A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)

1978-08-26 / 35. szám

CSAK ÍGY TOVÁBB! MARADANDÓ EMLÉK Az utóbbi években több jelentős közhasznú létesítménnyel gazdago­dott Csicsó, a komáromi járásnak ez az 1600 lakosú községe. Büszkék a csicsóiak az új, korszerű, kétszin­tes művelődési házra, amelyben az ifjúsági klub és a községi könyvtár is helyet kapott. Nagy Árpád, a művelődési ház fiatal vezetője lelkesedéssel beszél a községben végzett kulturális mun­káról. Elmondja, hogy évente szá­mos rendezvényt tartanak a műve­lődési házban. A Csemadok 12 tagú női énekkara, Bödök Júlia óvónő vezetésével mindig sikeresen szere­pel. Műsort adnak minden jelentő­sebb évforduló alkalmából, a szom­szédos községekben is ismerik őket. A községnek korábban volt egy zenekara, de ez valamilyen okból megszűnt. Jelenleg Balázs Sándor egy négytagú együttes megalakítá­sán fáradozik. Rendszeresen rendeznek tanfolya­mokat a községben. így például a NEM ZAVART A ROSSZ IDŐ A CSEMADOK losonci (Lučenec) járási bizottsága Vilkén (Veliká n/lplom), a CSEMADOK helyi szer­vezetével közösen járási CSEMA­­DOK-napot rendezett. A rossz idő ellenére is nagy számú közönség gyönyörködött a műsorban. A meg­nyitó után a füleki férfi énekkar kezdte a műsort, majd a „Tavaszi lányok, asszonyok körében igen nagy az érdeklődés a varró- és hímzőtanfolyam iránt. A legszebb munkákat minden évben kiállításon mutatják be, akárcsak az amatőr festők, fényképészek, fafaragók munkáit és a legsikerültebb gyer­mekrajzokat is. Szülő Etelka, a községi könyvtár vezetője szerint a csicsóiak szeret­nek olvasni, egyre növekszik a köl­csönzések száma. A művelődési ház az idén is sok értékes rendezvényt ígér. Kiállítás lesz Bácskái Béla .festőművész akva­­relljeiből, gyermekrajzokból, amatőr fényképészek munkáiból s az ügyes kezek is bemutatják legújabb alko­tásaikat. Ugyancsak itt rendezik meg a „100 éves a komáromi festő­iskola“ című jubileumi kiállítást, azonkívül Fehérvári Sándor is je­lentkezik legújabb alkotásaival. ÖLLÉ FERENC szél vizet áraszt...“ járási népdal­­verseny győztese, Szvorák Katalin következett. Vendégművészként Ko­vács Apollónia és Szalay László népdalénekesek, valamint Szolnoki Gyula paródista léptek fel. A közön­ség vastapssal és néhány szál virág­gal köszönte meg a felejthetetlen előadást. A hazai szereplések közül nagy sikert aratott a mucsínyi női énekkar, valamint a rimaszombati „Gömör“ táncegyüttes. A műsor után táncmulatság következett. DARÓK ERZSÉBET Nemrégiben, amikor a CSEMA­DOK érsekújvári (Nové Zámky) já­rási bizottsága megrendezte Sző­­gyénben (Svodin), a romantikus erdei tisztáson a színvonalas tánc- és dalünnepélyt, elcsodálkoztam a változatos műsorösszeállításon. A szereplők, együttesek, kórusok tu­dásuk legjavát nyújtották. De leg­jobban a szalkaiak szerepeltek a hagyományos fonósház felújításá­val. A szólóénekesek remekeltek. Kanyicska Gizella jó ritmusú nép­dalaival nyerte el a hallgatóság tetszését, és ezen senki sem cso­dálkozik, hiszen a kürti színpadon is nagy népszerűségnek örvend, sok megérdemelt tapsot kap. De a nótás kedvű asszonycsoport is ki­tett magáért, akik már a kürti (Strekov) színpadon ezt megelőzően a nagy karmester, Vass Lajos tet­szését is elnyerték. A közelmúltban, amikor a CSEMADOK szálkái szer­vezete megrendezte az „Ipolyparti randevút", a kürti énekcsoport is meghívást kapott, melyet boldogan elfogadott, és így részese lehetett egy másik színvonalas, hagyomány­­ápoló népi ünnepélynek. Botlik Antal, a CSEMADOK szálkái szer­vezetének elnöke jól összeválogat­ta azokat a kultúrcsoportokat, amelyek már ismertek. Nem csa­lódott a kürti szereplő gárdában. Mert ahol Danczi Mária, Kanyicska Gizella, Árendás Gyula, Takács József jelen vannak, nem beszélve a többi szereplőről, ott a siker biztosítva van. Kanyicska Gizella remek előadásában ritkán hallott népdalok csendültek fel. Sorra ke­rültek a jobbnál jobb számok, a szálkái citeraegyüttes Molnár Pál vezetésével, s a fiatal lányok tán­ca, régi népviseletük felújításával, a kürtiek hagyományos búzakoszo­rú átadási szokása stb. A fölszala­gozott búzakoszorú