A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-07-15 / 29. szám
DÁVID TERÉZ SZLOVÁKUL ÉS CSEHÜL Nemrég egy írói összejövetelen sok szó esett arról, hogy műfordítóink munkája aránytalanul csekély viszonzásra talál. A legjelesebb szlovák műfordítók - elsősorban Anna Lesnára, Vojtech Kondrótra és Karol Wlachovskýra gondolok - a magyarországi írókat és költőket részesítik előnyben, alighanem azért, mert munkáik ottani megjelenése nagyobb visszhangot kelt, és nagyobb megbecsülést jelent számunkra. (Ezek a fordítások egyébként - a közös, kölcsönös könyvkiadási egyezmény keretében - itt nálunk és Budapesten is megjelennek, amint ezt számos eset bizonyítja,) A cseh műfordítók, így Ladislav Hradil, Zádor András és Zádor Margit hasonlóan előnyben részesítik a magyarországi szerzőket. Bizonyára nem érdektelen, ha ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy a Madách évente egy tucatnál is több cseh, illetve szlovák művet jelentet meg, s a számot egy-két művel az Európa Kiadó is gyarapítja. Amíg tehát olvasóink a legkitűnőbb fordítások révén bőséges tájékoztatást kapnak az új szlovák és cseh irodalomról - nemrég Tőzsér Arpád értő válogatásában és kitűnő Utószavával Vilém Závada költészetét ismerhettük meg -, addig a viszonzás igen csekély, s alig egy-két íróra vonatkozik. A nem éppen áldásosnak mondható helyzeten keveset változtat, hogy nemrég Dávid Teréz A feneketlen láda kincsei című gyermekkönyvét a Mladé Letá jelenttette meg Mária Števková kitűnő átültetésében, a Mladá Fronta pedig 20 000 példányban az Időzített boldogság című ifjúsági regényét adta ki csehül. A feneketlen láda kincsei megjelenése idején megírhattam, hogy Dávid Teréz - mint a gyermeki lélek alapos ismerője - jól beleélte magát kis hőse érzelmi életébe, zökkenők nélkül, színesen és elevenen világította át kis hőse képzeletének világát, s fordulatoson tette elevenné mondandóját. A szlovák fordítás ennek elismerését jelenti, s igazolja azt is, hogy Dávid Teréz könyvéből nem hiányzik az a költői hév és mesélő készség, amely a kis olvasót lebilincseli. A csehül megjelent Időzített boldogság - Anna Rossová gonos fordításában - sem vesztette el aktualitását, írója megőrizte a fiatalság problémái iránt való érdeklődését, s műve - ha nem is mondható szenvedélyesnek és hiánytalan szemléletűnek - mindenképpen hatásos és lebilincselő, van hitele és életigazsága. A kötet jóval több egy vonzó riportszerű beszámolónál, csak azt hiányolhatjuk, hogy ebben - a megjelenése idején úttörőnek mondható - munkájában a szerző nem mélyedt el jobban. Hiányoljuk a gondosabb és alaposabb munkát, amely lehetőséget adott volna az ifjúság problémáival (színművekben és prózában) gyakran foglalkozó írónak erőteljesebben megrajzolni a társadalmi hátteret is, amelyben a történet lepereg. A cseh fordítás egyúttal azt is igazolja, hogy Dávid Teréz mondandója ebben a regényformában sikeresebb, mint a tudtommal szlovák és cseh színpadon is előadott színjátéka. örömmel regisztrálnánk, ha ezt a kezdetet a további fordítások sora követné. Átültetésre alkalmas mű akadna bőven, s ezt ismételten hangoztatjuk. EGRI VIKTOR A magyar irodalom kétségtelenül legegyénibb stílusú és egyik legtehetségesebb írója, Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán. A centenárium alkalmából mind a Magyar Népköztársaságban, mind az ország határain túl rendezvények sokaságával emlékeznek meg a nagy magyar íróról. Erről beszélgettünk az író Budapesten élő lányával, Krúdy Zsuzsával. — A hazai rendezvények közül melyek a legjelentősebbek? — Mivel igen sok a tervbevett akció és rendezvény, talán valóban csupán a legjelentősebbekről szólok. A Magyar Irodalomtörténeti Társulat Nyíregyházán háromnapos vándorgyűlés keretében emlékezik meg a Krúdy-centenáriumról. Ugyancsak Krúdy élete és írói munkássága lesz a fő témája az idei Nyíregyházi Nyári Egyetemnek is. A Petőfi Irodalmi Múzeum szintén több jelentős akciót tervez: itthon, valamint több külföldi múzeumban nagyszabású Krúdykiállítást rendez, kiadja a kb. 10 ezer adatot tartalmazó Krúdy-bibliográfiát és megjelenteti a Krúdy-ikonográfiát. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a Krúdy Budapestje című kiadvánnyal emlékezik meg az évfordulóról. A Szépirodalmi Könyvkiadó a Krúdy életmű-sorozat kötetein kívül az évforduló alkalmából jelenteti meg a Gordonkázás című kötetet. A könyv Krúdy Gyula életrajza, s én vagyok a szerkesztője. A Magyar Posta Krúdy-emlékbélyeg kibocsátásával emlékezik meg az évfordulóról. Értesüléseim vannak arról is, hogy a külföldön működő magyar intézetek emlékműsorok összeállításával, különféle rendezvényekkel készülnek az évforduló megünneplésére. Érdekességként említem meg, hogy a Magyar Vendéglátóipari Szakiskola az évforduló alkalmából felveszi Krúdy Gyula nevét. Ügy gondolom, ez meglehetősen indokolt is, hiszen nincs még égy magyar író, aki annyit írt volna az ételekről, italokról és a vendéglátásról, mint amennyit az édesapám. Ha ezeket az írásait kiadhatnánk, több kötetnyi sorozat állna össze. A felsorolt akciókon, rendezvényeken kívül természetesen sok-sok egyéb rendezvényre is sor kerül: lesznek előadások és beszélgetések Krúdynek előadások és beszélgetések Krúdy műveiről a legkülönfélébb fórumokon, iskolákban és könyvtárakban, s a Magyar Rádió és a Magyar Televízió adásainak keretében is több Krúdy-műsor kerül bemutatásra. — Az ön véleménye szerint kedvező fogadtatásra találnak-e a Krúdy-művek a mai olvasók körében? — Feltétlenül. Minden jel arra mutat, hogy Krúdy Gyula népszerűsége töretlen, könyvei jól fogynak, pedig egyikmásik 40—50 ezres példányszámban jelenik meg, mint például a második életmű-sorozatának egyes kötetei. Közismert, tény, hogy Krúdy Gyula a legtermékenyebb magyar prózaírók egyike. 55 és fél éves volt, amikor elhunyt, s életében ugyanannyit írt, mint a nagyon szorgalmas és nagyon termékeny Jókai Mór, aki — mint ismeretes — egy teljes negyedszázaddal tovább élt. De Krúdy műveinek természetesen nemcsak mennyiségi, hanem főleg minőségi értéke van. Ha ez nem így lenne, akkor az olvasók körében nerft lennének oly népszerűek, és az író nem élvezné az olvasók nem múló szeretetét és érdeklődését. Hiszen az idő a legnagyobb kritikus! — Hasonlóan kedvező a Krúdy-művek fogadtatása külföldön is? — A Krúdy-művek közül külföldön eddig legnagyobb példányszámban A vörös postakocsi jelent meg. Ezt a regényt német, angol, bolgár, cseh és szlovák nyelven is kiadták és most van az előkészítés stádiumában a román kiadás. Szlovák nyelven A podolini kísértet is megjelent. S mivel tudom, hogy ez a beszélgetés a szlovákiai olvasók számára készül, legyen szabad megjegyeznem, hogy bizony nagyon kevés Krúdy-mű jelenik meg Szlovákiában ahhoz képest, hogy milyen sokat írt Krúdy Gyula Szlovákia tájairól, az itt élő emberekről, Itt töltött Ifjúkoráról. Pl. számos Szinbád-novellájában, valamint a Tizenhat város tizenhat leánya, A podolini takácsné című köteteiben és számos egyéb művében. Egyébként teljesen érthetetlen számomra, miért nem játsszák Az arany meg az asszony című egyfelvonásos operáját Szlovákiában és általában Csehszlovákiában, ahol annyi, de annyi kiváló operoház van. Ennek az operának a zeneszerzője Kenessey Jenő. Az igen hangulatos opera a XV. századbeli Lőcsén játszódik, a hűségről és a szerelemről szól. A műnek van mondanivalója a mai szlovákiai nézők számára is, hiszen a cselekmény a mai Szlovákia területéhez fűződik. Annak a gondolata is megfordult már nemegyszer a fejemben, hogy nagyon szép közös, tehát szlovák—magyar kooprodukciós filmet lehetne készíteni A podolini kisértet című Krúdyregényből. Ez a regény, Krúdy egyik korai alkotása — véleményem szerint — mintha film-alapanyagnak született volna .. . Miután beszélgetésünket befejeztük, megígértem Krúdy Zsuzsának, hogy felhívom az illetékesek