A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-07-22 / 30. szám
[HALLOTTUK LVASTIJK ÁITIJK FILM Az istenek küldöttsége Néhány évvel ezelőtt — Emlékezések a jövőre címmel - már láthattunk filmszínházainkban egy nyugatnémet filmet, amely Erich von Danikén könyve alapján készült. Nos, az újabb Dönikenkönyvből készült új NSZK-film, Az istenek küldöttsége még az Emlékezéseket is felülmúlja: felülmúlja szkepticizmusban, tudománytalanságban, tehát érdektelenségben is. Danikén „alapállása" az, hogy egyszerűen nem hisz az ember - a földi ember - alkotó képességeiben. Szerinte minden monumentális alkotás (építmény) földönkívüli civilizációk műve, még Leonardo da Vinci önálló alkotó munkájának realitását is megkérdőjelezi. S teszi mindezt bizonyos szárnyas alakok alapján, amelyeket az ókori népek - festményeken, reliéfeken, esetleg szobrokon - ábrázoltak (Ilyen összefüggésben figyelmébe ajánlhatjuk még azt a „szárnyas kereket" is, amely egyes pályaudvaraink tetején díszeleg, hátha a csehszlovák állami vasútról is kideríti, hogy földöntúli civilizációk műve). Persze, egyoldalúak - tehát igazságtalanok — lennénk, ha elhallgatnánk, hogy a film sok érdekes dolgot is felvillant; itt főleg a számunkra eddig ismeretlen melanéziai és más törzsek „istenábrázolásaira" gondolok - ezek a rituális célokat szolgáló alakok valóban hasonlítanak a szkafanderbe öltözött űrhajósra: hiszen nem kizárt dolog, hogy valaha esetleg más bolygók lakosai látogattak Földünkre. A tudomány ma is igyekszik földönkívüli civilizációkkal kapcsolatot teremteni - mert a végtelen világegyetemben bizonyára léteznek ilyenek. Ez azonban nem ok arra, hogy az alkotó embert „kis hülye tanítvánnyá" degradáljuk, aki csak azt csinálja, amire mások - idegenek — megtanítják, saját erejéből semmire sem képes. Erich von Dönikennek egyébként nem ártana meg, ha egy rövidke időre maga is tanulóvá válna: ha képezné magát és megismerkednék a „szakmájába" vágó tudományos szakirodalommal: a filmjében fel-feltűnő piramisokról ugyanis már rajta kívül talán mindenki tudja, hogy emberi kezek művei, s általános iskoláinkban - történelemórán - már azt is tanítják, hogyan készültek. Az istenek küldöttsége című filmet tehát csak azoknak merem nyugodt szívvel ajánlani, akik az ősi kultúrákkal, illetve az ókor történelmével mindeddig nagyonnagyon keveset foglalkoztak. A szakemberek talán gutaütést kapnának tőle. Varga Erzsébet KÖNYV Megay László: Varázsfüvek Elődeink, a régebbi korok emberei valami furcsa dolognak vélték a füvekkel való gyógyítást. A növények gyógyító hatását is képtelenek voltak felfogni, tudomásul venni, valami bűvös csodát láttak ebben. Azt hitték, hogy akik értik a füvek titkát, azok talán természetfölötti erővel rendelkeznek; azok valami furcsa, titokzatos emberi lények, akik olykor még seprűnyélen is lovagolhatnak, avagy szükség esetén állattá változhatnak. Hogy mindebből mi volt a mese s mi az igazság, megtudhatjuk, ha elolvassuk Megay László Varázsfüvek c. könyvét. A szép képeskönyv a Bölcs Bagoly sorozatban jelent meg (immár másodszor) a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó gondozásában. Az említett kiadvány elsősorban gyermekek számára készült, de olvasása közben a felnőttek is jól szórakozhatnak. Belőle ugyanis sok mindenre magyarázatot kap az olvasó. A szerző öt kisebb fejezetre osztja könyvét. Az első két rész a javasasszonyok munkájával, valamint a kuruzslás fogalmával ismertet meg bennünket. Megtudhatjuk, hogy a gyógyító asszonyok valóban ismerték a füveket. Tudták, mikor, milyen növényt kell gyűjteni; melyik virág milyen betegség gyógyítására alkalmas. Hogy egy-egy ilyen asszony néha mégis boszorkány hírében állott, azt azzal magyarázhatjuk, hogy a nép hiedelemvilágában a mese gyakran keveredett a valósággal. Igaz ugyan az is, hogy némely javasasszonyok nemcsak a gyógynövények gyűjtésével, hanem ráolvasással is foglalkozott. Ez a mágikus cselekedett annyit jelentett, hogy a kuruzsló képzeletbeli lényekhez beszélt. Ennek viszont eredménye, gyakorlati jelentősége aligha lehetett. A könyv következő fejezetében szerzőnk a gyógyítás tudományának eredetéről