számukra. SZEBELLAI JÁNOS: A CSKP IX. kongresszusa elemezte a munkásosztály győzelmét, kitűzte hazánkban a szocializmus építésének feladatait, a nemzetiségi kérdés lenini elveken való megoldásának feladatát, s jóváhagyta a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének, a CSEMADOK-nak a létrehozását. Ezzel lehetőség adódott arra, hogy járásunkban a magyar nemzetiségű dolgozók — munkások, parasztok és dolgozó értelmiségiek — szervezetek azonban idejében átláttak a helyzeten, és a becsületes dolgozók, munkások, parasztok és dolgozó értelmiségiek aktív részvételével sikerült szervezeteinket mentesíteni ezektől a szándékoktól, megnyilvánulásoktól, és így fokozatosan hozzálátni a szocialista nemzetiségi kultúra fejlesztéséhez. Az elmúlt 30 év alatt, akárcsak szocialista társadalmunk, a járás CSEMADOK-szervezetei is hatalmas minőségi változáson mentek keresztül, mind politikai, mind szervezési téren. Igaz, hogy az 1968—69-es kritikus időszak a CSEMADOK-szervezeteket is érintette, de alapjában véve becsületesen megállták a helyüket és ma is becsületesen teljesítik a CSKP XV. kongresszusa által kitűzött felada-Szebellai János SOKÉVES TAPASZTALAT KURUCZ LUJZA: A háború befejezésével mindenki arra törekedett, hogy minél aktívabban részt vegyen az építő munkában. A februári győzelem már kitűzte a nemzetiségi kérdés lenini megoldásának feladatát, s ennek keretében a nemzetiségi kulturális szövetségek — köztük a CSEMADOK — megalakítását. Már az első köztársaság idejében is hagyományai voltak Szlovákiában a haladó kultúra terjesztésének. A CSEMADOK nem indult alapok nélkül. Megalakulásának tehát óriási jelentősége volt. Fölrázta az elcsüggedt embereket. Beszervezte őket soraiba és olyan lehetőségeket kínált, hogy tevékenyen vegyenek részt Csehszlovákia dolgozóinak országépítő munkájában, támogassák a szocialista kultúra fejlesztését és segítsék elő a fejlett szocialista társadalom építését. A jelenlegi komáromi járás a CSEMADOK megalakulásakor kisebb területre terjedt ki. A területiközTgazgatási átrendezés után az ógyallai (Hurbanovo) járásnak egy részét is hozzácsatolták. Jelenleg a járás területén 39 helyi szervezet működik, 7531 taggal. Közülük a láttak szervezeteink az eltelt évtizedek alatt. Megszámlálhatatlan ismeretterjesztő előadást, író-olvasó találkozót tartottak. Tagságunk megszerette a könyvet. Nem ritka az olyan évzáró, ahol könyvvel jutalmazzák a jól dolgozó CSEMADOK-tagokat. A könyvhónapi akciók alkalmával mindig több ezer korona értékben találnak gazdára könyvek. Egyre több a diplomás tagjaink között. De nem ritka az érettségizett fizikai dolgozó sem. Művelt emberekkel dolgozunk. Ehhez pedig bizonyos mértékben a CSEMADOK is hozzájárult. Tagságunk kulturált körülmények között él és dolgozik, egyre magasabbra emelve a mércét, így váltja valóra a CSEMADOK alakuló közgyűlésének határozatait. Munkánkban igen fontos feladatnak tartjuk a CSKP XV. kongreszszusa határozatainak megvalósítását, minden területen. A CSEMADOK ehhez többek között a tagság állandó politikai nevelésével járul hozzá. A CSEMADOK XII. országos közgyűlése egyik fő feladatként jelölte meg a szervezeti élet megszilárdítását. A taglétszám emelése, megtartása állandó feladatként szerepel munkánkban. Az 1978-ra tervezett taglétszám-emelést zetten kapcsolódhassanak be a közművelődési munkába, az anyanyelvi kultúra fejlesztésébe, a haladó hagyományok ápolásába. A lévai (Levice) járás párt- és állami szervei 1949-ben hozzáláttak a CSKP IX. kongresszusa határozatában foglalt feladatok teljesítéséhez. A feladatok egyike volt a CSEMADOK járási és helyi szervezeteinek létrehozása, megalakítása. Olyan kulturális szervezet megalakításáról volt szó, amely mentes mindenféle soviniszta és kispolgári megnyilvánulástól nemzetiségi vonalon, hozzájárulva a párt által kitűzött művelődéspolitikai feladatok megvalósításához. Lényegében minden zömmel magyar lakosságú községben megalakult a CSEMADOK- szervezet, az alakuló közgyűléseken elfogadták a szövetség alapszabályzatát és ennek megfelelően a szervezetek megkezdték működésüket. Természetesen nem mondhatjuk, hogy az elmúlt 30 esztendő zökkenőmentes volt. Le kellett küzdeni a kezdeti nehézségeket. Egyes helyeken úgy gondolták, hogy a CSEMADOK-szervezetek az egykori „katolikus egyletek", a városokban pedig a volt „iparoskörök" szerepét veszik át. A pártszervek és szervetokat a művelődéspolitika és a népnevelés területén. Járásunkban összesen 52 helyi szervezet működik, a taglétszám 7413 fő. Ez azt jelenti, hogy egyegy szervezet taglétszáma átlagosan 145 fő. Tehát itt még vannak tartalékaink, melyeket szeretnénk a következő időszakban teljes mértékben kihasználni, mégpedig kétféleképpen: egyrészt bővíteni, másrészt megfiatalítani a tagságot és nem utolsósorban az egyes szervezetek vezetőségét. Nem lehet azt mondani, hogy jelenleg nincsenek fiatalok. Vannak, s közülük sokan becsületes munkát végeznek, de még több fiatalt be kell vonni a CSEMADOK munkájába. A sok tapasztalattal rendelkező kultúrtársak mellé fokozatosan jól felkészült fiatal gárdát kell kiépíteni. Sokkal nagyobb gondot kell fordítani az irányító-ellenőrző munkára. E téren szeretnénk még jobban elmélyíteni a járási bizottság és a helyi szervezetek közötti kapcsolatot, biztosítani a kultúrcsoportok szakvezetőinek továbbképzését, hogy csak a leglényegesebb feladatokat említsem. Tartalmilag gazdag tervet dolgoztunk ki az 1979-es évre. Jelenleg azt tartom a legfontosabbnak, 6