figyelmét az operával és a filmmel kapcsolatos megjegyzéseire. Nos, tisztelt IlletékesekI Az októberi centenáriumig már aligha valósíthatók meg az író lányának elképzelései. De Krúdy Gyula életműve és írói nagysága iránti méltó tisztelgésünk lenne az évforduló utáni időszakban mind az opera csehszlovákiai bemutatása, mind pedig A podolini kisértet című Krúdy-regény alapján elkészítendő koprodukciós film realizálása is. Krúdy Gyula ezt megérdemelné, hiszen Krúdy Gyula nemcsak a miénk, hanem az egyetlen és oszthatatlan emberi kultúráé is! Sági Tóth Tibor ..Kinek szól ez az illemtan? Kezdőknek és haladóknak, tehát fiataloknak, tizennégytől hatvanig. Hogy miért? Mert mindenki megtalálja benne a magáét. és egy kicsit megtalálja benne magát is, A szerzők bizony tollhegyre tűzték ebben a könyvben egész mai életünket" — olvassuk Kovács Judit és Osvát Katalin Nemcsak illemtan .., című most megjelent könyve hátlapján. A könyv egyébként valóban „nemcsak Illemtan", nanem egyszersmind szórakoztató olvasmány is: sok vidámsággal, humorral fűszerezve, meghökkentő és mulattató példákkal szemléltetve mutatja be, milyenek vagyunk, és hogy milyennek kellene lennünk. A kötetet Kaján Tibor rajzai Illusztrálják. Az Olcsó Könyvtár sorozatban három könyv Is megjelent a közelmúltban: Jókai Mór Sárga rózsáját bizonyára nem kell bemutatnunk olvasóinknak, hiszen népszerűségben a méltán híres Jókai-nagyregényekkel vetekszik ez a füzetnyi vastagságú könyvecske. Heltai Gáspár novella-füzére, amely most Ponciánus császár históriája címmel látott napvilágot, mór kevésbé ismert olvasóink előtt. Tájékoztatóul itt a könyv Utószavának íróját, Nemeskürty Istvánt idézzük: „Heltait. . . ez érdekelte: a mese, a csattanó, az érdekes fordulatok, a lélektani hitel és az események indokolása. S fittyet hány -a szemérmes füleket sértő modornak-, történeteit alaposan megfűszerezte, borsos-paprikás kiszólásai pedig semmi kétséget nem hagynak a novellák hőseinek erkölcsi állapota felöl." Az Olcsó Könyvtár sorozatban megjelent harmadik kötet Thomas Mann A kiválasztott című regénye. Hőse, Grigorsz, valóságos halmaza a test bűneinek — testvérszerelemben fogant és vérfertőzést követ el. Bűnét elképesztően súlyos vezeklés utón (tizenhét éven át él egy kősziklán, jóformán minden táplálék nélkül, amíg az éhségtől-szomjúságtól akkorára zsugorodik, mint egy sün) a teljes bocsánat és felemeltetés követi: a mormotává töpörödött teremtményből — az egykori hercegből — pápa lesz, Isten földi helytartója. A Sátán hatalma véges, csak a kegyelem végtelen — halljuk a regény végén, amikor a történet „szerzője", Clemens barát, a Szent Gallen-i szerzetes, az Elbeszélés Szellemének őrzője elbúcsúzik olvasóitól. Thomas Mann utolsó regényét, A kiválasztottat Jékely Zoltán kitűnő fordításában és utószavával olvashatjuk, A Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó közös vállalkozása a 30 év című sorozat, amely a magyar irodalomnak a felszabadulás után született, kiemelkedő alkotásait adja közre száz kötetben. A sorozat legújabb köteteként megjelent Sarkad! Imre Regények című könyve a korán elhunyt szerző öt regényét — az Oszlopos Simeot, a Tanyasi dúvadot, a Viharbant, a Bolond és szörnyeteget és A gyávát — tartalmazza. A szerelem, a gyávaság, az újrakezdés, a csömör, a hirtelen fellángolás és a cinikus érdekharc motívumai úgy ölelkeznek ebben az öt — különböző környezetben, társadalmi rétegben játszódó — regényben, hogy szinte összeolvadnak egymással, mint egy nagy társadalmi regény különböző szálai. Legifjabb olvasóinknak — de nemcsak nekik — ezúttal a Hetvenhét magyar népmese című könyvet ajánljuk. amely Illyés Gyula mesefeldolgozásait tartalmazza, s immár nyolcadik kiadásban látott napvilágot. A felnőttek érdeklődésére is számítható kötetet Szántó Piroska rajzai illusztrálják. A KÖZELGŰ KRÚDYÉVFORDULÓRÓL (Beszélgetés Krúdy Zsuzsával, az fró lányával) 14 ÚJ KÖNYVEK