ír. Megtudhatjuk, hogy a gyógynövényekkel már a rómaiak is foglalkoztak, az arab vándorkereskedők pedig gyógyfüveket szállító hajóikkal Európa országaiba is eljutottak. Az értékes képeskönyv utolsó két fejezetében Megay László arról tudósít, milyen fontos ma is a gyógyfüvek gyűjtése. Ismerteti az egyes növények gyűjtésének módját, idejét. Leírja, melyik növény milyen betegség gyógyítására alkalmas. Megtudhatjuk többek közt, hogy a bodzavirág főzete meghűlés, rekedtség ellen használ, a csalán meg a reuma egyik gyógyszere. Csáky Károly A Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériuma, a bratislavai Színházi Intézet, a Szlovákiai Szín- és Filmművészek Szövetsége és a nyitrai Kerületi Színház rendezésében az idén immár hatodszor került megrendezésre Nyitrán Színházi Május néven a szlovákiai hivatásos színtársulatok színházi fesztiválja. Kilenc társulat tíz színművet mutatott be a rangos vetélkedőn. A vendéglátó színház együttese Bukovčan: Nyers fa című darabjával szerepelt; ezt felújításban, új szereposztásban és friss rendezésben állította színpadra. A bratislavai Új Színpad Solovič: S. O. S. című darabjával aratott megérdemelt sikert. A martini színház Gorkij: Kispolgárok, az Ukrán Nemzeti Színház Kováčik: Képeslap Velencéből, a komáromi Magyar Területi Színház HANGLEMEZ Csendszóró A közelmúltban került nálunk a szaküzletekben Kovács Kati új Pepita nagylemeze, a Csendszóró. Hallgatva a remek számokat, élvezve Kovács Kati kiforrott előadóművészetét, mindig újítani tudó, rendkívüli muzikalitásról tanúskodó éneklését, melyet annyi könnyedség, természetesség és egyéni báj jellemez, elégedetten kell nyugtáznunk, hogy a „Ki mit tud"-os ismeretlen próbálkozóként indult és egy állandóan felfelé ívelő pályán beérkezett Kovács Kati ma e műfaj egyik legérettebb, legtehetségesebb, s éppen ezért legnépszerűbb képviselője. A Csendszóró 11 számot tartalmaz, egyik szebb, mint a másik. A világszámként ismert Indián nyár kivételével valamennyi Koncz Tibor szerzeménye, a Csendszóró tehát tulajdonképpen Koncz Tibornak is profil-lemeze és méltán reprezentálja a tehetséges zeneszerzőt, Kovács Kati „háziszerzőjét", aki ebben a műfajban jelenleg ugyancsak a legtehetségesebb alkotóművészeket képviseli. Mind a lassú, mind a gyors számok jól bizonyítják Koncz Tibor kvalitásait. A már slágerként ismert Ha legközelebb látlak és Ha minden elfogyott című számokon kívül a Világ Mozgó, a címadó Csendszóró, az Ügy közétek állnék és a Búcsú is hamarosan felkerülnek a slágerlistára. Külön említést érdemel a zenei kíséret, amely igen változatos, színes és jól idomul Kovács Kati előadói stílusához. A zenei kíséretet a Magyar Rádió Vonós Tánczenekara szolgáltatja Balassa P. Tamás vezényletével, valamint az Universal és a V '73 együtes, a Hóvirág Gyermekkórus Bottka Valéria vezényletével, a Harmónia vokálegyüttes és a szerző Koncz Tibor, aki billentyűs hangszereken játszik, dobol és énekel. A Csendszóró Kovács Kati rajongóinak, valamint a népszerű muzsika kedvelőinek táborában minden bizonnyal „örömszóróvá" is válik. Sági Tóth Tibor Solovič: Aranyeső című darabját adta elő a seregszemlén. A prešovi színház P. Hacks: A sanssouci molnár című darabjával érkezett, a zvolení Tajovský Színház pedig két darabot is bemutatott, az egyik Čapek: Makroplus-ügye, a másik Hacks: Beszélgetés a távollevő Goethéről Steinék házában című darabja volt. A fesztivál az Uherské Hradišté-i Slovácke Divadlo előadásával zárult. A morvaországi társulat Nezval poetikus darabját a Manón Lescaut-t mutatta be. Volt egy ifjúsági előadás is: a trnavai Gyermekszínház a Mark Twain azonos című regényéből készült Tom Sawyer ifjúsági darabbal szerepelt a fesztiválon. A képen ebből láthatunk egy jelenetet. M. L. B. Král felvétele SZÍNHÁZ Nyugaton minden évben óriási szenzá ció Miss Európa megválasztása. A mű évben az osztrák Eva Düringer kapt ezt a címet. A szépségversenyt Helsir kiben rendezték. Léonie Maria Julia Bathiat, müvés; nevén Arletty, május 15-én töltötte b nyolcvanadik életévét. Egyik legemléke zetesebb alakítása a Szerelmek város cimű filmhez fűződik, amelyben Lou Barrault-val játszott. 8