valódi szimbó­lumként volt jelen. Aztán a kémén­­di fiatalok cigánytánca következett, amit bizony sok estén át próbál­gattak, míg sikerre vitték. A landói Kunka József, aki már a Szőgyéni Dal- és Táncünnepélyen is igen jól szerepelt utánozhatatlan cigány­dalaival, ezúton is remekelt. A sok cigánydal között sorra került egy saját szövegű, új cigánydal is. Ze­néjét Anyalai Pepes Sándor cigány­­prímás szerezte. De aki még nem hallotta Madarász Katalint énekel­ni, az igyekezzen ezt a mulasztást mihamarabb pótolni. Madarász Ka­talin csak egy van. Szinte bűvölet­be ejti a hallgatóságot. De sikeré­nek Anyalai Pepes Sándor is ré­szese. Ök már régi ismerősök, gyö­­györűen összehangolva szerepel­nek. Anyalai Pepes Sándor még sokáig húzta az andalítóan szép nótákat. Mindazok, akik nem saj­nálták a fáradságot, hogy végig­nézzék ezt a sikeres műsort, ma­radandó emlékkel távoztak. PÉLI FAZEKAS ROZALIA A LAKOSSÁGRA GONDOLTAK Még nem is oly rég Gelle (Holice) község egyik részlegén, Budafán, a célnak egyáltalán nem megfelelő helyen történt az élelmiszer árusí­tása. A régi kastélyban nedvesen került pultra a cukor, a só, férge­sedéit a csokoládé, megpenésze­­dett a cigaretta. A község vezetői már évek óta keresték a kiutat ebből az áldatlan helyzetből. Mé­száros József, a szövetkezet elnöke, tanácstag lévén, hivatalból is tu­dott a dologról. A szövetkezet ve­zetősége és a hnb képviselői sok­szor tanácskoztak, keresvén a le­hető legjobb és leggyorsabb meg­oldás módját. Végül a szövetkezet vállalkozott az új élelmiszerbolt és vendéglő felépítésére. Az építke­zésnél jól sáfárkodtak az anyagiak­kal; meggondolták mire mennyit költsenek, így a tervezett kiadások 20 százalékát megtakarították. Az építkezés másfél évig tartott, s most már friss, egészséges árut vásárol­hatnak a budafaiak. (Felvételün­kön az új üzlet látható.) Kép és szöveg; — fm — A Magyar Területi Színház és Thália Színpadának 1978 szeptemberi játékterve 1978. IX. 1. péntek: Ekecs (Okoč) — Kakastánc (19.30) Csécs (Čečejovce) — Szerelem (19.00) 1978. IX. 2. szombat: Nyárasd (Topoľníky) — Kakastánc (19.30) Rás (Rašice) — Szerelem (19.00) 1978. IX. 5. kedd: Losonc (Lučenec) — Szerelem (19.00) 1978. IX. 6. szerda: Nagykürtös (Veľký Krtíš) — Szerelem (19.00) Érsekújvár (Nové Zámky) — Kakastánc (19.00) 1978. IX. 7. csütörtök: Naszvad (Nesvady) — Aranyeső (19.30) Fülek (Fiľakovo) — Szerelem (19.00) 1978. IX. 8. péntek: Szőgyén (Svodin) — Aranyeső (19.30) Bússá (Bušince) — Szerelem (19.00) 1978. IX. 9. szombat: Dunamocs (Moča) — Aranyeső (19.30) Újbást (Nová Bašta) — Szerelem (19.00) 1978. IX. 10. vasárnap: Serke (Sirkovce) — Szerelem (19.00) 1978. IX. 11. hétfő: Rimaszombat (Rimavská Sobota) — Szerelem (19.00) 1978. IX. 12. kedd: Dunaszerdahely (Dunajská Streda) — Kakastánc (19.30) 1978. IX. 14. csütörtök: Dunaszerdahely (Dunajská Streda) — Kakastánc (14.00 és 19.30) Királyhelmec (Kr. Chlmec) — Szerelem (19.00) 1978. IX. 15. péntek: Zseliz (Želiezovce) — Kakastánc (19.30) Újfalu (Nová Bodva) — Szerelem (19.00) 1978. IX. 16. szombat: Ipolynyék (Vinica) — Kakastánc (19.30) Makranc (Mokrance) — Szerelem (19.00) 1978. IX. 19. kedd: Párkány (Štúrovo) — Kakastánc (19.30) Rozsnyó (Rožňava) — Szerelem (19.00) 1978. IX. 21. csütörtök: Pered (Tešedíkovo) — Kakastánc (19.30) Kassa (Košice) — Szerelem (19.00) 1978. IX. 22. péntek: Komárom (Komárno) — Kakastánc (19.30) Szepsi (Moldava n. Bodvou) — Szerelem (19.00) 1978. IX. 23. szombat: Nemesócsa (Zemianska Olča) — Kakastánc (19.30) Szomotor (Somotor) — Szerelem (19.00) 1978. IX. 24. vasárnap: Sókszelőce (Selice) — Kakastánc (19.30) Ógyalla (Hurbanovo) — Aranyeső (19.30) Tornaija (Šafárikovo) — Szerelem (19.00) 1978. IX. 28. csütörtök: Felsőpatony (Horná Potôň) — Aranyeső (19.30) Kassa (Košice) — Szerelem (19.00) 1978. IX. 29. péntek: Felsőszeli (Horné Saliby) — Aranyeső (19.30) Várhosszúrét (Krásnohorská Dlhá Lúka) — Szerelem (19.00) 1978. IX. 30. szombat: Jóka (Jelka) — Aranyeső (19.30) Hosszúszó (Dlhá Ves) — Szerelem (19.00) jA_szinház_cwTuisorváhoztatá^oc[áMenntartj£^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom